Pénzcentrum • 2019. február 25. 12:00
10-ből 7 magyar legalább egyszer meglátogatja háziorvosát, de sokan vannak, akik 6-szor, 10-szer is megteszik ezt egy évben. Ezzel szemben a magyarok közül bődületesen kevesen mennek el fogorovosi konzultációra, 10 emberből 7 egyáltalán nem szakítanak erre időt egy évben, ez Európa harmadik legrosszabb aránya.
A múlt héten a Pénzcentrum behatóan foglalkozott az Eurostat átfogó jelentésével, melyben Uniós szinten számoltak be arról, hogy az EU lakosait mennyire terheli meg anyagilag a gyógyszerkiadás, egy esetleg fogászati beavatkozás, illetve bármilyen szükséges fizetős orvosi kezelés. Háromrészes cikksorozatunk legfontosabb megállapításai a hivatalos statisztikák alapján a következők voltak:
- a magyarok csaknem 60 százalékának jelent anyagi megterhelést a gyógyszerek megvásárlása, ezen belül 17,1 százalék vélte úgy, hogy nagyon súlyos kiadás a felírt gyógyszerek megvásárlása;
- a magyarok több mint 40 százalékának okoz anyagi megterhelést egy esetleges fogászati beavatkozás, közülük 13,8 százaléknak kifejezetten nagy kiadást jelent kifizetni a fogászati ellátást;
- amagyar háztartások 40 százalékának jelentenek anyagi megterhelést a fizetős orvosi kezelések, a válaszadók 12,1 százaléka egyenesen anyagi csődként élne meg egy ilyen kezelést.
A helyzet tehát Magyarországon egyetlen vizsgált pontban sem volt túl rózsás, és az anyagi nehézségeknek bizony meg is van a hatása hazánkban. A korábbi jelentés folytatásaként ugyanis az Eurostat február 25-én újabb 3 különböző statisztikát tett közzé, mely azt mutatja meg, hogy a lakosság mekkora része konzultált körzeti orvossal, fogorvossal, illetve általános sebésszel 2017-ben.
Sokan, sokat betegeskednek
2017-ben 10 EU-s állampolgárból 4 (38%) 1-szer vagy 2-szer meglátogatta körzeti orvosát. Ezen felül az emberek negyede konzultált orvosával 3-5 alkalommal, míg majdnem ugyanennyi, az emberek 24 százaléka egyáltalán nem kereste fel orvosát. A lakosok 16 százaléka ugyanakkor 6-szor vagy többször is elment a háziorvoshoz.
Magyarországon a megkérdezettek közül a legtöbben (30,4%) egyszer vagy kétszer felkeresték házi orvosukat 2017-ben, 28,9 százaléknyian (2. legmagasabb arányú csoport) voltak viszont azok, akik egyetlen egyszer sem tették meg mindezt. A válaszadók 20,6 százaléka 3-5-ször ment el orvosához, további 10-10 százalék volt azok aránya, akik 6-9, illetve 10 vagy többször keresték föl körzeti orvosukat. Ha az arányokat kicsit jobban megnézzük, az látszik, hogy
ha ehhez hozzávesszük azt a 30 százalékot, aki 1-2-szer volt, máris ott tartunk, hogy 10-ből 7 magyar bizony megjárta az orvost valamilyen bajával 2017-ben. Ehhez képest az európai átlag a következőképpen alakult:
- soha nem ment el: 28,5 százalék,
- 1-2-szer volt: 37,6 százalék,
- 3-5-ször volt: 24,6 százalék,
- 6-9-szer volt: 7,9 százalék,
- 10 vagy többször volt: 6,4 százalék.
Ez, ha összeadjuk azt jelenti, hogy átlagosan az EU-s lakosok 38,9 százaléka konzultált legalább 3-szor általános orvosával, ez pedig nem sokkal kevesebb mint a magyar adat.
Fogorvoshoz nem megyünk
Ha fogorvosról van szó, akkor arányaiban az európaiaknak annyira már nem akarózik nekiindulni. A lakosság 45 százaléka 2017-ben például egyetlen egyszer sem konzultált fogorvossal, holott az ajánlások szerint ezt évente legalább egyszer mindenkinek meg kellene tennie. Az emberek 42 százaléka ugyanakkor legalább 1-szer vagy 2-szer elment fogorvoshoz, míg 10 százaléknyian voltak azok, akik 3-5-ször, és 3 százaléknyian azok, akik 6-szor vagy többször is jártak fogorvosnál.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Magyarországon ugyanakkor a számok jóval kiábrándítóbban alakultak, mint a házi orvosi látogatottság esetében, a haza lakosság 74,4 százaléka ugyanis egyszer sem ment fogorvoshoz 2017-ben, csupán 18,4 százaléknyian voltak azok, akik 1-szer vagy 2-szer megtették ezt, csupán 5,3 százaléknyian azok, akik 3-5-ször is elmentek, és mindösszesen 1,1 százaléka a válaszadóknak volt 6-9-szer, 0,8 százalékuk pedig 10-szer vagy többször fogorvosi konzultáción.
A magyar eredmény egyébként az összesített listán holtversenyben a görögökkel a 3. legrosszabbnak számít, és bár az Eurostat ebben a jelentésében nem taglalja az okokat, bárdolatlanság lenne azt feltételezni, hogy a tömeges távolmaradás a fogorvostól azt jelentené, hogy a magyarok fogai kiváló állapotban volnának.
Sőt, ahogyan azt a bevezetőben írtuk, a lakosság 40 százalékának anyagilag egyenesen megterhelő lenne egy fogászati beavatkozás, így sokan alapból el sem mennek egy magánrendelésre, az sztk-kban pedig lehet, hogy annyit kellene várni egy-egy vizsgálatra, hogy sokan azt sem vállalják be. Mindehhez még hab a tortán, hogy Magyarországon januári adatok szerint 231 fogorvosi praxisban tartósan (tehát legalább fél éve) nincsen szakorvos.
Műtét, műtét hátán?
Bár átlagosan az EU-ban az emberek 45 százaléka egyszer sem konzultált sebésszel valamilyen műtét kapcsán, 10-ből több mint hárman egyszer vagy kétszer megtették ezt. Magyarországon ez az arány valamivel magasabb volt az átlagosnál, de eredményünkkel így is az európai középmezőnyben végeztünk.
A magyarok 55,8 százaléka nem volt sebészeti konzultáción, míg 24,9 százalékuk 1-szer vagy 2-szer igen. Hazánkban 11,5 százalék volt azon válaszadók aránya, akik 3-5-ször is megtették mindezt, ám mindösszesen 4,1, illetve 3,7 százaléknyian voltak azok, akik 6-9-szer, vagy 10-szer esetleg többször is konzultáltak sebésszel.