Padlóra küldi a koronavírus a magyar fogorvosokat: ez lehet a túlélés kulcsa

Az Eurostat 2019-ben publikált felméréséből az derült ki, hogy 2017-ben a magyarok közel háromnegyede egy év alatt egyszer sem járt fogorvosnál. Milyen állapotban volt a magyar lakosság fogazata a koronavírus-járvány kitörése előtt?

Gerle János: A hazai populáció fogazati állapota elég problémás. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján a 65 év felett teljes fogatlanságban szenvedők arányának 25% alatt kellene lennie. Magyarországon ez több mint 50%. A problémák már gyerekkorban kezdődnek. A későbbiekben ez az állapot romlik, hiszen gyerekkorban van rendszeres óvodai, iskolai fogorvosi ellenőrzés, kezelés, azonban 18 éves kor után kikerülnek ebből a rendszerből, és a felnőtt maga dönti el, hogy mikor megy el fogorvoshoz.

A lakosság egy jelentős részének már kora felnőtt korára nincs meg a fogainak egy jelentős hányada, és az esetek többségében ezeket később sem pótolják. Ennek természetesen vannak anyagi okai is, a jobb anyagi és szociális körülmények között élők fogászati állapota jobb, mint például a nehezebb anyagi helyzetben élőké. Egy társadalomban, ha viszonylag nagy a létminimum alatt vagy az akörül élők száma, az összefügg azzal, hogy a lakosság milyen gyakran keresi fel a fogorvost. Magyarországon kétségtelenül vannak olyan megyék, régiók, amelyek sok szempontból elmaradottabbak, ez megnyilvánul az egészségügyi, higiénés kultúrában is.

A járványhelyzet miatt a fogászati ellátások köre nagymértékben lecsökkent, sürgősségi ellátást lehet igénybe venni. Ez mit jelent pontosan? Milyen panaszokkal érdemes most fogorvoshoz fordulni és milyen kezelések jöhetnek szóba?

Alapesetben egy fogászati kezelés hetekig, hónapokig tarthat. Az állapotfelmérést követően a fogorvos kezelési tervet készít, és egyénre szabottan haladnak a különböző kezelésekkel. Ez most nyilvánvalóan nem működik, hiszen az elsődleges cél most a járvány megfékezése.

A tartós tömés most valóban nem jöhet szóba, hiszen az aeroszol képződéssel járó beavatkozások elvégzése tilos a fertőzésveszély miatt. Ugyanakkor a fogból kiinduló gyulladások ellátására van mód, vagyis a gyökérkezelést is el lehet kezdeni, és ha a gyulladást megszüntették, akkor a beteg ráér pár hónap múlva visszamenni a kezelés folytatásához. Ha közben újra panasza lesz, akkor megint elmehet, és akkor ezt a gyógyszeres kezelést megismétlik.

A fogmedergyulladás, bölcsességfog konzervatív kezelésére is van lehetőség, ahogy a szájüregen belüli tályog megnyitására is.

Egy ínygyulladás is tud komoly fájdalommal járni, de annak ellátásához nincs szükség személyes találkozóra a fogorvossal, a szakember azonban akár telefonon is tud segíteni, mivel és hogyan érdemes azt kezelni. A legfontosabb tehát, hogy ha valakinek fájdalma van, ne várjon: a sürgősségi ellátás nem azt jelenti, hogy a fogorvos mindenképpen kihúzza a problémás fogat.

Lényegében tehát ügyeleti ellátást nyújtanak a fogorvosi alapellátás keretében a szakemberek. Milyen hatása lesz ennek a magyarok fogazatának állapotára?

Ez a néhány hónap, amíg csak sürgősségi ellátást tudunk nyújtani, jelentősen nem fog számítani. Aki eddig sem járt rendszeresen fogorvoshoz, az nem most kezdte volna el.

Azok, akik rendszeresen jártak fogorvoshoz, és most valamiért halasztani kell a kezelésüket, nyilván megtalálják a megoldást a fogorvosukkal, hogy ne romoljon tovább az állapotuk. Elég valószínű, hogy miután lecseng ez a járvány, az emberek meg fogják rohamozni a fogorvosokat.

Hogyan működik a sürgősségi ellátás? Ha valakinek panasza van, felkeresi a legközelebbi rendelőt, vagy telefonon be kell jelentkezni?

A sürgősségi ellátás az ország különböző területein nagyon különböző képet mutat.

Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a várostól távolabb élők számára gondot jelenthet az is, ha 40-50 kilométert most kell utazniuk, ha fogorvoshoz szeretnének menni.

