Népszava • 2020. március 25. 09:05
A foglalkoztatottak 22 százaléka lényegében arra készül, hogy a járvány következtében elveszíti a munkáját. Ha a járvány elvonul, az országnak súlyos és kiterjedt problémákkal kell megküzdenie - így számol majdnem minden magyar.
A Publicus Intézet felméréséből az derül ki, hogy általános a pesszimizmus: egyedül az agrárium esetében mutatkozik némi remény: ebben a szektorban 80 százaléknál alig valamivel több a "rossz időket" várók aránya, az összes többi szféra esetében majdnem 100 százalék - írja a Népszava.
Ezt igazolja az is, hogy sok embert már most utolért a vírusbaj: az aktív foglalkoztatottak majdnem fele (mintegy 2,1 millió ember) olyan területen dolgozik, amelyet már érint a járványveszély. A legrosszabb helyzetben a turizmus/vendéglátás van, az itt dolgozók 86 százaléka érzi úgy, hogy gondot okozott a járvány.
Az egészségügyben és az oktatásban ez az arány 70 százalék közül mozog, itt azonban részben más típusúak a problémák - az állás- és jövedelemvesztés másodlagos kérdés. Az előbbiben az egyre fokozódó túlmunka okoz bajt, míg az utóbbinál a digitális átállás. (Az viszont nem kérdés, hogy a megbízási szerződéssel dolgozó pedagógusok joggal tarthatnak a leépítéstől.)
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint az ipar esetében az emberek 33-34 százaléka érzi magát veszélyben, csakhogy a helyzet rosszabbra fordulhat: egyrészt nem tudni, meddig pörgeti az agrárszektort a fogyasztás, másrészt az autógyári leállások hatásai most futnak végig a beszállítói láncon.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hogy az aggodalom jogos vagy sem, az rövid távon kiderül. A munka-élethelyzeteket viszont már most átalakította a járvány. Az nem kérdés, hogy a legtöbben - 78 százalék - az oktatásban álltak át távmunkára, igaz, itt az "állami kényszer" is segített. A szolgáltató ipar is próbál digitális csatornák segítségével működni, a munkavállalók 39 százaléka így dolgozik.
A turizmusból, vendéglátásból és rendezvényszervezésből élők 28 százaléka is távmunkára állt át, ahogy a kereskedelemben dolgozók esetében is hasonló az arány. Ennél sokkal többen már egyik ágazatban sem térnek át otthoni munkavégzésre, ugyanis a logisztikai tervezést, a pénzügyet, a beszerzést, stb. lehet távolról működtetni, de minden máshoz valós jelenlét szükséges. Nem véletlen, hogy az egészségügy, az ipar, és a mezőgazdaság esetében csak 16 százalék körüli a home office-ban dolgozók aránya (várhatóan nem is nagyon változik), hiszen beteget ellátni, földet művelni, és futószalag mellett dolgozni nem lehet otthonról.