Fontos, hogy ezen soha ne spórolj: 10-ből 6 magyar ebbe halhat bele

Aki legalább néha eljár a barátaival este szórakozni, az majdnem biztos, hogy tapasztalta már, hogy amikor észre veszi magán, hogy álmos, és emiatt haza szeretne menni, a barátai marasztalni kezdik. Ennek persze számtalan oka lehet, de ha azzal magyaráznánk azt, hogy lelépnénk, hogy másnap dolgunk van, és eleget szeretnénk aludni, akkor sanszos, hogy értetlen pillantásokat kapnánk, ső, még viccet is csinálnnának ebből a helyzetből.

Óriási a kontraszt, ha ezt a helyzetet azzal hasonlítjuk össze, mit teszünk, ha egy gyerek, vagy egy csecsemő lesz álmos. Rögtön mindent elkövetünk, hogy minél hamarabb olyanok legyenek a körülmények, hogy a csöppség nyugodtan és megfelelő időtartamot aludhasson.

Az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumának égisze alatt működő Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) 2016-ban megjelent kiadványa szerint, 18 és 60 év közöttiek számára az ajánlott napi alvás mennyisége legalább hét óra.

További probléma, hogy a válaszadók negyede TV-re aludt el, 12 százalékuk pedig a Facebookot pörgette át alvás előtt, pedig a kutatók között széles konszenzus van arra vonatkozóan, hogy mind a közvetlenül az alvást megelőző tévézés, mind pedig a kék fénnyel rendelkező technikai eszközök (például az okostelefonok) nyomogatása kifejezetten rossz hatással vannak az alvásra.

A fenti eredményeket támasztja alá a 2010-es magyarországi munkahelyi alvásfelmérés, amelynek keretein belül ezer felnőtt alvási szokásait vizsgálták meg. Eszerint a válaszadók 

• 46 százaléka küzdött alvási gondokkal hosszabb ideje, 
• hetente legalább három alkalommal nem alszik jól a megkérdezettek 34 százaléka, és 
• 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy munkavégzési gondjai vannak az álmosság miatt. 

A problémát viszont látszólag nem veszik elég komolyan a válaszadók, hiszen alvásproblémáikkal a megkérdezettek túlnyomó többsége (79%) nem fordul orvoshoz, ami súlyos hibának tűnik. A rossz alvás ugyanis összefüggésbe hozható az elhízással, a cukorbetegséggel, a szervezet védekezőképességének romlásával, a depresszióval és a szorongással, továbbá a rosszul alvó emberek hétszer nagyobb eséllyel szenvednek súlyos következményekkel vagy halállal végződő balesetet a stresszdoktor.hu adatai szerint.

Jöhet vissza az óvodás rezsim?

- fest elég rémisztő képet a kialvatlánsággal kapcsolatban Metthew Walker, a kaliforniai Berkeley Egyetem alvástudományi központjának igazgatója egy nemrég megjelent cikkben a Guardianben.

Az alvászavarok közül az álmatlanság számít gyakorinak, ekkor a beteg nehezen alszik el, az alvás nem elég pihentető számára, gyakran felébred éjszakánként, és saját elhatározásától függetlenül túl korán kel fel - írja cikkében a hazipatika.com. A krónikus álmatlanságot az esetek felében valamilyen mentális zavar idézi elő, de állhatnak a háttérben szervi erdetű betegségek, esetleg alváshigiéniás vagy életmódbeli tényezők is.

- írja már említett cikkében a Guardian.

Van más is?

Ha valakit kevésbé zavarna ez az állítás, akkor van még egy aspektus, amit fontos figyelembe venni, ez pedig, hogy amíg élsz, addig is jellemzően kevesebb pénzed lesz, mert a kialvatlanság jelentős hatással van a munkahelyi teljesítményedre. A kevés alvás ugyanis megzavarja a gondolkodásodat, rontja a memóriádat, rombolja a döntési képességedet és a hiperaktív figyelemzavarhoz hasonló tüneteket produkál, melyek mind-mind nehezebbé teszik, hogy jó karriert fuss be.

Az ilyen általános negatív hatásokon túl, egészen konkrét pénzkieséshez is vezethetnek azok az okok, melyeket a Huffington Post szedett össze a kialvatlansággal kapcsolatban.

• Azok, akik 5 óránál kevesebbet (vagy 10 óránál többet) alszanak, 4,6 - 8,9 nappal többet lesznek betegszabadságon. Mivel a júliusi bruttó átlagbér 290 450 forint volt Magyarországon, így egyszerű kiszámolni, hogy 7 extra nap betegszabadság bruttó 21 ezer forint mínuszt jelent évente, ráadásul, ha ezt már nem betegszabadságként, hanem táppénzes napokként vesszük ki, akkor a keresetkiesés már 34 350 forintra rúg.

• Bár Magyarország tekintetében nem találtunk ilyen adatot, de 2011-ben a Harvard Egyetem kutatói 63 milliárd dollárra becsülték azt az összeget, ami a kialvatlanság miatt kimaradt az amerikai GDP-ből, ez pedig a teljes 2010-es bruttó nemzeti össztermékük 0,4 százaléka volt. A Telegraph cikke ennél is riasztóbb adatot közöl Nagy Britanniából, ott egy 2016-os becslés szerint a kialvatlanság 40 milliárd fontba került a gazdaságnak, mely a teljes GDP-jük közel két százaléka volt. Mivel egy korábbi kutatás is 2 százalékra becsülte a kialvatlanság okozta gazdasági károkat EU-s szinten, ezért valószínűleg nem állunk messze a valóságtól, ha azt írjuk, hogy körülbelül 700 milliárd forintos kárt szenved Magyarország az állampolgárok kialvatlanság miatt.

• 2014-ben készült el a Kaliforniai Egyetemen egy kutatás, amellyel végleg mattolni lehet azokat, akik azt gondolják, hogy a megfelelő mennyiségű alvás a lustaság jele lenne, vagy, hogy értelmesebben is el lehet tölteni az alvásra fordított időt. Ebből ugyanis az derült ki, hogy az Egyesült Államok teljes népességének körében, ha valaki egy órával többet alszik, annak 16 százalékkal magasabb a jövedelme. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az extra egy óra alvást nem a munkától kell elvenni, továbbá, hogy 9 óra alvással, és nem többel lehet elérni a bérmaximumot.

Trump sem alszik, jó?

Mindemellett gyakran lehet olvasni olyan híreket, amelyek szerint különösen sikeres emberek, egészen kevés alvással húzzák ki az életüket, ám az ezekből levont következtetésekkel érdemes vigyázni. Való igaz, hogy a szükséges alvásmennyiség egyénenként változik, de a már említett Guardian-cikk szerint, ha egész értékre szeretnénk kerekíteni azt a számot, mely azt mutatja meg, hogy a társadalom mekkora részének elegendő legfeljebb öt óra alvás, akkor ez a szám a nulla lesz.

Az alvással kapcsolatos szégyenérzet lehet annak az egyik oka, hogy az emberekben egyáltalán felmerül, hogy a sikerhez keveset kell aludni.

- mondta erről Metthew Walker.