Súlyos a helyzet: ezért kell 10-12 órát várni a sürgősségin

Veres Dóra • 2018. február 21. 05:35

Hónapról hónapra hallani olyan esetről, amikor súlyos betegek akár 10-12 órán át kellett várakozzanak a sürgősségin. Utánajártunk, mi lehet az oka annak, hogy fél napokat kell vesztegelni a kórházi folyosón, akár étlen-szomjan, és hogy mi lehetne a megoldás.

Az elmúlt hetekben, hónapokban sorra jelentek meg a magyar sajtóban olyan cikkek, amelyek a sürgősségi osztályokon uralkodó áldatlan állapotokról számolnak be. Nem ritka, hogy valaki 9-10 órát vesztegel a folyosón. Így járt olvasónk is.

Több mint kilenc órát töltöttem az egyik budapesti kórház sürgősségi osztályán

 - írta a Pénzcentrum egyik olvasója, aki egy antibiotikumos kezelés után néhány nappal egyre súlyosbodó alhasi fájdalmakkal kereste fel az orvosi ügyeletet, mert a háziorvosa épp nem rendelt. Az orvosi ügyeleten megvizsgálták, vakbélgyulladásra gyanakodtak, ezért a sürgősségi osztályra irányították a 30 éves nőt.

A vérvétel gyorsan megvolt és relatíve hamar, alig 1-2 órás várakozás után sor került az orvosi vizsgálatra is

- mondta. Az orvos ultrahang-vizsgálatot rendelt el, erre közel 5 órát kellett várni, majd további 2 óra múlva jött egy sebész, aki azt mondta, azonnali beavatkozásra nincs szükség, de keresse fel mielőbb a kezelőorvosát. Végül a zárójelentés nélkül, saját felelősségre távozott a kórházból, mert a papírra még további másfél-két órát kellett volna várni.

A háziorvos aztán a következő rendelésen fogadta, adott gyógyszert, a tünetek enyhültek majd teljesen el is múltak, ám néhány hónap múlva újra jelentkezett az alhasi fájdalom, és néhány nap múlva, ahogy korábban, egyre erősebb lett. Újra elment a háziorvoshoz, aki közölte, beutalóval egy hasi és kismedencei ultrahangra nagyjából 3 hónapot kell várni, így két lehetősége van: vagy elmegy egy egészségügyi diagnosztikai képalkotó központba, és fizet a vizsgálatért, de akkor gyorsan meglesz a szükséges vizsgálat és napokon belül meglesz az eredmény is, vagy visszamegy a sürgősségi osztályra, hogy ott elvégezzék az ultrahangos vizsgálatot, mert ahhoz, hogy érdemben foglalkozni tudjon a problémával, mielőbb szüksége lenne a hasi ultrahangra.

Ultrahangvizsgálat kuponnal

Aki nem akar hónapokat várni az eredményre és nem szeretne órákat tölteni a sürgősségin egy pajzsmirigy vagy hasi ultrahang miatt, annak fizetnie kell. Az árak változatos képet mutatnak, van olyan magánintézmény  ahol a pajzsmirigy vizsgálatért 22 500 forintot, máshol 17 900 forintot kérnek, de találtunk olyan intézményt is, ahol 10 ezer forintot kell fizetni. A hasi és kismedence vizsgálatért az egyik fővárosi magánintézményben 22 500, másutt 19 900, megint máshol 17 900, de találtunk olyan helyet is, ahol 13 ezer forintot kell fizetni.  Viszont kuponos ajánlatokkal olcsóbban megúszhatjuk. Találtunk például a hasi és kismedence, valamint pajzsmirigy-ultrahangvizsgálatot is 9900 forintért, sőt, pajzsmirigy ultrahangot már akciósan 6490-ért is.

"Ez az eset igenis gyakori, és tükröződik benne az egészségügyi rendszer túlterheltsége. A radiológus el van havazva, ezért órákat kell várni ultrahangra. A sebész is leterhelt, több órát kell várni rá. Végül a sürgősségi orvosnak még egy néhány soros összefoglalót sincs ideje írni, hogy elkészüljön a zárójelentés, mert sok más súlyosabb betegekkel foglalkozik és a dokumentáció az utolsó a sorban. A sürgősségi osztályon sajnos ez mindennapos. Egy átlagos napon a betegek 2/3-a indokolatlanul jön az osztályra, csak 1/3-uk az, aki valóban ellátásra szorul" - mondja Dr. Kovács Péter, egy vidéki kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvos, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. Elmondása szerint nagyon sokan érkeznek hozzájuk is háziorvosi beutalóval, valamint rendszeresen indokolatlanul, régóta fennálló vagy banális panasszal mennek be az SBO-ra (Sürgősségi Betegellátó Osztály), mint enyhe hasmenés, székrekedés, egyszerű láz, nátha, kisebb sérülések, ezeket pedig akár otthon is elláthatnák a betegek.

