Újabb ágazatot rúgott szájba a koronavírus: ha ez bekövetkezik, egy év alatt se heverjük ki

Biró Attila2020. március 24. 05:38

Az új koronavírus-járvány hatásai már most érezhetőek az építőiparban, de az igazi fekete leves még csak ezután jöhet. A felújítási dömping azonban itt van a nyakunkon, április-május az energetikai beruházások aranyhónapjainak számítanak. Egyre nehezebb azonban megmondani, hogy a hazai szakemberek, egyáltalán mikor tudnak végezni egy-egy beígért munkával. Valamint ahhoz is igencsak le kell ülni a kockásfüzet elé, hogy az ember némileg kalkulálni tudjon egy árat, a tervezett beruházási szándéka mögé. Óriási ugyanis a munkaerőhiány, és a felújításban leginkább érintett termékek ára is folyamatosan nő. Éppen ezért szakértők segítségével próbálunk irányt mutatni e vészterhes időkben.

Bár a koronavírus-világjárvány miatt március 11-e óta Magyarországon veszélyhelyzet, és ezzel együtt rendkívüli jogrend van életben, azért az élet nem állt meg. Az emberek ugyanúgy dolgoznak, mint eddig, és sokan a tavaszra időzített felújítási terveikről sem szeretnének véglegesen lemondani. A munkaerőhiány viszont kifejezetten óriási az építőiparban és akkor az alapanyag-drágulásokról még nem is beszéltünk. Arról pedig végképp nem, hogy az itthon is egyre jobban eldurvuló koronavírus-járvány milyen hatással lesz az amúgy is vihar tépte építőiparra. 

A Pénzcentrum szakértőkkel járt utána többek között annak, milyen felújítási munkákat, mikor érdemes elvégezni; a ház mely pontján lehet a legtöbb energiát megfogni; de megtudtuk azt is, hogy az energetikai felújításban leginkább érintett termékeknél milyen árváltozások mentek végbe már idén 2019-hez képest.

Nyakunkon a szezon

Bár az utóbbi napok elég hidegre sikeredtek, azért most már nem sokára búcsút inthetünk a télnek. Ez pedig az évnek az az időszaka, amikor az energetikai szolgáltatóktól jellemzően megérkeznek az előző évi fogyasztások elszámoló számlái, így akik alacsonyabb energetikai besorolású ingatlannal rendelkeznek, azok általában ilyenkor vizsgálják meg egy esetleges energetikai felújítás lehetőségét.

Az országos fogyási adatokból elmondható, hogy aki úgy dönt, hogy belevág egy ilyen felújítási projektbe, az jellemzően április-május, szeptember-október hónapokban végzi el ezeket a munkálatokat

- mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője. Az év ennek az időszakára esedékes felújítások pedig alapvetően az ingatlan következő részeit érintik:

  • Falazat utólagos szigetelése, vagy a meglévő szigetelés cseréje/felújítása
  • A homlokzati és tetőtéri nyílászárók cseréje/felújítása (jellemzően a falazattal egyidőben)
  • A födém, illetve a tetőtér utólagos szigetelése, vagy a meglévő szigetelések cseréje
  • A fűtési rendszer felújítása (pl. gépészet, kémény, stb.)

Nem lesz olcsó mulatság

A klímaváltozás fokozódásával egyre komolyabbá és sürgetőbbé válik az, hogy otthonainkat a külső környezeti körülményektől függetlenítsük: nem csak a téli hideg ellen kell védekeznünk, hanem a nyári túlmelegedés ellen is

- mondta el korábban lapunknak Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEI) ügyvezető igazgatója. Igen ám, de a sürgőségnek könnyen gátat szabhat az ember pénztárcájának a mérete. Ekkor pedig dönteni kell, mégis mivel kezdjük a felújítást.

Általánosságban azonban elmondható, hogy először az épületszerkezeti elemek korszerűsítésével kezdődik a felújítás: a hőtechnikai paraméterek javításával csökkentjük az épület hőigényét. Ha jó energetikai állapotú épületet szeretnénk - márpedig ha belevágunk a korszerűsítésbe, akkor ez bizonyára így van -, akkor az épületnek lég- és párazárónak kell lennie, hogy megakadályozza a szerkezeti elemeken a levegő kiáramlását, és az ezzel együtt járó hőveszteséget

- mondta el lapunknak a MEI igazgatója. Igen ám, de a felújítási sorrendet az ember pénztárcája is befolyásolhatja. Ezért fontos azzal is tisztában lenni, hogy az egyes energetikai beruházások megközelítőleg mekkora mértékben égetik el a családi kassza tartalmát:

Bár pontos számot nem lehet mondani, hozzávetőlegesen igaz az, hogy a tetőtér és/vagy a födém szigetelése és a fűtés korszerűsítése mondható talán a kisebb idő-és anyagi ráfordítás igényűnek. Ezzel szemben a falazat hőszigetelése és a nyílászárók cseréje és megfelelő beépítése jellemzően együtt történik így az egy drágább projekt szokott lenni

- számolt be a beruházások várható árazását illetően Dr. Rázsóné Szórády Csilla, aki természetesen azt is hozzátette, hogy az átlagtól eltérő egyedi igények ezt képesek felülírni.