Én azt javaslom, mielőtt valaki útnak indul, mindenképp próbáljon meg tájékozódni az interneten, érdeklődjön a fogorvosánál, próbáljon meg telefonon beszélni az ügyeletet biztosító rendelővel.

Sok magánrendelő bezárt a járványhelyzet kirobbanása után, vagyis rengeteg fogorvos és a rendelőben dolgozó veszíti el a jövedelmét. A közfinanszírozott fogorvosok pedig részben a teljesítményük alapján kapják a díjazást, és mivel csak sürgősségi ellátást végezhetnek, értelemszerűen ők is elesnek a bevételek jelentős részétől. Kaptak kormányzati szinten bármilyen segítséget, könnyítést a magyar fogorvosok?

Közfinanszírozott ellátás esetén a körzeti fogorvosnál 18 éves kor alatt és 62 éves kor felett minden kezelés - mint a tömés, a gyökértömés, a fogkő-eltávolítás - orvosi díja térítésmentes, a 18-62 év közötti pácienseknek pedig csak a fogpótlásért kell fizetniük.

A beavatkozásoknak csak egy kis részét tudják most a szakemberek a betegnek megadni. Ezért átalányfinanszírozást fognak kapni, méghozzá a múlt év azonos időszakának megfelelő általános nagyságrendű bevételt. Ez viszont nagyjából arra elég, hogy a fogorvos ki tudja fizetni az asszisztenst és a rendelő költségeit, nagyjából a víz felszínén maradáshoz elégséges az összeg, de legalább van fix bevétel.

A magánellátásban viszont komoly problémák vannak, hiszen értelemszerűen a magán fogorvosok nem kapnak kompenzációt akkor sem, ha sürgősségi ellátást biztosítanak. Ráadásul miközben csökken a bevétel, nőnek a kiadások: a járványhelyzet miatt egyesével kell fogadni a betegeket, folyamatosan fertőtleníteni kell, jóval kevesebb pácienst tudnak ellátni, mint korábban.

A magánpraxisok nagyon nehéz helyzetben vannak, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi tagozata az összes illetékes minisztériumot megkereste, hogy találjon valami megoldást.

Ez közös cél: meg kell menteni a magán ellátórendszert, hogy amikor a járvány csillapodik, ne legyen romokban, hanem azonnal mindenki munkához tudjon látni, hiszen azok a betegek, akiknek el kellett halasztani a kezelését, meg fogják rohamozni a rendelőket.

A folyamatos ellátást csak akkor tudjuk biztosítani, ha a nagyon heterogén magánellátó rendszer működőképes. A gazdaságélénkítő elképzelések, tervek és bejelentések véleményem szerint nem segítenek a privát szolgáltatók helyzetén. A kormány által bejelentett adó és járulékfizetési kedvezmények persze könnyítenek a terheken, de a rendelők működését ez nem biztosítja. Hogy kinek mennyi tartaléka van, és ki hogyan tudja megtartani a munkatársait, ez is rendkívül változó.

Milyen lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy a magánpraxisok érdemi segítséget kapjanak?

Egy ilyen konstrukció biztosíthatná, hogy a magánorvosok ki tudják fizetni a rendelő fenntartásának költségeit, megtarthassák az alkalmazottakat, így biztosítható lenne a működés.

Az egészségügy nagyon alulfinanszírozott, nincsenek tartalékok. Ha lettek volna, most nem lenne ekkora a baj.

Én minden nap hálát adok, hogy a kollégáim végtelen tisztességgel, becsülettel, hivatástudattal végzik most is a munkájukat és. nem azt nézik, hogy mennyi a fizetésük, hanem teszik a dolgukat.

Hallani lehetett arról, hogy bár a minisztérium rendeletben tette kötelezővé a legjobban védő maszkok viselését, felszerelést nem adott ehhez. Első körben a háziorvosok kaptak ugyan maszkot, de ők is csak sebészit. Ebből az alapellátó fogorvosok kimaradtak. Változott azóta a helyzet?

A járvány megjelenése nem csak a magyarországi ellátórendszert érte teljesen váratlanul, Nyugat-Európa gazdagabb országaiban sem volt kellő mennyiségű maszk és védőruha. A koronavírus magyarországi megjelenésekor egyszerűen nem lehetett hozzájutni a megfelelő felszereléshez. Bizonyos időkorláttal, de mostanra sikerült elég jól reagálni, ma van védőfelszerelés, de ez pluszköltséget jelent.

A közfinanszírozott fogorvosok számára biztosítottak valamennyi maszkot, de a legtöbb helyen sebészit. Holott a Nemzeti Népegészségügyi Központ ezen a területen FFP2/3-as típust ítél szükségesnek. Ahol ilyet használnak, ott jobbára maguk a fogorvosok szerezték ezt be saját költségen.