Az indokolatlan esetek egy másik részét szerinte az egészségügyi rendszer elégtelensége adja: például egyszerűen nincs háziorvosa a betegeknek, vagy az orvosi ügyelet, a szakrendelés, illetve a háziorvosi szolgálat nem megfelelően működik, ezért ezeknek az ellátóhelyeknek a betegforgalma is a sürgősségi osztályra hárul.

Végül az indokolatlan esetek harmadik csoportját azok adják, akiknek a panasza nem hirtelen alakult ki, de ki akarják használni, hogy a sürgősségi osztályon 5-10 óra alatt elvégezzük az egyébként hetes-hónapos várólistás vizsgálatokat. Valamilyen szinten szerintem érthető, mert gyalázatosak ezek a hosszú várólisták, de a súlyos betegektől veszik el a sürgősségi osztály erőforrásait

- mondja.

Azért hagytam ott a sürgősségit, mert egyszerűen már nem bírtam. A műszak alatt a mosdóba sem tudtam kimenni

- mondja ezt már a Pénzcentrumnak Dr. Balogh Lilla (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk), aki két évvel ezelőtt még az egyik fővárosi kórház onkológiai osztályán, valamint heti rendszerességgel a sürgősségi osztályon is dolgozott. Most háziorvosként praktizál az egyik budapesti kerületben. "Az, hogy sokat kell várni, nem az orvosok hibája. Higgye el, nem könyvet olvasgatnak vagy számítógépeznek, egyszerűen rengeteg a páciens, akik közül nagyon sokan indokolatlanul ülnek az SBO-n" - teszi hozzá a szakember.

Amikor a sürgősségin voltam, volt olyan, hogy csupán 5-6 beteg érkezett akut panasszal, miközben a váróban voltak vagy százan. Volt, aki székrekedés miatt jött be az osztályra. Ezzel a problémával nyugodtan fordulhatott volna a háziorvosához vagy akár egy gyógyszerészhez is

- teszi hozzá. Balogh Lilla szerint nem jó a munkaszervezés sem. Ugyanis a sürgősségi osztályokon az érkező betegeket először egy úgynevezett triázsnővér fogadja. Az általános státuszfelmérést (vérnyomást, szaturációt, hőmérsékletet, pulzust néznek, és ha szükséges, akkor EKG-t is végeznek vagy megmérik a vércukorszintet) követően a triázsnővér az, aki besorolja a beteget egy kategóriába a súlyossági állapotnak megfelelően. Ez a besorolás határozza meg, mennyi időn belül kell az orvosnak megvizsgálni a beteget. "Nincs egy team, ott minden felelősség az orvosé" - mondja, hozzátéve, hogy rengeteg időt elvesz az is, mire a labor, az ultrahang vagy a CT leletét megkapják és kiértékelik.

Arra a kérdésre, előfordult-e, hogy a sürgősségin olyan beteggel találkozott, akit a háziorvosa küldött, azt mondja, nem igazán. Olyan viszont volt, hogy ő, mint háziorvos küldte el a beteget a sürgősségire. "2 és fél év alatt 3 vagy 4 ilyen eset volt, de mind indokolt volt: egy esetben tüdőembóliára gyanakodtam, a többi esetben pedig trombózisra. Persze, ha lenne rá lehetőség, ha lenne megfelelő felszerelés, hogy én magam kivizsgálhassam a betegeket, akkor őket sem feltétlenül kellett volna továbbküldenem a sürgősségire" - jegyzi meg. Most például egy hordozható EKG készülékre gyűjt, illetve spórol, mert azt vihetné az idősebb páciensekhez, akiket így nem kéne beutalnia a kardiológiára. "Ha milliárdos lennék, lenne a rendelőben ultrahang készülék is" - mondja szomorúan.

Az a baj, hogy a kardiológusra, vagy az ultrahangra beutalóval is hónapokat kell várni. Én meg szoktam kérdezni a betegeimet, hogy belefér-e anyagilag, hogy valamilyen magánrendelésen csináltassák meg az ultrahangot. Folyamatosan nézelődök, hol a legolcsóbb a vizsgálat, és azt a helyet ajánlom azoknak, akik nem szeretnének várni, mert gyorsan szükségük lenne az eredményre

 - meséli.

Háziorvosként nagyon korlátozottak a lehetőségeink

 - mondja egy Pest megyei településen dolgozó háziorvos, Dr. Kiss Arnold, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. Ő rendszeresen vállal orvosi ügyeletet is.