Felújítanál, építkeznél? Ehhez finanszírozást is keresel? A Pénzcentrum lakáshitel kalkulátorával a magyar bankok lakossági hiteltermékeit hasonlíthatod össze, legyen szó lakásvásárlásról, építkezésről, felújításról, vagy épp szabad felhasználású jelzáloghitelről. Találd meg Te is a számodra legjobb konstrukciót!

Beszéljenek a számok

Ha valaki elő akarja venni a kockásfüzetet egy kis számolgatáshoz vagy már megvannak a számításai, csak végeznek azokon némi korrekciót, jobb ha felkészül, nem biztos, hogy tetszeni fog neki, amit a matek után látni fog. Először is lássuk, hogy az újHÁZ Centrum szakértői adatai szerint mennyivel drágultak 2019-hez képest mostanra az energetikai felújításban leginkább érintett termékek:

  • Tetőtéri nyílászárók: kb. 4-5 százalék áremelkedés
  • Homlokzati nyílászárók: kb. 4-5 százalék áremelkedés
  • Üveggyapot: kb. 3-5 százalék áremelkedés
  • Kőzetgyapot: kb. ±1-2 százalék stagnálás
  • EPS: kb. 3-5 százalékos árcsökkenés
  • XPS: kb. 2-5 százalékos áremelkedés

A listából jól látszik tehát hogy már pusztán a felhasználandó termékek ára is jócskán felfutott néhány hónap leforgása alatt, de akkor a legbrutálisabb pénzszivattyúról még nem is beszéltünk. Nem felejtsük ugyani el, hogy az építési költségek és a hozzájuk kapcsolódó munkaerőköltségek és anyagköltségek 2015-2019 jelentősen emelkedtek. Ezek relációjában pedig a legnagyobb növekedés a munkaerőköltségek tekintetében jelentkezett. Az adatok azt mutatják, hogy 2015-höz képest 2019-ben az átlag építési költségek közel 25 százalékot, az anyagköltségek körülbelül 17 százalékot, míg a munkaerőköltségek több mint 30 százalékot emelkedtek.

A mai napon a 2020-as évben várható költségeket a jelenlegi korona vírus okozta piaci környezetben még csak megjósolni se tudjuk. A fenti árváltozásokat is felülírhatja egy esetleges további korlátozás miatt fellépő termékhiány és/vagy a HUF további gyengülése az EUR-val szemben

- emelte ki a mostani és a jövőben árakat jócskán befolyásolni képes tényezőket Dr. Rázsóné Szórády Csilla. 

Na, de mennyi idő lesz mindez?

Jó kérdés! Sokszor ezt még a szakértők, de még maguk a munkások sem tudják. Az azonban biztos, hogy a termelést gátló tényezők közül az Európai Bizottság által megkérdezett építőipari vállalatok válaszaiban továbbra is a munkaerőhiány tekinthető a legfontosabb tényezőnek, így az emelkedő kereslet és a javuló finanszírozási feltételek ellenére

a cégek közel 65 százaléka kapacitáshiányt tapasztal a munkaerőben, és közel 35 százaléka alapanyaghiánnyal szembesül munkája során.

Ezek pedig túlzás nélkül durván visszafoghatják, illetve elnyújthatják a lakásépítések és felújítások felfutásának várt ütemét és munkálatok időtartamát. A helyzet komolyságát jól jelzi, hogy iparági források szerint jelenleg nagyon nehéz a kivitelezés időtartamára mondani bármit is, mert a szakemberhiány sokszor akkora, hogy a kivitelezők egyik helyről sietnek a másikra, minden nap dolgoznak valahol néhány órát - ami így egy kétnapos ablakcserét is könnyen egy-két hétre duzzaszthat.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

Ez a fránya világjárvány

Az energetikai beruházások paraméterein túl természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szakértők szerint vélhetően miként fog hatni az új koronavírus-világjárvány az az ágazatra. Az például már most látható, hogy a koronavírus jelentős gazdasági következmények nélkül nem fog elmúlni, amely hatással lesz az építőiparra és az építőanyag-kereskedelemre egyaránt. 

Az újHÁZ Centrum szakértői úgy vélik, a jövőbeni kormányzati intézkedések rövidtávon mindenképpen negatív gazdasági hatással járnak majd, a cél azonban mindenki számára az, hogy a gazdasági visszarendeződés minél hamarabb megkezdődhessen. Jelenleg a beruházások és a kivitelezői munkálatok még nem kerültek kormányrendelet általi beszüntetésre, amennyiben azonban ez megtörténik, jelentős csúszásokra és kiesésekre kell majd számítani. 

