MTI • 2020. április 26. 17:56
A vírusjárvány fékezte gazdaság megsegítésére fordított hatalmas állami támogatások ellenére sem számítanak gazdasági szakértők rövid távon az inflációs nyomás növekedésére. Az eladósodottság növekedésével azonban fordulhat a helyzet.
A müncheni egyetem gazdaságkutató intézete, az ifo (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése szerint egyelőre szó sincs az inflációs nyomás növekedéséről, éppen ellenkezőleg, a fogyasztói árak csökkenését várják. Érvelésük szerint ugyanis a krízist követően a kormányok és a vállalatok által felhalmozott adóssághegyek miatt csak lassú ütemben lendül fel a gazdaság.
Nemcsak a kínálat, a kereslet is csökken, ezért rövid távon nem kell számítani inflációra - mutatott rá Clement Fuest, az ifo elnöke. A zárlat felszámolása a kínálatot megemeli majd, de a kereslet ezzel nem tud majd lépést tartani, mivel "a krízis miatt sokan elveszítik majd jövedelmüket, tartalékaikat és vagyonukat" - közölte. Számos vállalat mindemellett súlyosan eladósodva kerül majd ki a válságból és nem akar majd emiatt beruházni.
Rövid távon több közgazdász sokkal inkább a fogyasztói árak csökkenését, mintsem növekedését várja. "Tekintettel a recesszió súlyosságára és az olajárak zuhanására, a fogyasztói árak emelkedésének mértéke 2020-ban lényegesen elmarad majd az előző évitől" - véli Michael Menhart, a Munich Re viszontbiztosító társaság szakértője.
A járvány okozta válság sokkal inkább deflációhoz, mint inflációhoz vezet - mondta Markus Demary, az Institut der deutschen Wirtschaft Köln e.V. (IW) monetáris politikai és pénzügyi szakértője. Katharina Utermöhl, az Allianz vezető közgazdásza szerint is "deflációt fog okozni rövid távon a Covid-krízis". A biztosító társaság az idén Európában 0,2 százalékos, jövőre pedig 1,6 százalékos inflációt vár.
Hasonló véleményen van Jürgen Michels, a BayernLB vezető közgazdásza: "rövid távon teljesen nyilvánvaló számomra, hogy az inflációs nyomás inkább enyhülni fog, mint erősödni, jórészt az olajárcsökkenésnek köszönhetően is".
A járvány befejeztével azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. "A jelentős mértékben megemelkedett államadósság és a jegybankok által indított eszközvásárlási programok mind az infláció emelkedését vetítik előre" - fejtette ki Clement Fuest. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a maga részéről nem számít az inflációs nyomás emelkedésre a krízist követően sem.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Munich Re vezető közgazdásza, Michael Menhart sem várja az infláció növekedését. "Nagyjából a krízis előtti inflációra lehet számítani" - mondta. Az Allianz szakértője Katharina Utermöhl viszont nem tartja egyértelműnek, hogy a vállalatok és a kormányok majd az adósság leépítésére összpontosítják erőfeszítéseiket, hiszen ez a pénzügyi válság után sem így történt sok ország esetében. Véleménye szerint az emelkedő inflációt éppen hogy az adósságteher enyhítésére lehet majd kihasználni.
Inflációs nyomást okozhat a Munich Re közgazdásza szerint az is, hogy a beruházások helyett az adósságtörlesztésre összpontosító vállalatok nem fogják tudni felfuttatni a termelésüket annyira, hogy az lépést tartson a normalizálódó nemzetgazdaság keresletének a növekedésével.
A BayernLB szakértője is lehetségesnek tartja az inflációs nyomás növekedését a válság után, "de csak azt követően, hogy a nemzetgazdasági teljesítmény visszaállt a krízis előtti szintre", ami Jürgen Michels szerint legkorábban 2022-23-ban következhet be. Kifejtette, az infláció növekedése mellett szól a belföldi termelés részarányának növelésére irányuló törekvés, a készletfelhalmozás, valamint az is, hogy a kormányok adóemeléssel igyekeznek majd az államadósság törlesztéséhez szükséges forrásokat előteremteni.