Ha az egyik beteg visszatérő hasi fájdalommal jelentkezik, természetesen az az első, hogy hasi ultrahang-vizsgálatot kérek. De hiába írom én meg a beutalót, 3-5 hónap a várakozás a rendelőintézetben. Tegyük fel, hogy a hasi fájdalom étvágytalansággal, hirtelen fogyással párosul, ki kellene zárni a daganatos betegség lehetőségét, de 3-5 hónap várakozás ilyen esetben sorsdöntő lehet. Milyen lehetőség maradt? A sürgősségi

- mondja Dr. Kiss Arnold, hozzátéve, hogy hasonló gondot okoz egy röntgenfelvétel is, mert az ugyan gyorsan elkészül a helyi rendelőintézetben, de a radiológus csak 7-10 naponta jön, vagyis a leletre legalább egy hetet kell várni a leletre. 

Hiába adok gyógyszert a páciensnek, hiába kezelem a tüneteket, ha azok nem múlnak, vagy súlyosbodnak, nem marad más, mint az SBO, hiszen hiába van kész a röntgenfelvétel, nincs szakorvos, aki kiértékelje azt, és ez nem Borsod megyében van így, hanem egy Budapesttel határos agglomerációs városban

- hangsúlyozza.

Ráadásul hiába próbálkozik azzal is, hogy egy-egy beteget valamelyik másik rendelőintézetben vizsgálják meg, hiába telefonál vagy írja rá a beutalóra, hogy sürgős, a helyi szakrendelőben az adott rendelés a kérdéses napon nem elérhető, azt a választ kapja, ez nem az ő gondjuk, ha sürgősen szükség lenne a leletre, akkor irányítsa a beteget a sürgősségi osztályra.

Az egyik hétvégén, amikor ügyeltem, kaptunk egy telefonhívást. Hetek óta bizonytalan mellkasfájdalomról számolt be a beteg, de az elmúlt 3 napban rosszabb lett. Januárban a háziorvost is felkereste a panaszával, aki megírta az összes szükséges beutalót, de a kardiológiára májusra kapott időpontot. Elvégeztünk egy EKG-vizsgálatot, és noha az eredmény alapján nem úgy tűnt, hogy kritikus lenne a helyzet, beutaltuk a sürgősségire, mert mi történik, ha mégis valami komolyabb gond van? Az az én felelősségem lenne

- jegyzi meg, hozzátéve, az, hogy az ügyeletről sok beteget irányítanak a sürgősségire, azzal is magyarázható, hogy sok esetben az ügyeletes orvos nem ismeri a pácienseket, nem tud róluk semmit, és inkább biztosra megy, nehogy baj legyen. "A háziorvosi ügyelet ráadásul csak papíron működik" - mondja. Nincs ugyanis elég orvos, sokszor, aki bemegy az ügyeletre, az csak a nővért és a gépkocsivezetőt találja ott. Azt mondja, az is előfordul, hogy mentőtisztek látják el az orvosi feladatokat, akik szintén sok esetben inkább továbbirányítják a beteget az SBO-ra.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Ezért csapódik le minden a sürgősségin. Hiszen alapesetben a banális problémával érkező betegeket mi magunk el tudnánk látni, a középsúlyos eseteket továbbküldhetnénk a szakellátásba, és az életveszélyes eseteket pedig a sürgősségire. Csakhogy a szakellátás hiányosságai miatt a középsúlyos esetek is a sürgősségin kötnek ki, mert nincs 3-6 hónapunk kivárni egy eredményt.

Mi lehet a megoldás?

A Pénzcentrum által megkérdezett szakemberek más és más megoldási lehetőségeket vázoltak fel.  Dr. Kovács Péter szerint a legnagyobb gond az, hogy a páciensek maguk sem tudják, különböző tünetekkel kihez is kellene fordulniuk.

Azt gondolom, hogy azt, mikor hová forduljanak a betegek, ahogy az elsősegély vizsgát a jogosítvány megszerzéséhez, kötelezővé kéne tenni. Ezzel kiküszöbölhető lenne, hogy olyan esetben is az SBO-n kössenek ki a páciensek, amikor erre abszolút nincs szükség.

Ha fel kéne rajzolni az egészségügyi ellátási piramist, annak legalján kapna helyet az öngyógyítás. Példával illusztrálva, ha kullancs megy valakibe, vagy megvágja egy kicsit magát, kisebb horzsolások, sebek esetén bőven felesleges orvoshoz rohanni. Sok esetben elég lenne felkeresni a legközelebbi gyógyszertárat és gyógyszerész segítségét kérni.

Recept nélkül is megkaphatjuk a szükséges gyógyszereket, a gyógyszerész pedig jól képzett egészségügyi szakember, segíthet, mivel kúráljuk magunkat például meghűlés, nátha, hasmenés, székrekedés esetén

 - mondja Dr. Kovács Péter.

