Pénzcentrum • 2024. szeptember 17. 19:02
Ha a 2013-as utolsó nagy hazai árvizet vesszük alapul, és az akkoriban keletkezett károkat, és kárkifizetéseket, akkor megállapíthatjuk, hogy a mostani, 2024-es árvíz is nagyon sokba lesz a lakosságnak, és a vállalatoknak. Az akkori adatokból kiindulva, a mostani árátvonulás következtében a kárösszeg 2 milliárd forint fölé is rúghat. Óriási bajban lehetnek viszont azok, akik nem rendelkeznek semmilyen biztosítással, ők mindenüket elveszíthetik.
Óriási Magyarországon az árvízkészültség, ugyanis a Duna várhatóan néhány nap múlva tetőzik, ami a korábbi legmagasabb Duna vízállás értékét (891 cm, Budapestnél) is megdöntheti. Ez pedig a valóságban azt jelentené, hogy a legutóbbi, 2010-es, 2013-as nagyméretű katasztrófával kellene szembenéznie hazánknak az elkövetkezendő napokban, hetekben.
Az előjelek pedig kifejezetten baljósak, Ausztria, Csehország és Lengyelország elesett: utóbbi két országban már több halálos áldozata is van az árvízieknek, több tízezer embert kellett evakuálni a lakóhelyéről, otthonok dőlnek romba, leáll a vasútforgalom, és az interneten terjedő videók szerint is sok helyen apokaliptikus viszonyokról érkeznek híradások.
Magyarország nagy bajban van
És hogy miért lehet éppen nálunk a közép-európai árvízhullám legnagyobb ütése? Ennek több oka is van, de az egyik legalapvetőbb, hogy Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik és így a környező hegyvidékek vízgyűjtőhelye. Ez a gyakorlatban azt jelenit, hogy hazánk több mint 30 százalékos árvízi kitettséggel rendelkezik, mely érték messze a legmagasabb Európában.
Összességében az ország területének csaknem 23 százalékát folyói-, míg 10 százalékát kisvízfolyásai mentén fekvő árterületei teszik ki(!). Ezen a közel egyharmadnyi területen 700 település található, 2 millió ember él és itt húzódik a közutak 15, illetve a vasutak 32 százaléka. Nem véletlen, hogy a 2010-es évek elején is óriási károk keletkeztek, sokszor mindössze néhány napos víztetőzések nyomán.
Az utolsó nagy árvízhullám, 2013
A 2013-as közép-európai áradások május végén-június elején következtek be Svájc, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország területén. Az áradások akkor is főleg a Duna, illetve az Elba és ezek vízgyűjtő területeire terjedtek ki. Magyarországon akkor június 4-e delétől rendelték el a veszélyhelyzetet az árvíz miatt.
Az akkor még csak épülő Kossuth Lajos téri mélygarázst biztonsági okokból vízzel árasztották el, de június 4-étől folyamatosak voltak a lezárások is, hajójáratokat törölte, de a HÉV-et, metrót is korlátozták. Ám ez még csak a kezdet volt, június 6-án délelőtt Kisoroszit elzárta a víz, a település közúton megközelíthetetlen lett. Míg a 11-es út Esztergom és Dömös közötti szakaszának lezárása miatt Pilismarót és Dömös csak erdei úton volt megközelíthető.
A történet odáig jutott, hogy Budapesten június 9-én estétől 10-én hajnalig, 8 órányi tetőzés során 891 cm-en állt a vízszint, amely a korábbi, 2006-os rekordnál 31 cm-rel volt nagyobb. Jó hír volt viszont, hogy az országban akkor nem volt halálos áldozata az áradásnak. A számok nyelvén 2013-ban a magyarországi védekezés során 10 179 046 homokzsákot használtak fel, bennük több mint 242 500 köbméter homokkal. A gátakon 36 780 regisztrált civil önkéntes dolgozott, ám a ténylegesen dolgozó önkéntesek száma ennél jóval nagyobb volt. Az árvíz által közvetlenül veszélyeztetett személyek száma 206 000 főt tett ki, a kitelepítettek száma 1570 fő volt – olvasható a Wikipédia cikkéből.
Kár az volt bőven
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint a 2013-as nyár eleji dunai árvíz miatt mintegy 2200 kárbejelentés érkezett a hazai biztosítókhoz, míg a károk becsült értéke akkor megközelítette az 1,3 milliárd forintot. Azt is közölték anno, hogy a kárbejelentésekből 2 ezer a lakosságtól érkezett, a maradék 200 pedig a vállalati vagyonbiztosításokat terheli. A kárösszegből 600 millió a lakossági, közel 700 millió pedig a vállalati kár volt.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mire számíthatunk idén?
A 2013-as nagy dunai árvíz irányadó lehet az idei szeptemberi áradásra is. A vízszint a 11 évvel ezelőttihez közel tetőzhet, a veszélyeztetett területek pedig gyakorlatilag ugyanazok. Ami nem ugyanaz az az infláció. Ha a 2013-as majd 1,3 milliárdos kárösszegből indulunk ki, akkor némi számítás után kiderül, hogy az idei évben ennél jóval masszívabb összegre készülhet a lakosság és a biztosítók is.
Ha azt vesszük alapul, hogy 2013-2023 között a komulált infláció mértéke Magyarországon 61,98 azaz mintegy 62 százalékos volt, akkor a korábbi kártérítésekből kiszámolhatjuk, hogy idén mintegy
806 millió forinttal többe, azaz összesen kb. 2,1 milliárd forintnyi kárt is okozhat a hazánkon átvonuló árhullám.
Ez, ha tartjuk magunkat a 2013-as lakossági és vállalati arányokhoz, akkor a lakosságra nézve kb. 972 millió, míg a vállalatokra nézve valamivel több mint 1,1 millárd forintnyi kártérítést jelentene idén.
Sokan kerülhetnek óriási bajba
A károk kapcsán további jelentős aggodalomra ad okot, hogy friss kutatások szerint a 30-59 éves korosztály mintegy 15 százalékának nincsen semmilyen lakásbiztosítása. Míg összességében csak a háztartások háromnegyedének van. Ez azt jelenti, hogy magyarok millió élnek gyakorlatilag ingatlanbiztosítás nélkül, ami ekkora árvízveszélyben bődületesen nagy kockázatnak számít.