Pénzcentrum • 2020. április 14. 11:02
Múlt hét elején jelentették be, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került cégeket - és dolgozókat - bértámogatási program keretében (is) kisegítik. Ennek részleteit a pénteken megjelent Magyar Közlönyben tettékközzé. A Pénzcentrum pedig ez alapján számolt utána annak, hogy mennyi pénzt is jelenthet ez a legkisebb és legnagyobb munkabérek esetében.
A múlt hét elején Palkovics László miniszter bejelentette a kormány bértámogatási programját. Ekkor még csak annyit lehetett az intézkedésről tudni, hogy a kieső munkaidő után jár majd a jövedelem kiegészítés és a kieső munkabér 70 százalékáig terjedhet. Pár napot kellett csupán várni és pénteken meg is jelent a közlönyben a kormányrendelet, ami részletezi a támogatást és igénylésének menetét is.
Ami viszont ezeknél is fontosabb volt, hogy a kieső munkaidő arányában a munkabérnek mekkora részét fizeti a dolgozónak az állam a támogatás keretében. Mi itt a Pénzcentrumnál kiszámoltunk, hogy mekkora a támogatás várható legkisebb és legnagyobb összege a rendelet értelmében. Ehhez azonban először át kell vegyünk három fontos ide vonatkozó fogalmat: a csökkentett munkaidőt, az egyéni fejlesztési időt és a létszámtartási kötelezettséget.
A hétvégén megjelent kormányrendelet így részletezi ezeket a fogalmakat az 1. § -ban:
- Csökkentett munkaidő: a veszélyhelyzet kihirdetése után lecsökkentett munkaidő. Ez legkevesebb fele, és maximum 70 százaléka az eredeti munkaidőnek.
- Egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében végzett képzések és tanulmányok.
- Létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására.
Miután átvettük a rendeletben szereplő új fogalmakat láthatjuk, hogy a csökkentett munkaidő helyére bejön az egyéni fejlesztési idő, amely a dolgozó munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés kell legyen. Továbbá a munkaadónak tartania kell kérelmezéskor aktuális állományi létszámot is.
Következőnek nézzük meg, hogyan fogalmaz a rendelet a konkrét támogatás mértékével kapcsolatban. A mikor, mennyi ideig és mekkora összeget kérdésekkel kapcsolatban, a hétvégén megjelent kormányrendelet így részletezi a támogatást a 3. §-ban:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- 1. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg.
- 2. A támogatás időtartama három hónap.
- 3. A nettó fizetésünk kieső munkaidő arányában 30, 40 vagy 50 százalékának legfeljebb a 70 százalékát adja az állam támogatásként.
- 4. A távolléti díj maximum nettó 214 ezer forint lehet, azaz a minimál bér kétszerese.
- 5. Utólag kerül folyósításra.
- 6. A támogatás fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.
- 7. A támogatás köztehermentes.
Most, hogy nagyvonalakban átvettük a kormányrendelet fontosabb támogatásra vonatkozó részleteit, ezek alapján nézzük is meg a két szélsőséges esetet egy-egy közelítő számítás segítségével.
A táblázatunkban a távolléti díjakat és a támogatási összegeket vizsgáltuk meg a minimál bérre, illetve a rendeletben maximalizált kétszeresére vetítve. Számításaink alapján így a legkisebb igényelhető támogatási összeg valamivel több, mint 22 ezer forint lesz, ami 107 ezres nettó munkabér, és 30 százalékos munkaidő csökkenés mellett érhető el. Ezzel szemben a legnagyobb elérhető támogatási összeg pedig majdnem 75 ezer forint, ami a rendeletben plafonként meghatározott 214 ezres nettó munkabér, vagy afölött érhető el 50 százalékos munkaidő csökkenés esetén.
A frissen megjelent kormányrendelet alapján tehát elmondhatjuk, hogy a támogatás mértéke várhatóan munkavállalónként megközelítőleg 22 ezer és 75 ezer forint közötti kötelezettségmentes összeg lesz. Természetesen az egyéni munkaszerződések, nettó havi munkabérek és munkaidő csökkenés is jelentősen befolyásolja a támogatás mértékét.