Pénzcentrum • 2017. november 27. 05:31
A születéskor várható 75,7 éves magyar élettartam öt évvel rövidebb az európai átlagnál. Dohányzásban, elhízásban, rák- és szívhalálozásban tartjuk helyünket a legrosszabb eredményt felmutató országok között - derül ki az OECD legfrissebb egészségügyi pillanatképéből, a Health at a Glance 2017 című jelentésből. Nem csoda, hogy a különböző betegségek miatt a magyarok sok időt töltenek távol a munkahelyüktől, ami jelentős anyagi terheket jelent a családnak, és komoly gondokat a cégeknek egyaránt.
Miközben egy átlagos európai polgár várhatóan 80,6 évig él, az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) "Az Egészségügyi pillanatkép: 2017" című jelentése szerint, Magyarországon a születéskor várható élettartam mindössze 75,7 év, vagyis 5 évvel rövidebb az átlagnál. Ez nem is olyan meglepő, tekintettel arra, hogy a dohányzást, az alkoholfogyasztást és az elhízást tekintve a legrosszabbul teljesítő országok között szerepel Magyarország, és a rákos megbetegedések, valamint a keringési betegségek halálozási rátáját tekintve sem állunk túl jól.
A jelentés kitér arra, hogy az OECD-országok lakosságának átlagosan 18 százaléka dohányzik rendszeresen. Magyarország a legtöbbet füstölő országok között szerepel, hiszen a felnőtt lakosság több mint 25 százaléka rendszeresen rágyújt. Az alkoholfogyasztást tekintve is a nagyivók között tartják számon Magyarországot: egy átlagos OECD-lakos ugyanis évente átlagosan 9 liternyi tömény alkoholt fogyaszt el (ez a jelentés szerint 96 üveg bornak felel meg). A magyarok viszont közel 11 litert isznak meg fejenként évente. Az elhízást tekintve a magyar adatok kifejezetten rossznak számítanak: a lakosság több mint 30 százaléka túlsúllyal küzd. A keringési betegségek és a daganatos megbetegedések okozta halálesetek számát tekintve is az élen járunk.
A rossz egészségügyi állapot pedig azzal is jár, hogy a betegség miatt a magyarok sok időt töltenek távol a munkahelyüktől. Az európai statisztikai hivatal adatai szerint a magyar nők életükben 13,4 évet, a férfiak pedig 18,6 évet töltenek betegen.
Ha megnézzük a KSH adatait, jól látható, hogy idén az első negyedévben valamivel többen voltak táppénzen, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Sőt, a tendencia az elmúlt 3 évben is megfigyelhető. Míg 2015 januárjában 52483-an voltak táppénzen, ez a szám már 2016-ban 58248 volt, idén pedig 59069. Ha a februári adatokat nézzük, azt láthatjuk, hogy 2015-ben 51354 ember maradt otthon valamilyen egészségügyi probléma miatt, 2016-ban már 57518-an, idén pedig 64825 ember volt táppénzen az év második hónapjában. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy táppénzre nem feltétlenül csak akkor írják ki az embert, ha ő betegszik le, hanem akkor is, ha a gyermeke lesz beteg. Ettől függetlenül az adatok elég beszédesek, idén májusban például 59106 ember volt betegállományban, két évvel korábban viszont közel tízezerrel kevesebben voltak táppénzen ugyanekkor.
- jegyezte meg a Pénzcentrumnak Horváth Emil HR tanácsadó, egészségfejlesztési menedzser. Azt mondta, a kulcs a szemléletváltás, hogy a vállalatoknál olyan kultúra alakuljon ki, amelyben a cég és különösen annak vezetői figyelnek a dolgozók egészségére és ehhez biztosítják a szükséges eszközöket is.
Horváth Emil szerint megéri a cégeknek egészségfejlesztő programokba fektetni, ezt több külföldi kutatás is alátámasztja:
Az egészségfejlesztésnek egyébként több szintje is van. Sok cégnél az ún. well being programra helyezik a hangsúlyt, aminek lényege, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat a munkahelyükön. Ennek érdekében pihenő szobát alakítanak ki, csocsóasztalt vesznek az irodába, különböző foglalkozásokat szerveznek a céghez, például jógaórát szerveznek vagy masszőrt foglalkoztatnak. Ez azonban Horváth Emil szerint csak a jéghegy csúcsa. Szerinte érdemes lenne minél több cégnél kiképezni úgynevezett egészségtámogató koordinátorokat, olyan munkatársakat, akik a kollégáik és a HR osztály, valamint a cég vezetői között közvetítenek, és segítik előbbre vinni és megvalósítani a vezetők vállalati egészséggel kapcsolatos céljait.
Emellett a különböző egészségfejlesztő programok (mint például az egészségbiztosítási csomagok, különféle szűrővizsgálatok, vagy céges véradás) is elengedhetetlenek és fontos az edukáció, ahol egészségügyi vagy életvezetési tanácsadást kaphatnak a dolgozók, a különféle fejlesztő programok, vállalat tréningek (stresszkezelés tréning például), valamint az is szükséges, hogy a vállalati vezetők elkötelezettek legyenek az egészségfejlesztés mellett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hogy pontosan hogyan is lehet ezt megvalósítani? Több eszköze is van a vállalatoknak
- mondta Fata László cafeteria-szakértő. A biztosítóknál több csomag is elérhető. Van olyan biztosítási csomag, amelynek keretében orvosi ellátásokat, prevenciós szűrővizsgálatokat vehetnek igénybe a munkavállalók. Más egészségbiztosítás viszont gyors anyagi segítséget nyújt kritikus egészségügyi helyzetekben, például kórházi kezelés, műtét, vagy súlyos betegségek diagnosztizálása esetén.
- magyarázta Fata László.
A cégek dönthetnek úgy is, hogy egészségpénztári hozzájárulást fizetnek. Ez esetben a bérjellegű kifizetéseknél kedvezőbb, azaz 43,66 százalékos adót kell megfizetni, amely a cég munkavállalójának adómentes. A befizetésekből a munkavállaló különböző egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozhat.
- tette hozzá Fata László, aki azt javasolta, a munkavállalók mindenképp érdeklődjék meg a munkahelyükön, van-e csoportos változatban kötött egészségbiztosítási csomag.
- mondta Fata, hozzátéve, a tapasztalatok szerint ráadásul a biztosítás igénybevétele esetén a dolgozók sokszor nagyobb értéknek tartják a kapott biztosítási szolgáltatást, mint amennyibe az a munkáltatónak került.
Fata egyébként nemrég kutatást végzett több mint 200 válaszadó részvételével. A közreműködők 28 százaléka munkavállalóként, míg 56 százalék munkáltatóként nyilatkozott.
- mondta.