Adómentes megtakarítást keresel? Itt a megfejtés

Közép-és hosszú távú megtakarítási lehetőségekben akkor érdemes gondolkodnod, ha már most tudod, hogy valamilyen későbbi jelentősebb kiadáshoz, eseményhez várhatóan legalább 5-10 éves előtakarékoskodásra lesz szükséged. A rövid távon kockázatosabb termék hosszú távra történő befektetésével nagy valószínűséggel kiemelkedő hozamot érhetsz el. Már viszonylag kevés pénz rendszeres megtakarításával is nagyobb összeget gyűjthetsz össze.

Egy friss felmérés szerint az átlagjövedelem felett keresők az szja-változások nyomán 2011-ben havi 60 ezer forintot terveznek félretenni, 11 ezerrel többet, mint eddig. A keletkező többletjövedelem jelentős része 1-5 éves időtávú megtakarítási eszközökbe vándorol majd. A Tartós Befektetési Szerződést (TBSZ) még relatíve kevesen ismerik és veszik számításba - mindössze a válaszadók tizede számára merült fel alternatívaként - miközben a megkérdezettek 62%-a számára fontos, hogy adóelőnnyel járjon a megtakarítása.

Pedig ha középtávra (3-5 év) akarod elhelyezni megtakarításaidat, előnyös megoldást jelenthet a bő egy éve hozzáférhető TBSZ. A szolgáltatás legfőbb előnye a hozzá kapcsolódó adókedvezmény.

Hogyan működik a rendszer?

Tartós Befektetési Számla nyitására minden évben van lehetőség, ha az ügyfél igénybe szeretné venni, nincs más dolga, mint felkeresni egy befektetési szolgáltatót. A számla legalább 25 ezer forint kezdő megtakarítás elhelyezésével nyitható meg. A nyitás éve lényegében felhalmozási év, ez idő alatt a befektető maga dönt, mikor és mekkora összeget kíván elhelyezni a számlán. Az így összegyűjtött, majd befektetett összeg a 3. év elteltével 10%-os adózással, az 5. év elteltével pedig adómentesen hozzáférhető.

Két fajta, egymás közt nem átjárható számlatípus létezik, az egyik a betéti számla, ahol bankbetétben lehet a pénzt kamatoztatni, a másik az értékpapírszámla, ahol az értékpapírok (részvények, kötvények, befektetési jegyek, stb.) széles köréből lehet választani. Az adófizetési moratórium alatt is lehet értékpapírokat adni-venni, csak pénzt nem szabad felvenni vagy elutalni erről a számláról, ekkor ugyanis borul a rendszer, vagyis elvész az adókedvezmény. Ilyenkor a megszakítás napján megállapított lekötési hozam után meg kell fizetnünk a normál (2011-től 16%-os kamat, árfolyamnyereség és osztalékadót).

Az 5 év valójában 6

Fontos tudni, hogy a három, illetve öt éves periódus az év végén kezdődik. Mivel már bő egy évvel a törvény hatályba lépése után (2010 január 2.) helyezünk el valamekkora összeget, így négy, illetve hat évig kell a számlán hagynunk a pénzünket. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy emiatt csak év végén lenne érdemes a számlára utalni a befektetőnek, hiszen a szabadon mozgatható összegek már addig is dolgoznak a számlán, és ha végül sikerül teljesíteni a feltételeket, akkor már az első adóév kezdeti időszakában is adómentesen dolgozott.

Ha valaki valóban hosszabb távra tud befektetni, akkor kifejezetten megéri a Tartós Befektetési Számláról befektetni, hiszen a felmerülő adófizetések teljes egészében megtakaríthatók. Emellett ezt a megtakarítási formát azoknak az ügyfeleknek is érdemes igénybe venni, akik a számlanyitáskor még nem látják pontosan, mennyi ideig tudják nélkülözni megtakarításaikat, hiszen előfordulhat, hogy akár három évig sem kell majd hozzányúlniuk. Ha pedig időközben ki kell venni pénzt, akkor sem lesz az ügyfél hátrányban a normál számlához képest. A jogszabály szerint a számla örökölhető, és az öröklés során sem vész el az adókedvezmény

További előnyök

Az, hogy valaki már rendelkezik ilyen megtakarítási formával, nem zárja ki, hogy újabb számlát nyisson később. A jogi szabályozás szerint a felhalmozási év záródása után a befektető hosszú távú megtakarításait újabb tartós befektetési számla megnyitásával növelheti. A számlák teljesen önálló életet élnek, ha tehát már több is van belőlük, akkor az egyikük megszűnése és elszámolása a többit semmilyen módon nem érinti. Egy évben egy szolgáltatónál egy értékpapírszámlát és ügyfélszámlát magában foglaló befektetési számla, valamint egy bankszámla nyitható, 25 ezer forint minimumösszeggel.

A 3 év elteltével a befektetett pénz egy része is kivehető, részösszeg kifizetése esetén, a kifizetett összeg arányos növekményére kell a 10%-os adót megfizetni, és legalább 25 ezer forintnak kell a számlán maradnia. A ki nem fizetett rész további 2 évre meghosszabbodik. Ha a befektetőnek a 3. megtakarítási év után, de az 5. év előtt van szüksége a pénzre, akkor szintén 10%-os adót kell fizetnie a kamat illetve hozam után, viszont a teljes befektetést fel kell számolnia.

A Tartós Befektetési számlahátránya viszont, hogy ha esetleg veszteség keletkezik rajta, akkor ez az adó-megállapítás tekintetében nem állítható szembe a normál számlán elért nyereséggel, és a következő évre sem vihető át.

A Tartós Befektetési Számlát a hazai szolgáltatók többsége felvette termékpalettájára, általánosságban elmondható, hogy a kondíciók megegyeznek a normál befektetési számláéval, sőt egyes szolgáltatók az első évben még kedvezményeket is adnak. TBSZ-t nyithatunk tehát a legtöbb banknál, az alapkezelőknél, vagy akár a Magyar Államkincstárnál is.

Középtávra tökéletes

A TBSZ tehát ajánlott mindenkinek, aki több évre nélkülözhető megtakarításokkal rendelkezik. Elsősorban a legalább 3-6 évig rendelkezésre álló források elhelyezése javasolt TBSZ-en, így biztosítható, hogy a befektető kedvezményes adózás mellett, vagy adó nélkül jut megtakarításának kamatához, illetve hozamához.

A TBSZ értékpapírszámla különösen ajánlott azoknak, akik hosszú távon kívánják lekötve tartani befektetésüket, a közép- és hosszú távra befektetőknek, akik a tőkepiacok rövidtávú változásainak előnyeit kívánják kihasználni, és időnként változtatják befektetésüket a kockázatos és a biztonságosabb lehetőségek között, mindenkinek ajánlott, aki megtakarítással rendelkezik, mivel a számlák középtávon már adókedvezményt biztosítanak, és amennyiben a befektető valamilyen okból felmondja a szerződést a kedvezményes adózás igénybe vételére jogosító időszak elérése előtt, a fizetendő adó mértéke ekkor megegyezik a kamatjövedelem után fizetendő adó, illetve a tőkepiaci ügyletekből származó jövedelem után fizetendő adó mértékével, azaz 16%-kal.