Szánthó Péter • 2025. március 22. 06:50
Nógrád megye vezeti a bűnözési statisztikákat az elmúlt két hónap adatai alapján, 317 bűncselekménnyel 100 ezer lakosra vetítve. A lopások Jász-Nagykun-Szolnok megyében voltak a leggyakoribbak, míg Budapesten a rablások és autófeltörések többsége a belső kerületekben koncentrálódott. Az országos hőtérkép alapján a fővároson kívül Győr, Baja, Békéscsaba és Székesfehérvár környéke is kiemelkedően érintett a bűncselekményekben.
Nógrád megyében 317 bűncselekmény jutott 100 ezer lakosra tavaly december 20-a és idén február 18-a között, ezzel ez a megye vezeti a bűnözési statisztikákat - derült ki a rendőrség legfrissebb bűnügyi térképének adataiból. Ugyanakkor az ORFK az adatok kapcsán megjegyzi, hogy "a térképen megjeleníthető bűnügyi adatok tájékoztató jellegűek. Nem tartalmazzák azoknak a nyomozásoknak az adatait, amelyekben bármely információ idő előtti nyilvánosságra hozatala sértené a nyomozás érdekeit."
De visszatérve a statisztikára: Jász-Nagykun-Szolnok megye lett a második ebben az időszakban, ahol 100 ezer emberre 294 bűntény jutott, majd pedig Budapest következik 290 esettel. Ezzel szemben Csongrád-Csanád megyében mindössze 133 bűntett jutott 100 ezer főre, Zalában 144, Hajdú-Bihar pedig 152 eset/100 ezer lakóval a harmadik legjobb lett a listán.
A rablások esetében hármas holtverseny alakult ki a vizsgált, 60 napos időszakban: Budapesten, Hevesben és Nógrádban is 5-5 ilyen eset jutott 100 ezer főre, Szabolcs és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 3-3 rablás/100 ezer fő volt az arány.
Lopások tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye vezet ahol 79 ilyen bűntény jutott 100 ezer lakóra, második Budapest 71-es aránnyal, harmadik pedig Heves megye 55-tel. Ezzel szemben Vas megyében és Tolnában 15, Veszprémben 16, Zalában és Hajdú-Biharban pedig 19 lopást könyveltek el 100 ezer főre vetítve.
Gépkocsi lopások tekintetében Bács-Kiskun és Nógrád megye állt az élen 7-7 eset jutott 100 ezer emberre, Hevesben 5 volt ez az arányszám, Budapesten, Győr-Moson-Sopronban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcsban pedig 4-4 autólopás jutott 100 ezer főre december vége és február vége között. Autófeltörés arányaiban Pest megyében, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban és Heves megyében volt a legtöbb, a vizsgált időszakban ezekben a megyékben 2-2 eset jutott 100 ezer főre.
Itt lopták el, törték fel a legtöbb autót
Ha a ponttérképre váltunk, akkor az elkövetett bűncselekmények pontos helyét is megmutatja a térképes rendszer, így derült ki (a már közreadható bűntények alapján), hogy a legtöbb gépkocsit a vizsgált 60 napos időszakban a Hungária körút és a József körút közötti városrészen lopták el Budapesten, illetve Dél-Pesten:
Ha az országos bűnügyi hőtérképet nézzük, akkor a fővároson és környékén kívül még ott piroslik többek között Győr, Veszprém, Baja, Békéscsaba és Salgótarján, Székesfehérvár, Dunaföldvár és Lajosmizse környéke is, azaz a legtöbb autólopás errefelé történt a vizsgált időszakban:
És az autófeltörések java része is a két körúton belüli területre összpontosult Budapesten december vége és február vége között:
A hőtérkép szerint a fővároson és az agglomerációján kívül még Győrben volt megfigyelhető egy autófeltörési gócpont:
Itt volt a legtöbb betörés, rablás Budapesten
Ami a lakásbetöréseket illeti, az említett időszakban a pesti oldalon a belvárosban és a Nyugati pályaudvar környéként regisztráltak több esetet is, valamint a Haller utcánál. A külső kerületekben az Üllői út környékén és a Wekerletelepnél láthatunk betöréseket, valamint Rákosszentmihályon és Mátyásföldön is. Ezzel szemben a budai oldalon jóval kevesebb volt a betörés a vizsgált 60 napos időszakban.
