Pénzcentrum • 2016. március 23. 14:32
Az utóbbi hónapokban sokat lehetett hallani a magyar egészségügy katasztrofális helyzetéről, az egészségügyi dolgozók tömeges kivándorlásáról, és a jelentős munkaerőhiányról. A felmérések azonban azt mutatják, hogy az erős elvándorlás ellenére Magyarországon is emelkedést mutat az egészségügyi dolgozók száma. Most akkor mi az igazság?
Sok egészségügyi dolgozó arról panaszkodik, hogy kifogytak a szakképzett kiszolgáló személyzetből, nincs elég hozzáértő ápoló, és olyan mértékű a túlterheltség, ami hosszú távon tarthatatlan. A fizetések továbbra sem ösztönző hatásúak, ráadásul a kevés létszám miatt az ügyeletek száma is jóval magasabb. A létszámhiány miatt hatalmas terhelés van az egészségügyi dolgozókon, előfordulhat akár 36 órás "munkanap" is. Mindezért cserébe a magyar orvosok bruttó 250 - 500 ezret, az ápolók bruttó 200 ezer forint körül kapnak havonta.
Idén év elején 14 országos, valamint 9 budapesti hiányszakma mellett tíz olyan egészségügyi intézmény is volt, amelyben mindegyik szakorvosi szakképesítés hiányszakmának minősült. Nógrád megyében pedig valamennyi szakorvosból hiány volt.
Az országos hiányszakmák (Nógrád megye és Budapest kivételével) listája szerint ezeken a területeken volt a legnagyobb létszámhiány:
- Érsebészet
- Gyermek- és ifjúság pszichiátria
- Fül-Orr-Gége gyógyászat
- Igazságügyi orvostan
- Infektológia
- Nefrológia
- Ortopédia-Traumatológia
- Patológia
A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy jelentős az elvándorlás mértéke az egészségügyből. Nemcsak az orvosok, hanem az ápolók is tömegével hagyják el az országot a magasabb fizetés reményében, így jelentős a munkaerőhiány. Az adatok és felmérések szerint azonban az elvándorlás ellenére nőtt az egészségügyben dolgozók száma.
Most akkor van munkaerőhiány, vagy nincs?
Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára nemrég arról beszélt, hogy próbálják "kinyomozni", hány orvos dolgozik ma Magyarországon. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott információk szerint ugyanis jelenleg 30 ezer aktív (receptköteles gyógyszerek felírására jogosító) pecsétszám létezik, amely az elmúlt nyolc évben kilencszázzal csökkent, miközben a "pro familia" jogcímen rokonoknak, ismerősöknek recepteket kiállító orvosok száma ugyanennyivel nőtt.
- utalt az államtitkár a nagyszámú orvos elvándorlásra.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal nyilvántartása szerint a legtöbb orvos 2011-ben, a legtöbb ápoló pedig 2013-ban hagyta el Magyarországot, és vállalt külföldön munkát. Az alábbi ábra azt mutatja, mennyien kértek hatósági bizonyítványt ahhoz, hogy külföldön vállalhassanak munkát.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Bár ez nem kevés szakember, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tájékoztatása szerint az utóbbi években rekordszintre emelkedett a térségben dolgozó doktorok, nővérek száma. Míg 2000-ben még mindössze 2,9 millió orvos, és 8,3 millió nővér gyógyította a betegeket az OECD-országokban, addig 2013-ban már 3,6 millió doktor és 10,8 millió nővér dolgozott a betegekért.
2000-ben ezer magyarra 2,68 orvos jutott, 2013-ban viszont már 3,21. Ezzel egyébként éppen az OECD átlaga alatt vagyunk, viszont lemaradtunk a csúcstartóktól, ahol bőven 4 felett van az ezer főre eső orvosok száma.
2000 óta az ápolók ezer lakosra jutó száma is nőtt, hazánkban is egyre többen vannak. Ennek ellenére Magyarországon még mindig kevesebb nővérrel számolhatunk, mint az ezredforduló idején egy átlagos OECD tagországban, vagyis jelentős a lemaradás.
Hiába van azonban egyre több nővér, ha a kórházak egyéb kiszolgáló személyzete még mindig nagyon alacsony, ráadásul az egészségügyi intézmények dolgozóinak sokszor embertelen körülmények között kell dolgoznia. Az OECD országokban népességarányosan másfélszer annyi egészségügyi és szociális dolgozó van az összes foglalkoztatott között, mint hazánkban. Míg 2000 és 2014 között az országok átlaga számottevő növekedést mutatott ezen a területen, addig itthon szinte semmilyen változás nem történt.
Az adatok alapján tehát elmondható, hogy bár kismértékben Magyarországon is nőtt az egészségügyben dolgozók száma, ez még mindig kevés ahhoz, hogy a megszüntesse a munkaerőhiányt. A szakemberek szerint az elvándorlás megállításához, és a munkaerőhiány megszüntetéséhez elsősorban komoly fizetésemelések és jobb munkakörülmények kellenek.