Ha a tünetek nem enyhülnek, vagy fokozódnak, akkor persze fel kell keresni a háziorvost, aki szükség esetén továbbirányíthatja a beteget a szakrendelésekre vagy akár a sürgősségi osztályra. Példával illusztrálva, mikor érdemes a házi orvoshoz fordulni, az orvos a hosszan tartó hasmenést, krónikus székrekedést, hirtelen fogyást említi. Hangsúlyozza, bizonyos szakrendelésekre beutaló nélkül is el lehet menni,

a bőrgyógyászati, a nőgyógyászati, az urológiai, a fül-, orr-, gégészeti, valamint csecsemő- és gyermek fül-orr-gégészeti, a szemészeti és gyermekszemészeti vagy az általános sebészeti és baleseti sebészeti osztályra nem szükséges beutalót kérni.

Az orvosi ügyeletre is lehet fordulni ismert krónikus betegségek rosszabbra fordulása (például asztma, vesekövesség, epekövesség) esetén, de régóta fennálló panaszok kivizsgálása miatt vagy gyógyszerfelírás miatt nem érdemes hívogatni az ügyeletet.

Mentőket akkor érdemes hívni, ha életveszély vagy annak gyanúja áll fen (mondjuk eszméletvesztés, súlyos vérzés), baleset vagy valamilyen mérgezés gyanúja esetén, megindult szüléshez, nehézlégzés vagy végtagbénulás is okot ad arra, hogy valaki mentőt hívjon. A piramis tetején pedig az SBO áll, ahová elvileg valóban a nagyon súlyos állapotú betegek ellátása az elsődleges cél.

Dr. Kiss Arnold is egyetért abban, hogy az edukációval csökkenteni lehetne a háziorvosok, szakrendelések, mentőszolgálat és a sürgősségi osztály leterheltségét is. A háziorvosok kompetenciájának növelése is megoldást jelenthetne. Aki szeretne valamit tanulni, továbbképezné magát, az nehéz helyzetben van.

"Van ugyan lehetőség úgynevezett licenc képzésre, ami az alapképzésben megszerezhető kompetenciákon túl, egyes speciális tevékenységek ellátásához teremti meg a feltételeket, de ha egy háziorvos például szeretné letenni a diabetológiai licencvizsgát, a képzés ideje 24 hónap, ebből 12 hónap napi 8 órás kórházi osztályos gyakorlatot jelent. Ezt egy praktizáló háziorvos nem tudja bevállalni. Azoknak van esélye, akik korábban is foglalkoztak diabetológiával, ugyanis a diabetológiai tárgyú tevékenységéből 12 hónap méltányosságból beszámítható a képzés idejébe" - mondja.

Ugyanakkor egy rövidebb ideig tartó képzési módszer megoldást jelenthetne, például egy féléves hasi ultrahangos képzés, amin nyilván nem sajátítanák el töredrészét sem annak, amit egy radiológus szakorvos tanul az egyetemen, de arra elég lehetne, hogy tájékozódó jelleggel elvégezzen egy vizsgálatot. Ez alapján már legalább azt fel tudnák ismerni a háziorvosok, ha valamilyen eltérés van, és ez alapján mérlegelhetné, a szakellátásba vagy a sürgősségire küldi-e a beteget.

Korábban szó volt arról, hogy azok a háziorvosok akik rendelkeznek valamilyen klinikai szakvizsgával (belgyógyászat, kardiológia, diabetológia) lehetőséget kapnak arra, hogy háziorvosként is megkapják az ezekkel járó szakorvosi jogokat és például gyógyszerjavaslatokat adjanak saját betegeiknek ezáltal tehermentesítve a szakellátást. Ettől várni a megoldást azonban szintén utópia Dr. Kiss Arnold szerint, ugyanis azok a több szakvizsgával rendelkező háziorvosok, akik használni akarták ezt a tudásukat, eddig is részt vállaltak a szakellátásban "óraadó" orvosként a helyi szakrendelőben, vagy kórházban. 

Attól, hogy őket átültetjük a háziorvosi rendelőbe a szakellátásban dolgozó orvosok száma nem nő

 - mondja. További problémaként említi, hogy háziorvosként ehhez plussz finanszírozás sem jár, így nem is tud a környezetében olyan klinikai szakvizsgával rendelkező háziorvosról, aki a szakrendelését a kórházi ambulanciáról átköltöztette volna a háziorvosi rendelőjébe, pedig jónéhány ilyen kollégát ismer.

Címlapfotó: Kovács Attila / MTI

Címkék:
biztosítás, kórház, egészségügy, sürgősségi, kórházi várólisták, soros pénz,