Magyarok, akiket egyetlen körzeti orvos sem lát el: rengetegen vannak

Veres Dóra2018. szeptember 24. 05:32

Pár nappal ezelőtti cikkünkben három édesanya beszélt arról, milyen kihívásokkal kell szembenézniük, ha speciális ellátást igénylő gyereküknek egészségügyi problémájuk akad. Egyikük kisfia például ép értelmű, de középsúlyos autista, akinek egyik hétvégén begyulladt a foga és nem találtak senkit, aki ellátta volna, meg kellett várni a hétfőt a kezeléssel, hiába voltak borzasztó fájdalmai. Oravecz Tamásné Mónika fia halmozottan sérült, és hiába 19 éves, máig a kórház gyermek osztályán veszik le a vért, ha erre szükség van, mert a felnőtt osztályon nincs, aki vállalja. Kíváncsiak voltunk, hogyan látják a helyzetet az egészségügyben dolgozók és hogy mi a véleményük, mi az oka annak, hogy a különleges szükségletű gyerekek és felnőttek ellátása ennyire nehézkes.

Pár nappal ezelőtti cikkünkben három édesanya beszélt arról, milyen nehézségekkel jár, ha speciális ellátást igénylő gyerekük egészségügyi ellátásra szorul. Esetük nem egyedi. A KSH nyáron publikált kiadványa szerint a 2016-os népszámlálás alapján 408 ezer ember élt valamilyen fogyatékossággal. A legtöbben mozgásukban korlátozottak, de jelentős a gyengénlátók, nagyothallók, a mentálisan sérültek és a súlyos belszervi fogyatékossággal élők csoportja is. Két évvel ezelőtti adatok alapján 50 ezer értelmi fogyatékos és 9 ezer autista magyar él az országban.

Miután bemutattuk az édesanyák problémáit, kíváncsiak voltunk, az egészségügyben dolgozók hogyan látják a helyzetet, és mit gondolnak, mi lehet a megoldás, hogyan lehetne elérni, hogy az alapból nehéz helyzetben lévő családoknak könnyebb legyen az életük, legalábbis, ha egészségügyi problémájuk van.

Jobb a helyzet, mint pár évvel ezelőtt

A speciális ellátást igénylők fogászati kezelése sajátos körülményeket igényel, hiszen a fogmegtartó és egyéb beavatkozások az érintettek egy részénél szinte kizárólag csak narkózisban végezhetők, a megszokott fogorvosi ellátó helyeken pedig nincs lehetőség az altatásra

 - mondta a Pénzcentrumnak Dr. Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. Több évtizedes problémáról van szó, és a szakember szerint a helyzet most sokkal jobb, mint akár 10 évvel ezelőtt. Országszerte ugyanis hat helyen - Debrecenben, Szegeden, Pécsen a képzőhelyeken és Budapesten a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján, valamint gyerekek számára a budapesti Bethesda Gyermekkórházban, és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben - működik speciális központ. Ezekben a fogorvos és fogorvosi asszisztens mellett aneszteziológus és aneszteziológiai asszisztens, valamint műtőssegéd is dolgozik.

A centrumok létrejötte, vagyis 2013 előtt a legtöbb érintett nehezen talált olyan szakembert, aki ellátta volna a beteget. Ha mégis, általában a beavatkozás kimerült a fog eltávolításában. Vagyis az elmúlt években az ellátás palettája bővült ugyan, hiszen megoldott a fogkőeltávolítás vagy tömés lehetősége, de azt is látni kell, hogy bizonyos beavatkozásokat nem biztos, hogy el lehet végezni. Vegyük például a gyökérkezelést. A gyökérkezelés sok esetben több orvosi vizitet is kíván, de sokszor ez az egyetlen módja a fog megmentésének. Csakhogy ha valakit egy-egy részbeavatkozás elvégzéséhez altatni kell, akkor ez nem mindig oldható megugyanis valakinek rövid időn belüli többszöri altatása - főleg ennél az érintett körnél - veszélyekkel, kockázatokkal járna

- jegyezte meg Dr. Hermann Péter, hozzátéve, a centrumokban egy beavatkozás alatt annyi fogat látnak el, amennyit csak tudnak.

Arra a kérdésre, akut problémával hová lehet fordulni ügyeleti időben, azt mondta, ahogy hagyományos fogorvosi ügyeletet is nehéz találni országszerte, úgy itt sem egyszerű a helyzet, de

ha éjjel vagy hétvégén történik valami, a fogyatékkal élők ellátásával Budapesten érdemes felkeresni a három centrum egyikét.

Dr. Hermann Péter hangsúlyozta, a mozgásukban akadályozott, illetve látás- vagy hallássérült betegek ellátása jóval gördülékenyebben megy, mint azoké, akiket kizárólag altatásban lehet kezelni.

Elvileg a közfinanszírozott rendelőknek akadálymentesnek kell lennie, persze ez korántsem biztos, hogy így is van

- mondta a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke, aki arról is beszélt, hogy a modern fogorvosi székek fejtámlája kifordítható, vagyis ha a beteget nem lehet a kerekesszékből átemelni a fogorvosi székbe, az ellátása megoldható.

Arról is beszélt, hogy a hallássérültek a rendelésre általában visznek magukkal jeltolmácsot, aki segít, és a látássérültekkel is kis empátiával együtt lehet működni, ellátásuk nem igényel külön, erre a célra kialakított rendelőt.A speciális fogorvosi ellátást igénylők kezelésére jó példa a néhány évvel ezelőtt az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben kialakított fogorvosi rendelő, ahol egy együttműködés keretében a Semmelweis Egyetem szakemberei segítségével történik a betegellátás.

