Elégedetlenek az elemzők: csekély az eddigi koronavírus mentőcsomag

Eddig öt plusz hat pontról döntött az operatív törzs és a kormány, amely a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítését célozza. Rengeteg embert érdekelt, hogy a makrogazdasági elemzők körében milyen a megítélése a gazdaság újraindítását célzó csomagnak, ezért a Portfolio hét kérdésben kérte ki a szakértők véleményét.

Kicsi a csomag

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy méretében mennyire elegendő az eddig bejelentett intézkedéscsomag. Az elemzők válaszainak átlaga (az 1-től 10-ig tartó skálán) ebben a tekintetben 3,1 lett, vagyis

Volt olyan szakértő, aki erre a kérdésre egy határozott 1-est adott, a legjobb válasz pedig a csomag méretére a 6-os volt.

Válaszukban többen megjegyezték, hogy az eddigieknél lényegesen többre van szükség. Egyikük úgy vélekedett, hogy az eddig bejelentett lépéseknek az öt-tízszeresét is el kellene költeni átmenetileg, amit például a jegybank állampapír vásárlásaiból lehetne fedezni, mint szinte mindenhol így kezelnek a szakember szerint. Arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette a hiánylimitet, vagyis erről az oldalról sincs kényszer alatt a magyar kormány.

Volt aki úgy fogalmazott, hogy az ázsiai, európai, illetve észak-amerikai példákból kiindulva a fiskális csomagok mérete egyes országok GDP-jének 15-20 százalékát is elérte, miközben az eddig bejelentett hazai intézkedések az idei várható GDP tükrében 0,4-0,5 százalék közötti arányt jelentenek.

Egy harmadik elemző kifejtette, hogy összességében az eddig bejelentett lépéseket szerénynek látják, nem csak a válság súlyosságához, hanem a költségvetés mozgásteréhez képest is. "Ezek az adókönnyítések ugyanis nem segítenek érdemben azokon a vállalkozásokon, ahol a termelés kiesése vagy korlátozása miatt nem képződik elegendő árbevétel a fix költségek fedezetére" - húzták alá.

Arra is rákérdeztünk a szakértőknél, hogy a két hullámban bejelentett intézkedései összesen mekkora költségvetési hatással járnak. A válaszok itt meglehetősen széles skálán mozogtak (volt, aki 80 milliárd forintra, más 250 milliárd forintra becsülte a maximális hatását), a válaszok átlaga valahol 150 milliárd forint körül volt.

Célzott a csomag

Szintén 1-től 10-es skálán osztályozhatták az elemzők azt, hogy milyennek ítélik meg a program célzottságát. Ebben a tekintetben már jobban vizsgázott a kormány, ugyanis az átlagos pontszám 6,5 volt.

Más bajba jutott szektorokat/ágazatokat is támogatni kellene, de leginkább a munkahelyek megtartását - fogalmazott egyikük a célzottság kapcsán, aki javaslatokat is felsorolt. Kurzarbeit-tal, jövedelem kiegészítéssel, pótlással, vagy garantálással, mindenképpen szükséges az elbocsátottak, fizetés nélküli szabadságra küldöttek, a gyerek mellett otthon maradottak jövedelmének pótlása a korábbi jövedelmének 75-80 százalékáig, ahogy már mintegy tucatnyi országban történik. "Ez nem kereslet élénkítést jelent, hanem stabilizálást, beruházásként is felfogható, hogy a vírus után gyorsabban újrainduljon a gazdaság, ne csökkenjen nagyon a vásárlóerő, hogy az elhalasztott fogyasztás pótlódni tudjon, ne bocsássanak el túl sok munkavállalót, hogy a kínálati oldal minél kevésbé sérüljön" - írta nekünk az elemző, aki szerint ha egy cég bevétele lenullázódott, akkor még a nettó bérek kifizetése is kérdéses, a járulékcsökkentés önmagában sok vállalkozó esetében kevés. "A törlesztési moratórium segít az adós cégeknek (és háztartásoknak), de nem segít azokon, akiknek nincs hitelük (viszont helyette pl. albérletet fizetnek)" - mutatott rá az elemző.

Egy másik közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddig bejelentett lépések a leginkább érintett szektoroknak adnak gyors segítséget, azonban "a gazdaság szerkezetéből, az európai és hazai ellátási láncok szoros integrációjából következik, hogy valamely szektor gyengélkedése nem csak azt a szegmenst érinti, hanem átgyűrűzik más szegmensekbe is".

