Pénzcentrum • 2020. február 12. 11:02
Január 31-ig volt idejük postára adni a nyugdíj- és egészségpénztáraknak, biztosítóknak a 2019-es évre vonatkozó adóigazolást, amely az adóévben befizetett összegektől függően tartalmazza, hogy az ügyfelek mennyi adókedvezményre jogosultak. Amennyiben valaki rendelkezik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítással, vagy egészségpénztári tagsággal, adóbevallásában igényelheti vissza befizetései után a legtöbb esetben az évi 20 százalékot, maximálisan 150 ezer forintot. Ehhez pedig szükség van a levélben kiküldött adóigazolásra.
Százezreket is megspórolhat az adójából, akinek elég magas jövedelme van ahhoz, hogy maximalizálni tudja az évközi befizetéseit az állam által támogatott megtakarítási formákban. Egy olvasónk leveléből idézünk, amelyet a héten kapott kézhez biztosítójától:
Azonban nem csak nyugdíjbiztosítási szerződés után jár a 20 százalékos adójóváírás! Az önkéntes nyugdíjpénztárakba befizetett összeg 20 százalékát, maximálisan évi 150 ezer forintot lehet az személyi jövedelemadóból visszaigényelni. (Tehát összesen 750 ezer forintot kell befizetni évközben, azaz havi 62500 forintot, hogy a maximumot ki tudjuk használni.) Az önkéntes egészségpénztárakba befizetett összegekre ugyancsak a 20 százalékát lehet visszaigényelni az adóból, viszont ez esetben a kétfajta pénztár után együttesen él a 150 ezer forintos korlát.
Az egészségpénztár előnye viszont, hogy a befizetett összeg az egész család (szülők, nagyszülők, gyerekek) szükségleteinek fedezésére használható, a megtakarítást ugyanúgy gyűjthetjük, vagy folyamatosan újratölthetjük és elkölthetjük a pénztári összegeinket, amikor egészségügyi kiadásunk keletkezik, ugyanúgy jár az adókedvezmény. Ráadásul további 10 százalékos adójóváírás is jár azok után az összegek után, amelyeket 2 évre lekötünk.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy szintén 20 százalékos, de évente maximum 100 ezer forintos adójóváírás jár a Nyugdíj-előtakarékossági Számlára (NYESZ) befizetett megtakarítás után is. Ez a 20 százalék ugyanúgy vonatkozik továbbá a nyugdíjbiztosításra is, viszont itt az éves korlát 130 ezer forint. (Ehhez 650 ezer forint éves befizetés, tehát megközelítőleg havi 54 forintos befizetés szükséges.)
Amennyiben minden kedvezményes megtakarítást ki tudnánk használni, amelyre jár az állami támogatás (egészség- és nyugdíjpénztár, NYESZ és nyugdíjbiztosítás), az összes visszaigényelhető adójóváírás felső határa 280 ezer forint. Ezt 1,4 millió forintos éves befizetéssel lehetne elérni a különböző megtakarítási formákra járó támogatások igénybevételével (és természetesen kell hozzá 280 ezer forint befizetett szja az államkasszába).
Kevesen élnek a lehetőséggel
Egy kutatás szerint a magyarok 70 százaléka tartja csak szükségesnek, hogy megtakarítson, amely 2015-höz képest csökkenő tendencia, mivel akkor ez az arány még 87 százalék volt. Az IMAS International felméréséből az is kiderült, hogy az idősebbeknek fontosabb, hogy félretegyenek: az 50 év feletti válaszadók 76 százaléka nyilatkozott így, míg a 15-29 évesek mindössze 56 százaléka.
Ugyanakkor azok a háztartások, amelyek egyáltalán képesek tartalékot képezni, egyre többet takarítanak meg: 2015-ben átlagosan havi 15 ezer forintot spóroltak, addig tavaly már 22 ezer forintot.
Az sem mindegy, mire spórolunk
A magyarok, ha spórolnak is, a legtöbben (70 százalék) vészhelyzetre tesznek félre, esetleg kisebb-nagyobb jövőbeli kiadásra, 45 százalék például lakásvásárlásra vagy -felújításra gyűjt. Viszont sajnos a felmérés szerint a nyugdíjcélú öngondoskodás aránya jelentősen visszaesett: a 2015-ben még 47 százalék, 2019-ben már csak 22 százalék(!) nyilatkozott úgy, hogy idősebb korára tesz félre. Úgy tűnik, hiába az állami támogatás, kevesen élnek vele.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ennek hátterében az is állhat, hogy a hazai lakosság 70 százaléka nem tudja, hogy az állam milyen mértékben támogatja a nyugdíjbiztosításokat - derült ki az OVB Vermögensberatung Kft. pénzügyi tanácsadó cég elemzéséből. Az OVB Magyarország tapasztalatai alapján
Fontos tisztázni azt is, hogy a különböző pénzügyi termékekre adott állami ösztönző a már befizetett adónkból érvényesíthető. Azt is kevesen tudják a megfelelő pénzügyi tudatosság, tanácsadás hiánya miatt, hogy 2016 óta az egészségpénztárak úgynevezett önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtanak.
Egy önsegélyező pénztár gyermekünk születésétől kezdve (egyösszegű szülési segély) a felnőttkoráig végigkísérheti bizonyos családi kiadásainkat, amivel hosszú távon sokat spórolhatunk, a pelenkavásárlástól kezdve a főiskolai tandíjon át akár az albérleti támogatásig. Napjainkban már léteznek olyan pénztári konstrukciók, ahol a tagdíj befizetése azonos időben történik a vásárlással, így jelentős adminisztráció nélkül is
Valóban: ha máshol nem is keletkezne más egészségügyi költségünk, gyógyszertárba biztosan betérünk néha-néha. Ha csak annyit megteszünk, hogy az egészségpénztári kártyánkkal és nem a bankkártyánkkal fizetünk, máris jobban járunk. Ehhez persze előbb be kell fizetnünk az egészségpénztárba a szükséges összeget.
- mondta el korábban a Pénzcentrumnak dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Pénztárszövetség) elnöke.
Sajnos a 2019-es év cafetéria változásai visszavetették a hajlandóságot, hogy a béren kívüli juttatást önkéntes pénztárakba történő befizetésre igényeljék a dolgozók. Hiába jár most már külön adóvisszatérítés a munkáltatói befizetések után, más cafetéria formákra jobban megéri elkölteni a keretet. Ez viszont azt eredményezi, hogy azok a dolgozók, akik maguk nem kezdték volna el a nyugdíj- vagy egészségpénztái befizetéseket, így már nem csak cafetériából, hanem a fizetésük egy részéből is elkezdtek ilyen formában félretenni. Ez a munkáltatói ösztönzés rendkívül fontos lenne, sajnos mégsincs számottevő hatása arra, hogy a magyar dolgozók felfedezzék ezt a megtakarítási formát, és éljenek az állam adta kedvezményekkel.