A rablások, kifosztások is láthatóan inkább a Hugária körúton belülre összpontosulnak, a pesti viszonyokat ismerők nem lepődnek meg azon, hogy ezen bűncselekmények december vége és február vége között a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar környékén fordultak elő nagyobb számban. Budán gócpontnak számított még a Széll Kálmán tér környéke is, valamint a Bikás park vonzáskörzete.
Így mutatunk zöld utat a betörőknek
Korábban az ORFK Kommunikációs Szolgálata a Pénzcentrum kérdésére azt közölte, a betörők tapasztalataik szerint jellemzően készpénzt, értékpapírokat, ékszereket, műszaki cikkeket és művészeti alkotásokat tulajdonítanak el az ingatlanokból. A rendőrség hangsúlyozta, célszerű mechanikai védelemmel ellátni minden olyan nyílást, amelynek nagysága akkora, hogy egy vékonyabb testalkatú ember átférhet rajta. Az erős, szakszerűen beépített rács megfelelő mechanikai védelmet nyújt, de a fémredőnyök, valamint a törésgátló biztonsági fóliák is jelentős visszatartó erővel bírhatnak. Egyébként az is kiderült, hogy leggyakrabban házakba törnek be a bűnözők, lakásokba kevésbé.
Sok ingatlantulajdonos – gyakran anélkül, hogy tudatában lennének – olyan jeleket hagy háza körül, amelyek a betörők számára „zöld utat” jelentenek. Például az elhanyagolt, túlnőtt kertek és sötét bejárati területek gyakran azt sugallják, hogy a tulajdonos nincs jelen, vagy hosszabb ideig elhagyja az ingatlant. Az ilyen környezetben rejtőzködő, elhanyagolt növényzet és nem karbantartott kert lehetőséget ad a betörőknek, hogy biztonságosan közelítsenek meg egy házat. És szerszámokat sem tanácsos a kertben, feltűnő helyen hagyni, ez is felkeltheti a bűnözők érdeklődését.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Emellett a túlzott közösségi média jelenlét, ahol valós időben osztják meg utazási terveiket vagy nyaralás közbeni fotóikat, szintén figyelemfelkeltő jel lehet a tolvajok számára. A betörők ezekből az információkból könnyen kideríthetik, hogy mikor várható a lakás üresedése, és ennek megfelelően tervezhetik meg a betörést - ha hosszab ideig nem vagyunk otthon, gondoskodjunk róla, hogy a postaládát valaki rendszeresen ürítse, mert erre is szoktak figyelni. A kulcsok és egyéb bejutást segítő eszközök nyilvános elhelyezése – például a rejtett tartalék kulcsok könnyen kitalálható helyeken – szintén a betörők malmára hajtja a vizet. Az ilyen apróságok mellett az elhanyagolt biztonsági rendszerek, mint például a nem megfelelően rögzített ajtók és ablakok, további kockázatot jelentenek, mivel könnyű célponttá teszik az ingatlant.
A kamera nem is elég!
Csalami János biztonsági szakértő pedig arról beszélt, hogy a betörők között vannak az úgynevezett profik, akik már tudatosan csinálják, és vannak a megélhetési bűnözők, akik ételre és számlák befizetésére költik a lopott pénzt. Mind a két típus más-más célpontot választ.
Azoknak a betörőknek, akik nem céltudatosan mennek betörni, nekik az az ingatlan a vonzó, ahol semmiféle vagyonvédelmi eszköz nincs. A legszívesebben olyan helyre mennek be, ahol a bejárat nem látszik az utcáról, esetleg be tud jutni a szomszéd felől, vagy egy hátsó ablakon, teraszajtón. Vagyonvédelem szempontjából az is egy rossz elképzelés, ha a ház eleje sövénnyel, fenyőkkel, hatalmas növényekkel parkosítva van. Ez is láthatatlanná teszi, hogy mi történik az ingatlan bejárata körül
- fogalmazott. Hozzátette: a kizárólag kamerás védelemmel ellátott ingatlanok nem nyújtanak teljes biztonságot, mivel a betörők tisztában vannak azzal, hogy a kamerák rögzített képet készítenek, és ezt könnyedén magukkal vihetik. Így az ingatlanon belüli történésekről már nem marad felvétel. Ezzel szemben a riasztórendszer, amely távfelügyelethez is csatlakozik, hatékonyabb védelmet nyújt, hiszen a jelzésre azonnal járőrök érkeznek a helyszínre. Ez jelentősen lerövidíti a betörők mozgásterét, alig néhány percük marad arra, hogy bármit magukkal vigyenek. A szakértő ezért azt javasolta, hogy a legjobb eredmény érdekében érdemes kombinálni a kamerás megfigyelést és a riasztórendszert.