Hasonló véleményen volt az az elemző is, aki azt írta, hogy az eddigi bejelentések hátulütője, hogy rendkívül csekély mértékű az ösztönző hatás. "A teljes 5+6 csomagot nézve elmondható, hogy az irány helyes, de ez csak védőhálót jelent bizonyos esetekben. Valódi gazdaságösztönzésre ezek az intézkedések nem alkalmasak, de az eddigi ismereteink fényében ezek az intézkedések valóban csak szociális intézkedésnek tekinthetőek. A gazdaság újból beindítására jöhetnek a komolyabb horderejű programok" - vetítette előre a szakember.

Szakad a gazdaság, lyukad a költségvetés

Arra is rákérdeztünk, hogy az elemzők az eddigi információk fényében milyen gazdasági növekedéssel kalkulálnak az idei évre, és hogy a 2020-as deficit meddig emelkedhet az intézkedések és a romló gazdasági kilátások hatására. Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a kettő összefügg egymással: a költségvetés egyenlegét nemcsak az eddig meghozott és új várható intézkedések befolyásolják, hanem a GDP alakulása is (és ez utóbbi esetben a külföldi recessziós előrejelzések és a hazai tovagyűrűző hatások miatt komorak a kilátások).
Az idei növekedési ütemre a legoptimistább becslés 0,5 százalékos növekedés volt, de voltak olyan elemzők is, akik 6, illetve 7 százalékos recessziót valószínűsítenek az idei évre.

Ennek akár két olvasata is lehet: egyrészt a kormánynak nincs könnyű dolga, amikor terveznie kell a potenciális költségvetési mozgásterét, másrészt viszont azt is üzeni, hogy

Nem meglepő az sem, hogy mindegyik elemző látványosan emelkedő deficitet vár az idei évre a GDP arányában 1 százalékra tervezett hiánycéllal szemben. Az eddig bejelentett gazdaságtámogató lépések és a rosszabb makrogazdasági kilátások miatt az elemzői konszenzus 2,8 százalékos deficitet jelez már előre. Ezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy nincs nagy mozgástere a kormánynak a költekezésre, ha a 3 százalékos uniós deficitkorláthoz viszonyítunk, azonban sokan kiemelték, hogy az Európai Bizottság példátlan lépése a költségvetési szigor felfüggesztéséről felmentést ad ez alól a szigorú szabály alól, ha csak átmenetileg is. Vagyis erről az oldalról elméletileg nincs korlátozva a kormány.

Rendben, de akkor mi jöhet még?

Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen intézkedéseket várnak még az elemzők a gazdaság újraindítása terén a magyar kormánytól. Többen a munkahelyvédelmi terveket, a feldolgozóipar támogatását és állami beruházásokat említették meg.

Volt, aki a német példát hozta fel, amikor is a kormány támogatást ad a mikro és egyéni vállalkozóknak (három hónapig max. 15 ezer euró támogatás).

Az egyik közgazdász véleménye szerint sokat segíthetne a bajba jutott szolgáltató és termelő vállalkozásokon egy hosszú futamidejű, 10 vagy 10+ év alatt törlesztendő kamatmentes juttatás egy állami kármentő alapból, ami fedezi a bérköltségeket pl a minimálbér erejéig a járvány idejére.

Egy másik elemző a lehetséges új ösztönző intézkedések kapcsán azt javasolta, hogy érdemes körbetekinteni az elmúlt két hétben meghozott nyugat- és kelet-európai példákon. A fiskális csomagok jelentős állami hitelgaranciákat, támogatott hiteleket, illetve részesedést-szerzéseket tartalmaztak, amelyek még szélesebb körben kezelik a járvány miatt csökkenő aktivitást.

Volt olyan szakember, aki határozottan azt válaszolta, hogy az eddigiek alapján hamarosan érkezik majd egy újrafoglalkoztatást, munkábaállást segítő program. "Emellett várhatóan komolyabb keresletösztönzés is indul majd kormányzati oldalról, ami akár eszközvásárlásban, akár egyéb infrastrukturális beruházásban ölthet testet" - vetítette előre ugyanez az elemző.

Többen hangsúlyozták, hogy mindez a jegybank közbelépése és aktivitása nélkül nehezen fog menni. "A kormány lépéseivel együtt kifejezetten kívánatos lenne az MNB állampapír vásárlásainak bejelentése, hogy a várhatóan felpörgő állampapír kibocsátás miatt ne essen szét a piac, sőt, biztosítsa, hogy az átmeneti intézkedések miatti eladósodás minél kisebb költséggel történjen meg. Ezért a hosszú oldali hozamokat is le kell szorítani" - írta egyikük érdeklődésünkre.