Koós Anna • 2020. január 26. 07:00
A gyógynövényeket évezredek óta használja az ember különféle betegségek gyógyítására és kezelésére, a belőlük készült szerek voltak a legelső orvosságok. A gyógynövények és azok kivonatainak egyik legnagyobb előnye, hogy természetes hatóanyagot biztosítanak, ezért a mai napig népszerűek. Azonban, amit kevés beteg tud: nem mindegy, milyen hatóanyag-mennyiségű szert vásárol, illetve könnyen eshet áldozatul csalóknak az, aki nem elég figyelmes. A gyógynövények felhasználásával készült szerekkel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre Dr. Csupor Dezső, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke válaszolt a Pénzcentrumnak.
Hatóanyagtól függően a gyógynövényeknek rengetegféle felhasználása ismert a nátha kezelésétől kezdve a szervezet szénhidrát és cukor egyensúlyának fenntartásáig. A különböző gyógynövény-hatóanyag kombinációknak sokféle hatása ismert, nem csak a gyógyászatban, hanem többek között a szépségiparban és az étrend-kiegészítők előállításában is. Azonban a gyógyászatban szigorúan szabályozott, milyen növényeket és hogyan lehet felhasználni.
Magyarországon 1987 óta létezik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények elnevezésű kategória, amelybe azok a természetes eredetű anyagot (növényi, állati, ásványi anyagok, vitaminok) tartalmazó készítmények tartoznak, amelyek bizonyítottan kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatók és előírásszerű használatuk esetén egészségi ártalmat nem okoznak - írja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapja.
Az OGYÉI hivatalos adatbázisa 173 engedéllyel rendelkező gyógyterméket, vagyis gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt tart nyilván: találunk köztük - többek között - svédcseppet, hashajtó lekvárt, fürdőolajat, légzéskönnyítő mellkenőcsöt, gyógyiszapot, visszérkrémet is. A legtöbb közülük valamilyen teakeverék, készítmény (58). Az étrend-kiegészítők között szintén rengeteg féle gyógynövény tartalmú, vagy annak kivonatát tartalmazó termék található.
A betegeknek gyakran nehéz eligazodniuk a sokféle árucikk között: mint a gyógyszerek esetén, rengetegen támaszkodnak a hatóanyag mennyiségre a választás során. Azonban ez a gyógytermékek esetén megtévesztő is lehet, ugyanis sok tényezőtől függhet, mennyire hatásos egy szer, és az hogy a dobozra hány mg hatóanyagot írnak, nem jelent garanciát. A Pénzcentrum ezért most annak járt utána, mit érdemes tudni ezekről a szerekről, hogyan igazodjuk el közöttük, és hogyan kerüljük el, hogy csalás áldozatává váljunk.
Pénzcentrum: Mi a különbség a gyógynövényeket, illetve gyógynövény kivonatot tartalmazó készítmények között?
Dr. Csupor Dezső: Nagyon sok termék szárított, ledarált növényi részeket tartalmaz, míg más készítmények ugyanezen növények kivonatait. A két típusú termék között alapvető különbség, hogy ugyanakkora tömegű kapszulában a kivonatot tartalmazó készítmény jóval nagyobb hatóanyag-mennyiséget tartalmazhat. Ha 1 g szárított növényt kivonunk, abból kb. 100-200 mg kivonat keletkezik. Ha ebből a kivonatból 100 mg-t tartalmaz egy kapszula, akkor könnyen belátható, hogy akár 10-szer nagyobb lehet a hatóanyag-tartalma, mint annak a másik kapszulának, amiben nem kivonat, hanem szárított növényi rész található. Persze a kivonás módja, a kivonásra használt oldószer megválasztása döntően befolyásolja azt, hogy a kivonat az emberi szervezet számára hasznos anyagokat tartalmazza. Ugyanabból a növényből készíthető kedvező összetételű és hatóanyagokban szegény kivonat is.
További fontos különbség, hogy a kivonás során a növényi szárítmányon esetlegesen található kórokozók elpusztulhatnak, míg ha a kapszula a darált növényt tartalmazza, elvileg nagyobb a fertőzés esélye. Természetesen megfelelő kezeléssel a szárított növények kórokozómentessége is biztosítható.
PC: Hogyan tudja eldönteni a páciens, ha összehasonlítaná ezeket a készítményeket, hogy melyikben van több hatóanyag?
Cs. D: Ha két termék közül az egyik szárított növényt, a másik ugyanennek a kivonatát tartalmazza milligrammra azonos mennyiségben, akkor utóbbi jó eséllyel több hatóanyagot tartalmaz - feltételezve, hogy a gyártó optimális kivonószert választott. Vannak hatóanyagok, amelyeknek legjobb oldószere a víz, mások jobban oldódnak olajban, hogy csak a két végletet említsem. Ismerni kell, hogy a megcélzott hatóanyag miben oldódik jól.