Tekintve a külföldi tapasztalatokat, jelenleg úgy látjuk, hogy a vírus minimális "lecsengése" 2-3 hónapig tart. Meggyőződésünk, hogy amennyiben ez az építések teljes leállása mellett zajlik, olyan mértékű iparági kiesés következik be, amelyet az ágazat egy éven belül nem fog tudni behozni, így a koronavírus hatásai hosszabb távon is érződni fognak majd

- mondta el a Pénzcentrumnak Dr. Rázsóné Szórády Csilla.

Most akkor mégis mi legyen?

Azt tehát már látjuk, hogy az energetikai felújítás történjen tavasszal vagy ősszel bizony nem olcsó mulatság. Sőt, manapság azt is nehéz megmondani, hogy a tatarozási procedúra falójában mennyi időt ölel fel. És erre még rájön az is, hogy minden lakóingatlan teljesen egyedi, ezért a felújítási sorrend is abszolút más és más lehet minden tulajdonos esetében.

Ez persze tény. Érdemes azonban mégis elgondolkodni beruházás és beruház között, már ami az időrendiséget illeti. Hiszen kinek ne az lenne az elsődleges célja, hogy már a következő fűtési szezonban érezze a rezsiszámláján, nem mentek kárba a felújításba pumpált pénzek. Álljon is itt egy ábra, mely azt hivatott megmutatni, miként alakul egy átlagos családi ház hővesztesége:

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

  • Homlokzati falak, beleértve nyílásáthidalókat, ablakkávákat: ~40 százalék
  • Tető, beleértve a padlásfödémet, a lapos-, vagy magastetőt, koszorúkat: ~20 százalék
  • Padlók, beleértve a talajon-fekvő pincefödémet, lábazatot: ~10 százalék
  • A fűtési rendszer hatékonysága, az égéstermék elvezetése: ~10 százalék
  • A homlokzati nyílászárók: ~20 százalék

Az ábra függvényében tehát a szakértők javaslata az, hogy építés esetén a vásárlók elsősorban a falazat, lábazat, a tető megfelelő hőszigetelésére, illetve a megfelelő hőátbocsátási tényezővel rendelkező homlokzati és tetőtéri nyílászárókra és azok megfelelő (lehetőleg hőhídmentes) beépítésére koncentráljanak. Emellett pedig, 

akik gyorsan, egy szűkebb keretből szeretnének javítani már meglévő ingatlanuk energetikai tulajdonságain, akkor azoknak elsősorban a tető, majd pedig a fűtési rendszer korszerűsítését javasolnám

- emelte ki a Pénzcentrumnak Dr. Rázsóné Szórády Csilla, aki azt is elmondta, hogy amennyiben az ingatlan tulajdonosnak van lehetősége felújításra nagyobb keretet ráfordítani, úgy szakmailag ezt javasolják, ám a fent említett munkálatok lényegesen nagyobb idő-és anyagi ráfordítás igényelnek.

Felújítanál, építkeznél? Ehhez finanszírozást is keresel? A Pénzcentrum lakáshitel kalkulátorával a magyar bankok lakossági hiteltermékeit hasonlíthatod össze, legyen szó lakásvásárlásról, építkezésről, felújításról, vagy épp szabad felhasználású jelzáloghitelről. Találd meg Te is a számodra legjobb konstrukciót!

Lenne hová pénzt megtakarítani

Koritár Zsuzsanna, a MEI igazgatója korábban a Pénzcentrumnak már beszélt arról, hol is tart Magyarország a lakossági energetikai területén. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Szomorú adat az is, hogy az elmúlt évtizedben a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása stagnált, míg az európai átlag mintegy 16 százalékos csökkenést mutat.

Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia átlagosan 40-50 százaléka megtakarítható lenne.

Ha tehát mindenképpen a pénzügyi hasznát is keressük a beruházásnak, akkor azt lehet elmondani, hogy az energiaárak alakulása kiszámíthatatlan; most éppen alacsony költségen tudjuk megvenni, de előfordulhat, hogy néhány év múlva jelentős drágulás fog bekövetkezni. Más országokban pedig elterjedni látszik az a szemlélet, hogy egyfajta befektetésként, előtakarékosságként tekintenek az épületenergetikai korszerűsítésekre. 

Ez azt jelenti, hogy az emberek az aktív dolgozói évek alatt elvégzik a korszerűsítést, amikor még van annyi bevételük, hogy finanszírozni tudják. A nyugdíjas évek alatt pedig, amikor ez a bevétel lecsökken, élvezik a hasznát:

a kevés energiafogyasztásért járó alacsony rezsiszámlát.

Címkék:
otthon, pénzcentrum.hu, felújítás, építőipar, beruházás, koronavírus, energetikai korszerűsítés, tatarozás, világjárvány, koronavírus-járvány, külföldi pénzek, épületenergetika, eur huf,