Pénzcentrum • 2019. április 1. 14:01
Messze nem fogyasztunk annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyi ajánlott lenne. Az Európai Unióban egyenesen mi fogyasztjuk a legkevesebb zöldséget, messze lemaradva a többi tagállamtól. Pedig a magas rosttartalmú étrend olyan betegségek megelőzésében segít, mint az infarktus vagy a vastagbélrák.
Alig eszünk zöldséget és gyümölcsöt, európai összehasonlításban rendre a legutolsók vagyunk ebben a tekintetben - derül ki az Eurostat adataiból. A gyümölcsök tekintetében hátulról a negyedikek vagyunk az Európai Unióban, nálunk kevesebbett csak a litvánok, lettek és bolgárok fogyasztanak. Hasonló a helyzet Horvátországban és Romániában is.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy Magyarországon a népesség 40 százaléka fogyaszt naponta gyümölcsöt és zöldséget - azaz 10 magyarból hat egyáltalán nem. A listavezető Olaszországban ez az arány 85 százalékos, azaz majdnem minden olasz naponta eszik gyümölcsöt. Ehhez képest meglehetősen elkeserítő a magyar adat.
Az első helyeken egyébként a déli államok szerepeltek, Portugáliában és Spanyolországban szintén népszerű a gyümölcsfogyasztás. Zöldségek tekintetében még rosszabbul állunk - ott egyenesen utolsók vagyunk.
Ez a lakosság 30 százalékát jelenti. Az épp előttünk levő Romániában is a lakosság 41 százaléka naponta fogyaszt zöldséget, de a listavezető íreknél ez az arány 84 százalék. Hasonlóak sokat esznek a belgák, de az olaszok és portugálok zöldségfronton is jól teljesítettek. Az EU átlag 64 százalék, ennek mi még a felét sem érjük el.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nem túlzás, hogy az életünkkel játszunk
A rostfogyasztás pozitív hatásait egyre több kutatás támasztja alá. A rostban gazdag étrendet követők körében harmadára csökken a korai elhalálozás veszélye, írtuk meg egy korábbi cikkünkben. A rost segít megelőzni az infarktus, stroke, bélrák és 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul a manapság divatos szénhidrátszegény diéták is. A kenyér mellőzése például nem jó megoldás, egészségesebb a fehér lisztből készült kenyeret teljes kiőrlésűre cserélni. A gyümöcsök és zöldségek mellett ugyanis a teljes kiőrlésű kenyér- és tésztafélékben is megtalálható.
Magyarországon - ahogy az látható, különösen rossz a helyzet. Noha egy idei kutatás szerint a lakosság 90 százaléka tudja, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása magas rosttartalmuk miatt fontos, több mint egyharmaduknak azonban nincs ismerete arról, hogy egy nap mennyi rost bevitele szükséges. A dietetikusok ajánlása szerint naponta legalább 25 gramm mennyiségű rostot kell bevinnünk, ehhez egy nagy burgonyát, egy szelet barna kenyeret, 4-5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt kellene fogyasztanunk naponta.