A növényi kivonatok összehasonlításához fontos ismerni az úgynevezett drog-kivonat (extraktum) arányt, amit gyakran DER-nek rövidítenek a termékeken. Ebből deríthető ki, hogy hány gramm növényből készült egy gramm kivonat. Ha pl. a DER 5:1, akkor 1 gramm kivonat 5 gramm növényből készült. Némi leegyszerűsítéssel egy ilyen kivonathoz képest egy 10:1 DER-ű kétszer "esősebb", hiszen ugyanolyan tömegű kivonathoz felhasznált kiindulási növénymennyiség kétszer nagyobb volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
PC: Mire érdemes ezeket a szereket használni? Várhat a páciens valódi gyógyulást, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményektől, vagy csak étrend-kiegészítőként ajánlott alkalmazni?
Cs. D: A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények (ezeket röviden gyógytermékeknek hívják) elismert gyógyhatással rendelkező termékek. Az étrend-kiegészítők tulajdonképpen élelmiszerek, ezeknek gyógyhatást tulajdonítani nem szabad. Szakmailag tekintve természetesen számos olyan étrend-kiegészítő van, amely rendelkezik gyógyhatással (hiszen az ehhez szükséges anyagot megfelelő mennyiségben tartalmazza), de ez nem lehet általános elvárás ezzel a termékkategóriával szemben.
PC: Milyen megtévesztő, hatástalan készítmények vannak a piacon, és hogy lehet felismerni őket?
Cs. D: Lehetetlen ezeket felsorolni, bemutatni, főleg azért, mert naponta tűnnek fel újabbak. Közös jellemzőjük, hogy ezeket általában csak interneten terjesztik, és nem is normál webshopokban, hanem egy-egy termékre specializált oldalon, amely csak addig létezik, amíg az adott termék eladásával megfelelő számú fogyasztót tudnak becsapni - utána a weboldal nyom nélkül felszívódik. Ezeknek a webshopnak az üzemeltetőjét nem lehet azonosítani a weboldalon, elérhetőséget sem találunk, legfeljebb egy emailcímet.
Tényleg lefogyhatunk-e 3 nap alatt? Tényleg elmúlik-e a körömgomba 1 nap alatt? Tényleg meggyógyulunk-e a cukorbetegségből egyetlen doboz kapszula hatására? A baj csak az, hogy a beteg ember még akkor is sokszor megvesz egy-egy terméket, ha a józan eszével tudja: nem sok esély van arra, hogy az hatásos legyen. Szeretne meggyógyulni, ehhez minden szalmaszálat megragad, még az irreális ígérteket is. Minél komolyabb a betegség, annál inkább igaz mindez... A legtöbb átverés áldozatai a legbetegebb emberek között keresendők.
PC: Hogyha előnyös hatással nem is lesznek a páciensre gyógynövény-készítmények, lehet-e valamilyen káros hatásuk a szedésüknek?
Cs. D: A gyógynövényekben is molekulák fejtik ki a hatást a szervezet fehérjéin, receptorrain, ioncsatornáin - ugyanúgy, mint a szintetikusan előállított gyógyszerek. A különbség csak annyi, hogy a rutinszerűen alkalmazott gyógynövények zöme enyhe hatású anyagokat tartalmaz, így észszerű keretek között biztonságosan alkalmazható.
Vannak azonban olyan növények, amelyek kifejezetten erős hatásúak, mérgezőek, s vannak olyanok is, amelyek nem megfelelően kivonva, előkészítve lehetnek veszélyesek. A gyűszűvirág, a tiszafa erősen mérgező növények, a gyógyászatban szakértelemmel alkalmazva hatóanyagaik mégis igen hasznosak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekkel a növényekkel magunkat kellene kúrálnunk, otthon főzött teákkal, sőt!
PC: Honnan érdemes tájékozódniuk a pácienseknek arról, hogy milyen panaszra, milyen gyógynövény-készítményt érdemes alkalmazni? Csak patikában juthatnak hiteles információhoz?
Cs. D: A gyógyszerészképzés az egyetlen felsőfokú képzés, amely keretében a leendő szakemberek a gyógynövények hatásairól részletes ismereteket szereznek. Újabban az orvostanhallgatók is hallgathatnak ilyen tárgyakat, igaz, ezek nem kötelezőek mindenki számára. Sajnos, a természetgyógyászok képzésében a növényekkel kapcsolatos oktatás nem feltétlenül tükrözi a naprakész ismereteket. A gyógynövénytermékeket forgalmazó boltok eladói kötött pedig szintén igen nagy a szórás azt tekintve, hogy internetről szerzett felületes vagy téves ismeretek, esetleg mélyebb tudás alapján adnak tanácsot.