A kültéri sziréna jól látható elhelyezése szintén visszatartó erő lehet, hiszen a betörők általában elkerülik azokat az ingatlanokat, ahol riasztót látnak. A „Kamerával megfigyelt terület” tábla szintén növeli a biztonságot, mert a betörők inkább olyan célpontokat keresnek, ahol kisebb a lebukás kockázata. A kültéri védelem kiépítése is fontos, hiszen egy jól elhelyezett mozgásérzékelő még azelőtt riaszthat, hogy a behatoló elérné az ajtót vagy az ablakot.
Gyakori eset, hogy betörés közben is tartózkodnak a lakásban, ezért érdemes az összes nyílászárót érzékelővel felszerelni, így a lakók szabadon mozoghatnak, miközben az ingatlan teljes körű védelem alatt áll. Társasházak esetében különösen hasznos lehet az erkélyek védelme kültéri mozgásérzékelőkkel. Emellett a mechanikai védelem is kulcsfontosságú: a több ponton záródó ajtók és ablakok további akadályt jelentenek a betörők számára.
Újra nagy biznisz a biciklilopás
Ahogyan a CashTag egyik korábbi epizódjában beszámoltunk róla, nem csak a betörések és a rablások gyakoriak a fővárosban, de egyre több kerékpárt is meglovasítanak. Sőt, a biciklilopások száma valószínűleg jóval magasabb a hivatalos adatoknál, mivel sokan be sem jelentik a rendőrségnél az eltulajdonított járműveket. Különösen Budapest VIII., XIII. és XI. kerülete számít fertőzött területnek. Érdekes módon a lopások gyakran nem közterületen, hanem társasházak lépcsőházaiból és zárt tárolókból történnek, miközben sokan épp a közterületi parkolástól tartanak leginkább. Bár a szakértők szerint összességében csökkent a biciklilopások száma, továbbra is fontos az óvatosság és a megfelelő védelem.
A rendőrség tapasztalatai szerint a Covid-időszak alatt jelentősen visszaesett a vagyon elleni bűncselekmények száma, beleértve a kerékpárlopásokat is. A járvány után azonban egyesek, akik elvesztették megélhetésüket, a könnyen eltulajdonítható és gyorsan eladható biciklik lopásából próbáltak pénzhez jutni. Érdekes módon a tolvajok gyakran rendkívül olcsón adják tovább még a drágább modelleket is.
A lopások jogi megítélése attól függ, hogy mekkora értékben történt a bűncselekmény: 50 ezer forint alatt szabálysértésnek, felette pedig bűncselekménynek minősül. Ha pedig valakit sorozatosan tetten érnek, az üzletszerű lopásnak számít, ami mindenképpen súlyosabb következményekkel jár.
A védekezés érdekében ajánlott a bicikliket forgalmas, jól megvilágított helyeken lezárni, és lehetőség szerint a vázat és a kereket is hozzákötni egy stabil tárgyhoz. A legbiztonságosabb zárak az U-lakatok, amelyeket megfelelő vastagság esetén még erővágóval sem lehet könnyen átvágni. Bár ezek drágábbak, hosszú távon megtérülhet a befektetés. Hasznos lehet a kerékpár vázszámának regisztrálása a rendőrség bikesafe rendszerében, valamint a nanojelölés, amely lehetővé teszi az azonosítást lopás esetén.
A megelőzés részeként érdemes elkerülni az olcsó spirálzárakat, amelyek könnyen átvághatók, és legfeljebb rövid megállások esetén nyújtanak némi védelmet. A láncos lakatok már biztonságosabbak, különösen a neves zárgyártók által készített modellek. A szakértők egyöntetűen azt tanácsolják, hogy ne a lakaton spóroljunk: „Olcsó bringa, drága lakat, sokáig a tiéd marad” – mondta Kádár Melinda, aki szintén a zár minőségének fontosságát hangsúlyozta.