NapiCsárt • 2020. január 27. 14:30
A magyar internetezők 60 százaléka keresgél egészségügyi témákban az interneten, miközben a 16-74 éves hazai nethasználók kevesebb mint fele veszi igénybe a bankok internetes szolgáltatásait. Kiderült az is, hogy elég kevés magyar fordul a világhálóhoz, ha állást akar keresni.
Mindösszesen a netező magyarok 15 százaléka keresett állást az interneten, vagy jelentkezett valamilyen meghirdetett pozicióra az Eurostat 2019-es adatai szerint. Az uniós statisztikai hivatal azt vizsgálta, hogy az egyes tagállamokban mire használják leggyakrabban a világhálót az emberek. Kiderült, hogy hazánkban még mindig az e-mailezés tarol, a hazai internetfelhasználók 72 százaléka küld, illetve fogad maileket, emellett a leggyakrabban a közösségi médiában szörfölünk, illetve információkat keresünk különféle termékekről, szolgáltatásokról (69-69%).
Sokan használnak különféle üzenetküldő programokat (68%), illetve 67 százaléknyian olvasnak híreket a weben. De ami még ezeknél is szembetűnőbb az az, hogy mennyi magyar "kér tanácsot" Dr. Google-től, ha valami panasza van: 60 százalék mondta azt, hogy egészséggel kapcsolatos dolgokra is szokott keresni információkat. Viszonyításképpen kb. ugyanennyien hallgatnak zenét a neten, illetve bonyolítanak hívásokat különféle programokban, és sokkal kevesebben, csupán 47 százaléknyian használják a bankok internetes szolgáltatásait.
Uniós a trend
A netes álláskeresők aránya nem túl jó, de nem is tragikus a többi országhoz képest: az EU-s átlag például csak 2 százalékkal több a magyar adatoknál. A toplistát az északi államok vezetik: Dániában a netezők mintegy 37 százaléka keres így munkát, a finneknél ugyanez 32 százalék, és a svédek sincsenek olyan sokkal lemaradva (30%). Rajtuk kívül még további 4 országban kúszott 20 százalék fölé a mutató.
A lista másik végén Románia áll, ahol csak harmadannyi internetező keres állást a weben, mint nálunk, de a csehek sem állnak jobban (6%), míg a hátulról harmadik bolgároknál is csak 7 százalék keresgél meló után. Lengyelországban 9, Ausztriában pedig 11 százalékos ez az arány.
Megnéztük azt is, mi a helyzet a korábban már említett Dr. Google-el: a 60 százalékos magyar arány 5 százalékkal van az EU-átlag fölött, és a vizsgált országok közül a 13. helyre kerültünk. A legtöbbet a finnek keresgélnek egészségügyi témában, a netezők 76 százaléka állította ezt, de a hollandok majdnem háromnegyede is így tesz, Cipruson pedig 69 százaléknyi felhasználó.
A lista végén Bulgária és Románia áll, ahol az emberek 30, illetve 31 százaléka keres egészséggel kapcsolatos infókat, de az olaszoknál sem sokkal többen (35 %). A régióból a lista végén van még Lengyelország (47%) és Szlovénia (48%) is. Az EU-s átlag alatt vannak még a szlovákok 53 százalékkal, és Ausztria is ugyanennyivel áll a listán. A környező országok rangsorát ebben a tekintetben a horvátok vezetik 63 százalékkal.
Még mindig kevés magyar bankol neten
Hatalmas lemaradásban vagyunk az élmezőnytől, de még az uniós átlagtól is az internetbankolás tekintetében, holott a hazai jegybank is többször hagsúlyozta, hogy a digitális világ felé kell terelni az ügyfeleket a készpénz helyett. Ugyanakkor, ha csak a visszamenőleges magyar adatokat nézzük, akkor elég látványos a növekedés, hiszen 2009-ben még csak a netezők 16 százaléka mondta, hogy a bankolást is a weben szokta intézni - ez kúszott fell a tavalyi évre 47 százalékra.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Szép-szép, de ezzel ha nem is a béka nevezetes testtája alatt vagyunk, de jócskán van mit javítani: ha a folyamat így megy tovább, akkor pár éven belül befoghatjuk a mostani, 58 százalékos EU-átlagot. Ugyanakkor még mindig fényévekre leszünk a finnektől, hollandoktól, dánoktól, hiszen ott az internetfelhasználók 91 százaléka intézi digitálisan a banki ügyeket.
A régiós összehasonlítást nézve az is kijelenthető, hogy Csehországot is irtó nehéz lenne utólérni, ahol válaszadók 68 százaléka mondta, hogy a weben bankol. Ausztria sincs még lőtávolon belül a maga 63 százalékával, de a szlovákok is majdnem hozzák az uniós átlagot. A lista másik végén Románia és Bulgária áll 8, illetve 9 százalékkal, de még a hátulrólk harmadik Görögországban is csak a netezők 31 százaléka bankolt online 2019-ben.
Márciusban jöhet az újabb löket
Talán a márciusban startoló azonnali átutalási rendszer többeket sarkallni fog arra, hogy az elektronikus bankolást válassza. A múlt héten a Magyar Bankszövetség is beszámolt a rendszer bevezetésének fejleményeiről: a tesztek már lezajlottak, így az azonnali átutalás március másodikán élesedik is a bankokban.
A szövetség arra számít, hogy az új rendszer hozományaként innovatívabb számlacsomagok is megjelennek majd Magyarországon, amelyek sokkalta inkább az elektronikus szolgáltatásokat helyezik előtérbe. Kovács Levente főtitkár ennek kapcsán azt mondta: szerinte ezek az új csomagok kedvező árúak lesznek, ám aláhúzta, nincs bennük helye az ingyenes készpénzfelvételnek szerinte, hiszen az új rendszernek pont az a lényege, hogy a lakosság kevesebb készpénzt használjon.