Arra a felvetésre, hogy bár a centrumokban ellátják a speciális ellátást igénylő embereket, de óriási a várólista, gyakran hónapokat kell várni egy-egy beavatkozásra, és hogy nem merült-e fel több centrum működtetése, Dr. Hermann Péter azt mondta, annak idején a páciensek és hozzátartozóik által megfogalmazott igény hatására, a szakma és az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkárának kezdeményezésére alakultak meg a centrumok. Az utóbbi időben azonban úgy tűnik a visszajelzések alapján, hogy egyelőre nincs szükség még több központra. Ugyanakkor - jegyezte meg a szakember - még ha úgy alakulna, hogy létesülne több, az NEAK által finanszírozott speciális fogászati centrum, nehéz lenne szakembereket találni, akik ott dolgoznának, ahogy ez a tendencia a hagyományos szakellátásnál is megfigyelhető.

Ahogy augusztusi cikkünkben írtuk, Magyarországon a csaknem 2800 közfinanszírozott praxisból 248 tartósan betöltetlen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Alap és Lakóhelyközeli Ellátások Igazgatóság Alapellátási Osztályának legfrissebb adatai szerint. Sok településen tehát nincs, aki ellássa a betegeket, akiknek így akár más településen rendelő helyettesítő fogorvoshoz kell menniük, ha problémájuk van. A speciális ellátást igénylő centrumban pedig szükség lenne még aneszteziológusra, aneszteziológiai asszisztensre és műtőssegédre is.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

"Mindent megoldunk, csak legyen ott a kísérő"

Havonta egy-két speciális ellátást igénylő beteggel találkozik Dr. Pócs Dávid sürgősségi szakorvos.

Mindent megoldunk, a lényeg, hogy a beteg kísérője ott legyen

- mondta a Pénzcentrumnak. Ha ugyanis ott a kísérő, az ellátás is jóval könnyebben megy. Ha viszont nincs, és a speciális ellátást igénylő beteg nem kooperál, nincs más megoldás életet veszélyeztető állapotban, nyugtatókat kell neki adni és szükség esetén akár le is kell fogni, csak úgy lehet elvégezni a szükséges sürgős vizsgálatokat és életmentő beavatkozásokat.

Ezek az emberek hirtelen kiszakadnak a megszokott környezetből, félnek, nem tudják, mi történik. Ugyanezt tapasztaljuk egyébként az idős, demens betegeknél is. Kiemelt figyelemre, türelemre, kommunikációra lenne szükség a speciális ellátást igénylő betegek zökkenőmentes ellátáshoz, csakhogy az SBO-kon (Sürgősségi Betegellátó Osztály) dolgozó egészségügyi dolgozók egy része túlterhelt, kimerült és ezért sajnos nem megfelelő a hozzáállásuk egy ilyen helyzetben

- jegyezte meg. Hogy mi lenne a megoldás? Szerinte betegelégedettségi mérésekre, azok kiértékelésére és a tanulságok levonására lenne szükség. Visszajelzés nélkül ugyanis nem lehet tudni, min, hogyan kellene változtatni az ellátás során - mondta. Emellett kiemelte, hogy ő nem emlékszik, tanult-e arról, hogyan kell ellátni a speciális ellátást igénylő betegeket, ezért saját tapasztalatain alapuló egyéni megoldásokat használ.

A betegekkel való kommunikáció pedig kulcsfontosságú, így a képzés során erre nagyobb hangsúlyt lehetne fektetni, és a továbbképzések is megoldást jelenthetnének.

Korábbi cikkünkben az egyik anyuka felvetette, az ő Pfeiffer-szindrómás (koponyacsontosodási rendellenesség) fiát nagyon megviseli, hogy műtét előtt nem ehet, nem ihat. Franciaországban viszont az altatás előtt két-három órával még lehetett enni és inni, ami könnyebbség volt számukra. Kíváncsiak voltunk, vajon miért nem lehet rugalmasabban kezelni ezt Magyarországon is, ha a speciális ellátást igénylő beteg így könnyebben vészelné át a megpróbáltatásokat.

A vidéki kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvos azt mondta, az altatással kapcsolatban irányelvek vannak, és az aneszteziológus dolga, hogy mennyire tér el ezektől, ha a helyzet úgy kívánja.

A protokoll szerint a tervezett műtétek esetén a biztonságos altatáshoz legalább 6 órás éhgyomor szükséges. Üres gyomor esetén csökken a hányás esélye. Az altatás során ugyanis előfordulhat hányás, és a gyomor-tartalom a légcsőbe kerülhet, aminek súlyos következményei lehetnek

 - mondta. Előfordulhat persze, hogy akár egy baleset esetén nincs idő kivárni a 6 órát és műteni kell, ilyenkor viszont az altatás nagyobb kockázattal is jár.

Épp ezért, ha egy gyerekkel történik valami, például leesik valahonnan, súlyos a sérülése és sejthető, hogy műtétre fog sor kerülni, a szülők vagy pedagógusok ne etessék és ne itassák meg a gyerekeket, mert akkor a sürgős műtétet csak 6 órávval később fogják elvégezni a biztonságos altatás érdekében

- mondta.

Címkék:
biztosítás, család, egészségügy, fogorvos, népszámlálás, ellátás, sürgősségi, autizmus, sni, sürgősségi ellátás budapest,