Pénzcentrum • 2018. november 12. 12:00
Egy friss kutatás szerint a megkérdezettek közel 13 százaléka nassolásfüggőnek tartja magát, több mint 50 százalékuk pedig "heavy user"-ként tekint magára, ha a rágcsálnivalókra terelődik a szó.
A Mogyi-Caramoon több mint 1000 résztvevő bevonásával végezte el október folyamán Magyarország első nassoláskutatását. Mikor nassolunk? Mit nassolunk? Miért nassolunk? A "Milyen gyakran nyúlsz valami ropogtatnivaló után?" kérdésre adott válaszokból például kiderült, hogy
52,4 százalékuk heti néhány alkalommal, 34,4 százalékuk pedig naponta többször kényezteti magát ilyen módon. A motivációkat firtató kérdésre a legtöbben (35,4%) az "egyszerűen kell" válaszra adták a voksukat, míg a válaszadók 32 százalékra az önjutalmazást jelölte meg a leggyakoribb kiváltó okként. A megkérdezettek közel ötöde nyugtató hatásuk miatt, 13,7 százalékuk pedig megszokásból fogyasztja kedvenc snackjét.
A nassolás helye és ideje a többség számára este jön el a tévé előtt (51,2%), míg 35,2 százalékuk a délután energiahiányos óráiban nasizik. A válaszadók csupán 5 százaléka hódol délelőtt szenvedélyének, közel 10 százalékuk viszont egész nap elérkezettnek látja az időt egy kis csipegetésre. Ropogtatni tehát szeretünk, de melyik a leginkább fogunkra való ínyencség? Jó hír, hogy úgy tűnik, ezen a téren is kezd tért hódítani az egészségtudatos megközelítés, hiszen a legtöbben (40,3%) a magvakat jelölték meg első számú célpontként, ezt követik a chipsek (33%) és a popcorn (15,3%).
De vajon a rendszeres nassolás egyben azt is jelenti, hogy függők vagyunk? A válaszok alapján a megkérdezettek 12,9 százaléka tartja magát egyértelműen függőnek. Több mint 55 százalékuk úgy érzi, bár sokat nassol, de nem függő. 5 százalékuk szerint nem függők, de környezetük annak tartja őket, 26,7 százalék viszont egyáltalán nem hisz az ilyen típusú függőség létezésében.
De vajon mi az igazság? A nassolásfüggőség hasonló kategóriaként létezik, mint az alkohol- vagy dohányfüggőség? Vagy egészen más fajta fogalmi rendszerben kell elhelyeznünk a rendszeres nassolás utáni olthatatlan vágyat? A kérdés kapcsán Dr. Meskó Norbert evolúciós pszichológus, az emberi viselkedés szakértője érdekes összefüggésekre világít rá.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
"Érdemes tehát kitérni az egészséges szenvedély és a szenvedélybetegség közötti különbségre is. Az evéssel kapcsolatos szenvedélybetegségről többek között a kontrollvesztett falásrohamok kapcsán szoktunk beszélni, amikor valaki akkor is eszik, ha nem éhes, azaz a teste nem igényel több táplálékot. Mint az élet egyéb területein, a táplálkozásban (így a nassolásban) is a mérték, az önkontroll, és a tudatosság lehet a kulcs. Ha megtaláljuk az arany középutat, akkor úgy hódolhatunk a nassolási szenvedélyünknek, hogy az egészségügyi kockázatokat minimálisra csökkenthetjük - tette hozzá a szakértő.
A szakember a kutatás eredményeit összegezve elmondja: "Ez a kutatás jól szemlélteti, hogy a válaszadók többsége tisztában van a rágcsálás (mint a főétkezések közötti energiabevitel egy lehetséges fajtájával) élettani szükségletével, ugyanakkor a snack-ek átlagosnál magasabb élvezeti értékével is.