Forrás Dávid • 2016. november 23. 11:05
Hihetetlen különbségeket tapasztaltunk, amikor azt vizsgáltuk, milyen mértékben drágultak az egyes termékek és szolgáltatások az elmúlt húsz évben itthon és az Egyesült Államokban. Van olyan élelmiszer, aminek az ára a hatszorosára emelkedett hazánkban, de például egy hajvágás is közel nyolcszor annyiba kerül, mint 1996-ban. Mutatjuk, mi az a termék, ami itthon és Amerikában is jóval olcsóbb lett.
Az elmúlt húsz évben
- 60 százalékkal emelkedett az élelmiszerek és a lakhatás ára,
- megduplázódott az egészségügyi ellátás költsége,
- a tankönyvek ára és az egyetemi tandíjak pedig megháromszorozódtak.
Ezt a statisztikát a Washington Post egyik blogján szúrtuk ki és az Egyesült Államokra vonatkozik. A blogbejegyzésben mindemellett az is olvasható, hogy a játékok, a mobiltelefon-szolgáltatás, a számítógépes programok és a lapos televíziók ára viszont ugyanebben az időszakban meglehetősen beszakadt.
Ennek a jelenségnek az egyik oka, hogy a legyártott termékek a technológiai fejlődés, valamint a hatékonyság javulása miatt egyre olcsóbbak. Ezt a hatást ráadásul fokozza a kereskedelem is. Az elektronikai cikkek egy része ugyanis olyan országokból származik, ahol a munkaerő olcsóbb, mint az Egyesült Államokban, így az amerikai gyártók is arra kényszerülnek, hogy versenyképes árakon kínálják termékeiket - idézik a cikkben Mark Perry közgazdászt, az American Enterprise Institute nevű amerikai konzervatív agytröszt munkatársát.
Mindezen trendek az egészségügyi ellátás és a tandíjak terén nem érvényesülnek, sőt:
- a tandíjakat az erre specializálódott diákhitel-piac pörgeti az egekbe,
- az egészségügyi ellátás költségét pedig legtöbbször biztosítók állják, így a betegeket semmi nem motiválja arra, hogy olcsó szolgáltatást keressenek.
A konzervatív agytröszt munkatársai grafikusan is ábrázolták megfigyeléseiket. A lenti ábrán a fekete vonal mutatja a 20 év alatt bekövetkezett drágulás (infláció) mértékét. Pirossal az ennél gyorsabb ütemben dráguló termékeket és szolgáltatásokat tüntették fel, kékkel pedig olyan dolgok kerültek az ábrára, melyek ára gyakorlatilag nem változott, vagy jelentősen olcsóbb lett ezen időszak alatt.
A Pénzcentrum arra volt kíváncsi, hogy mi a helyzet Magyarországon. Ennek kiderítéséhez természetesen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira tudtunk támaszkodni. A forint kevésbé volt értékálló a vizsgált 2 évtizedben, mint az amerikai dollár.
Ehhez képest tüntettünk fel néhány termék és szolgáltatás árának változását a lenti ábrán.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Jól látható, hogy a televízió árának változása hazánkban is hasonló pályát futott be, mint az Egyesült Államokban. 1996-hoz képest 25 százalékkal olcsóbban lehet ma TV-t venni Magyarországon, sőt, még azt is elbírta a kimutatás, hogy 2010-től kezdődően már LCD képernyős TV-k árát vizsgálta a KSH.
Nem meglepő, hogy a benzin ára volt az általunk vizsgált termékek közül az, amely a leginkább együtt mozgott az inflációval. Az üzemanyag árának változása ugyanis minden olyan termék árára hatással van, amit szállítani kell.
Látszik, hogy hazánkban igencsak elszálltak a lakhatási költségek. A sárga vonal egy köbméter vezetékes gáz árának változását mutatja, a piros pedig azt, hogyan változott az önkormányzati lakások bérleti díja négyzetméterenként.
A narancssárga vonal mentén láthatjuk, mennyivel drágább lett hazánkban a paradicsom kilója. Majdnem hatszor annyit kell fizetnünk érte, mint 1996-ban, és ennek a drágulásnak csak a kisebb részét magyarázza a pénzromlás.
Ugyanakkor azt is érdemes hozzátenni, hogy 1996-ban mindössze 232 forintról indult a szemet gyönyörködtető fellendülés.