Fullban nyomják a kretént a fejlett piaci tőzsdéken: itt a bizonyíték

Pénzcentrum2020. február 25. 14:30

Érdekes megnézni, hogyan reagáltak a tőzsdék a koronavírus miatt kialakult helyzetre: ahogy azt várni lehetett, a defenzív eszközökbe, mint például az aranyba áramlott a befektetői pénz. De biztos a legjobb utat választották a befektetők? Erre a kérdésre kereste a választ a Pénzcentrumnak írt cikkében Kardos Zsolt, az AEGON Alapkezelő szakértője.

A tőzsdék február 17-én kognitív disszonanciát* éltek át

- árulta el a Pénzcentrumnak Kardos Zsolt. Mint azt a szakértő kifejtette, az Egyesült Államokban ünnep miatt zárva voltak a tőzsdék, és egyre aggasztóbb gazdasági hírek jöttek Ázsiából. "Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a koronavírus gazdaságra kifejtett hatása nagyobb lesz, mint ahogy azt korábban gondolták. Az előző nap Japán bejelentette, hogy a GDP-je a vírus miatt minimum 6%-kal csökkeni fog, és azt még mindig nem lehet megjósolni, hogy mekkora visszaesés lesz a kínai GDP-ben" - fogalmazott.

*Akkor "követünk" el kognitív disszonanciát, amikor nem a viselkedésünk, hanem a nézeteink megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni a feszültséget. Máshogy fogalmazva, belső feszültséget, disszonanciát, élünk át amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek. Például, nem a dohányzásról mondunk le a disszonancia hatására, hanem megindokoljuk, miért nem olyan veszélyes.

Érdekes megnézni azt is, hogyan reagáltak a tőzsdék ezekre a negatív hírekre. Kardos Zsolt szerint érdekes módon. "Ahogy azt várni lehetett a defenzív eszközökbe, mint például az aranyba áramlott a befektetői pénz, de a részvények is jelentősen emelkedtek és ami a legérdekesebb volt, hogy a volatilitás index (VIX) is emelkedett. Mintha azt mondták volna a befektetők, hogy tudjuk, hogy komoly gazdasági problémákat okozhat a vírus terjedése de mi akkor is veszünk részvényeket és különböző indokokkal próbáljuk igazolni a döntésünket még ha tudjuk, hogy az nem állja meg a helyét" - tette hozzá a szakértő.

Az ilyen típusú döntések általában extrém piaci optimizmusban szoktak létrejönni. A befektetők tudják, hogy a piac irracionálisan drága, mégis keresnek indokokat, hogy miért vegyenek továbbra is részvényeket.

Kardos Zsolt szerint ilyenkor alakulnak ki a Tesla, Netflix, Facebook és egyéb rendkívül túlárazott részvény "hívők", amikor a részvény vásárlásból már vallás lesz, és semmilyen racionális érvvel nem lehet ezeket az embereket meggyőzni a döntésük helytelenségéről. "Valahol legbelül ők is sejtik, hogy talán nem a legprudensebb döntés ezeken a szinteken vásárolni, de megindokolják, hogy ők a hosszú távban gondolkodnak és ott meg nem számít, hogy mennyit fizetsz egy adott részvényért. Ez a kognitív disszonancia" - mutatott rá a szakértő.

Most nem fogom felsorolni, hogy mik alapján gondolom, hogy a piac átlépet minden racionális mértéket amit értelmes befektetésnek lehet tekinteni. 5 oldalnyi adatokkal és ábrákkal tudnám alátámasztani az érveimet. Inkább a Trópusi Vihar című filmből való idézet írná le legjobban, hogy szerintem a piac mit csinál most. Van a filmben egy jelenet mikor Robert Downey Jr. mondja Ben Stillernek, hogy: "Ne told fullba a kretént. Soha ne told Fullba a kretént". Szerintem a tőzsdék, főleg a fejlett piaci tőzsdék most "fullban tolják a kretént". Caveat Emptor!

- zárta gondolatait Kardos Zsolt.

Címkék:
megtakarítás, tőzsde, koronavírus, tőzsdei elemzés, tesla részvény, részvény vásárlás,