NapiCsárt • 2019. február 21. 14:30
Rengetegen nem engedhetik meg maguknak a fizetős egészségügyet, és azok is sokan vannak hazánkban, akiknek megérzi a családi kassza, ha fizetni kell egy-egy vizsgálatért, kezelésért. Ugyanakkor aki nem akar hosszú heteket, hónapokat várni a műtétjére, annak keményen fizetnie kell.
A magyar háztartások 40 százalékának jelentenek anyagi megterhelést a fizetős orvosi kezelések egy friss statisztika szerint: 12,1 százaléknak egyenesen anyagi csőd, ha orvoshoz kell menni, 30,4 százalék pedig azt mondta, hogy nem lesz ugyan teljes anyagi összeomlás, ha netán fizetni kell valamilyen egészségügyi szolgáltatásért, de nagyon megérzi a családi kassza.
A helyzet rosszabb azok körében, akiknek a jövedelme a hazai átlagkereset 60 százaléka alatt van: náluk 21 százalék nem igazán engedheti meg magának, hogy fizessen az ellátásért, 29,7-nek pedig igencsak megterhelné a kasszát. Értelemszerűen, akinek több pénze van - az átlagkereset 60 százaléka felett visz haza -, azok körében valamivel jobb a helyzet: csak 10,8 százaléknak jelentenek nagy terhet az egészségügyi kiadások, viszont érdekesség, hogy ebben a csoportban vannak a legtöbben - 30,7 százaléknyian - azok, akik bár nem rokkannak bele az orvosi költségekbe, de azért megérzi a kassza, ha fizetni kell a dokinál.
A 2017-es adatok szerint az EU lakosságának több mint felének (55 százalékának) semmilyen terhet nem jelentett kifizetni egy-egy orvosi kezelést, vizsgálatot, 34 százalék állította, hogy valamennyire megterhelik a háztartást az egészségügyi költségek, 11 százalék pedig súlyos pénzügyi teherként tekintett az ilyen kiadásokra.
Legrosszabb helyzetben a ciprusiak vannak, itt 39 százaléknak komoly kiadás az egészségügy, utánuk Bulgária (32 százalék), Olaszország (29 százalék) és Lettország (28 százalék) áll.
A térségben a bolgárokon kívül Lengyelországban is 20 százalék fölötti - 23,4 százalékos - azok aránya, akiket eléggé megviselnek az egészségügyi költségek. Romániában 13,9 százalék nehezen engedheti meg a fizetős egészségügyet, Szlovákiában 13,5 Horvátországban pedig 12,4 százalék azok aránya, akiknek drágák az orvosi díjak.
Csehországban 5,6 Ausztriában csak 5,4 százaléknak jelent nagy terhet a fizetős orvos. Azonban a legjobban Szlovénia áll, mert ugyan 5,1 százaléknak nagyon nagy teher a pénzes egészségügy, de csak 8,6 százaléknak érzi meg a háztartás a pénzes orvost, 86,3 százaléknak pedig egyáltalán nem jelent problémát, hogy fizetni kell kezelésekért, vizsgálatokért.
Ha nem fizetsz, hónapok múlva műtenek meg
A fenti adatok azért is aggasztóak, mert például a szakértők szerint a 65 év felettiek felénél már kialakul a szürkehályog, és ahogy halad előre a kor, egyre csak durvul a helyzet. Akinek pedig nincs pénze műtétre valamelyik magánintézményben, akkor marad a várakozás: a januári adatok szerint a szürkehályog műtét esetében az átlagos várólista nagyjából 90 nap volt hazánkban - összesen 12 ezren voltak akkor a várólistán.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Más műtétek esetében sem jobb a helyzet: csípőprotézisre átlagosan 289 nap a várólista, nyitott szívműtétekre 217 nap a várólista az adatok szerint. 390 napot pedig az ortopédiai nagyműtétekre kell várni az állami egészségügyben. Nyilván egy magánintézményben gyorsabban haladnak a dolgok, csak ugye ott fizetni kell - általában nem keveset.
A szürkehályog esetében beavatkozások 200 ezer forinttól elérhetőek, ez az ár szemenként értendő, tehát ha valakinek mindkét szeméről le kell műteni a hályogot, az alaphangon 400 ezer forintba kerül. Plusz az előzetes és az utólagos vizsgálatok, amelyek szintén 15-20 ezer forint körül mozognak a klinikákon. Persze az árak klinikánként változnak, találtunk olyat is, ahol egy alap lézeres műtét 336 ezerbe kerül egy szemre, a legdrágább beavatkozás pedig 663 ezer forintot kóstál - ezt multifokális (trifokális) tórikus lencsével végzik, egy szemen.
Sokan inkább magánba mennek a kényelem miatt
A borsos árak ellenére egyre több magyar választja a fizetős egészségügyet: az UNION Biztosító egy korábbi felméréséből kiderült, hogy 2017-ben átlagosan 57 ezer forintot fizettek az érintettek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben. A megkérdezettek 28 százaléka nyitott arra, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegye igénybe, és ezért átlagosan havi 5-6 ezer forintot fizetne szívesen.
A tanulmány szerint a lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy általános helyzetéről a közmegítélés a 2014-es felmérés óta tovább romlott: az osztályzatoknak már akkor is alacsony szintű 2,26-os átlaga idénre 1,76-ra esett. Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentősen, 50-ról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félelemmel gondolnak arra, mi történik velük, ha orvoshoz kell fordulniuk egy potenciális jövőbeli betegséggel.