Pénzcentrum • 2015. június 29. 20:00
Több mint száz olyan weboldalt azonosítottak a magyar szervek és nyomozóhatóságok a nemzetközi PANGEA akció keretében, amelyek gyanús gyógyszereket és étrend-kiegészítőket kínáltak. Emellett az elmúlt évben világszerte 429 nyomozás indult, 156 személyt tartóztattak le, 550 online hirdetést függesztettek fel és 2414 weboldalt kapcsoltak le a hamis termékekhez kapcsolódóan.
A - több esetben halált vagy közvetlen életveszélyt okozó - hamis és illegális gyógyszerek forgalmazása elleni harc azért is nagyon fontos Magyarországon, mert a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kutatásai alapján
A hamis gyógyszerek forgalmazása és az engedély nélküli internetes patikák felszámolása ellen indított eddigi legnagyobb nemzetközi akció, a 2015. június 9-16 között lezajlott VIII PANGEA akció jelentős sikerrel zárult nemzetközi szinten és Magyarországon is. Az Interpol irányításával és 115 ország 236 hatóságának közreműködésével végrehajtott akció eredményeképpen 81 millió dollár (kb. 22,7 milliárd forint) értékű, összesen 20,7 millió adag hamis gyógyszert foglaltak le; ez jelentős növekedést jelent a 2014-es 36 millió dolláros értékhez képest. Emellett világszerte 429 nyomozás indult, 156 személyt tartóztattak le, 550 online hirdetést függesztettek fel és 2414 weboldalt kapcsoltak le.
Számos esetben nemcsak az összetevőkkel és a hatóanyagokkal kapcsolatban találtak problémákat a hatóságok, hanem a lejárati időket is meghamisították, így egyes országokban ezek a szerek visszakerültek a hivatalos gyógyszerforgalmazási láncba. Ugyancsak az akció sikereként könyvelhető el, hogy nemzetközi összefogás segítségével két olyan weboldalt is sikerült bezáratni, amelyek egy angol nő halálát is okozó, az illegális webshopokban népszerű DNP nevű (2.4-dinitrifenol) fogyasztószert árusították. A DNP-vel kapcsolatban az Interpol narancsszínű riasztást rendelt el a francia hatóságok kérésére.
Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Rendőrség működött együtt az akció során. A VIII PANGEA hadművelet indulásakor az OGYÉI összegyűjtötte és beazonosította azon weboldalakat, melyek célzottan a hazai vásárlók számára (magyar nyelven) kínáltak gyógyszereket. Az intézet munkatársai próbavásárlásokat végeztek, ezzel párhuzamosan a NAV pedig kiemelt figyelmet fordított az ország területére érkező gyógyszer- és étrendkiegészítő szállítmányokra.
Az OGYÉI 113 olyan weboldalt azonosított, amelyek vélhetően illegálisan gyógyszereket illetve gyanús étrend-kiegészítőket forgalmaztak. Ebből 90 külföldi, 23 pedig magyarországi szolgáltató által bejegyzett szerverről működött. Az OGYÉI ez utóbbi 23 netes portáloktól rendelt különféle termékeket; 12 szolgáltató 13 terméket postázott az intézet számára.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az OGYÉI laboratóriuma által végzett vizsgálatok alapján 8 esetben igazolódott be, hogy a termékek forgalmazói hamis gyógyszerkészítményt árultak. A kereskedők három esetben gyógyhatással hirdetett, az OÉTI által regisztrált étrendkiegészítőt, két esetben pedig nem engedélyezetett gyógyszert forgalmaztak.
Azon illegális weboldalak üzemeltetői ellen, amelyek hamisított gyógyszert és étrend-kiegészítőt forgalmaztak, az OGYÉI él az illegálisan gyógyszereket árusító weboldalak elérhetetlenné tételét előíró jogszabályi lehetőségével, valamint feljelentést tesz az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervnél az Országos Rendőr-főkapitányságnál (ORFK). Az gyógyhatással hirdetett, az OÉTI által regisztrált étrend-kiegészítőt forgalmazók ügyében pedig megkeresi a piacfelügyeletet ellátó hatóságokat, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot.