Meszlényi Tamás • 2024. március 2. 06:31
Nemrég a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a Magyarországon jelenleg aktív lakásbiztosítások óriási többsége, közel 90 százaléka alulbiztosított. Az alábbiakban a legfrissebb lakáspiaci adatok segítségével bemutatjuk, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban – Budapesten kívül számos vidéki nagyvárosban is rengeteg olyan ingatlan lehet, amely bár papíron biztosított, a gyakorlatban négyzetméterenként akár több százezer forintnyi vagyon „csúszik ki” a szerződésben lévő biztosítási összegből. A cikkben bemutatásra kerülő becsléseink szerint könnyű szerrel lehetnek olyan lakásbiztosítási szerződések, melyek biztosítási összege akár több tízmillió forinttal marad el a biztosított ingatlan tényleges helyreállítási költségétől. Magyarán – sok tulajdonosnak hiába van biztosítása, baj esetén maximum a keletkezett kár részleges térítésére számíthat.
Korábban a Pénzcentrum is beszámolt arról, hogy egy szakértői becslés szerint a jelenleg élő mintegy 3,3 millió lakásbiztosításnak az óriási többsége, 87 százaléka alulbiztosított. Ez közel 2,9 millió szerződést jelent, ami óriási szám. A portáltól egyúttal azt is megtudtuk, hogy az élő lakásbiztosítási szerződések alapján a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára mindössze 600 ezer forint, míg a valóságban a települések jelentős részére ma már ennél jóval magasabb négyzetméterárak jellemzőek.
A fentiek alapján elmondható, hogy közel 3 millió olyan ingatlan van ma Magyarországon, melynek tulajdonosai abban a hitben élnek, hogy vagyonukat biztonságban tudhatják, ám valójában négyzetméterenként sok százezer forintjuk van veszélyben, hiszen ingatlanjuk négyzetméterára akár jelentős mértékben meghaladja a fent említett 600 ezer forintot. Az alábbiakban azt próbáljuk megbecsülni, hogy az egyes településeken mekkora lehet ez a különbség – négyzetméterenként mekkora lehet az élő lakásbiztosítási szerződés ellenére is biztosítatlan vagyon?
Rég túlvagyunk a 600 ezren
Az általunk biztosítani kívánt ingatlan akkor válhat alulbiztosítottá, ha a ház/lakás újjáépítésének, illetve az ingóságok újrabeszerzésének költségei meghaladják az élő lakásszerződésben rögzített biztosítási összegeket. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa – hiába keletkezett 1 millió forintos kárunk, ha a biztosítási összeg csak 600 ezer forint, akkor a maradék 400 ezer forintot nekünk kell kifizetni, hiába van biztosítási szerződésünk.
Márpedig az ingatlan.com hozzánk eljuttatott friss adatai alapján jól látszik, hogy a medián négyzetméterárak mostanra számos településen jócskán meghaladják a 600 ezer forintot. Az alábbi táblázatból például kitűnik, hogy a budapesti panellakások esetében már egyetlen olyan kerületet sem találni, ahol a négyzetméterárak mediánja a szóban forgó összeg alatt lenne. A legdrágább I. kerületben közel 1,5 millió forint a négyzetméterárak mediánja – ha ehhez mérjük a 600 ezer forintot, akkor az azt jelenti, hogy
egy átlagosnak nevezhető magyar lakásbiztosítás esetén az élő szerződés ellenére is négyzetméterenként 900 ezer forintnyi vagyon nincsen biztosítva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly közzétett adatai szerint a magyarországi lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter – amennyiben ezzel felszorozzuk a fenti értéket, úgy azt mondhatjuk, hogy akár 73 millió forintnál is nagyobb lehet az a vagyontömeg, amelyre már nem terjed ki egy átlagos lakásbiztosítás védelme - legalábbis az I. kerületben. Természetesen a panellakások gyakran kisebbek ennél, ám még 50 négyzetméterrel számolva is így jelentős, közel 45 millió forintos összeget kapunk.
A panelek esetében a helyzet a XXIII. kerületben a legkevésbé aggasztó, bár még itt is négyzetméterenként 108 ezer forintnyi vagyon „lóghat ki” a lakásbiztosításokból. Ez 82 négyzetméterrel számolva közel 9 millió forintot jelent.
A budapesti téglalakások esetében sem találni már olyan kerületet, ahol a medián négyzetméterár kevesebb lenne 600 ezer forintnál. A legdrágább kerület ebből a szempontból az V. kerület 1,6 milliós medián négyzetméterárral – itt tehát egy átlagos magyar lakásbiztosítás esetén négyzetméterenként 1 millió forintnyi vagyon hever biztosítatlanul. A már említett 82 négyzetméteres átlagos alapterületből kiindulva ez 84 millió forintos biztosítatlan vagyont jelent. A helyzet a XXI. kerületben a „legjobb” – itt négyzetméterenként 112 ezer forint marad biztosítás nélkül, ami közel 9,2 millió forintos vagyont jelent egy átlagos alapterületű téglalakás esetén.
A vidéki nagyvárosok panellakásai esetében már kevésbé tűnik rossznak a helyzet – a medián négyzetméterár Debrecen esetében a legmagasabb, 738 ezer forint. Ez „mindössze” 138 ezer forintos biztosítatlan vagyont jelent négyzetméterenként, amely az átlagos alapterülettel számolva összesen 11,3 millió forint biztosítatlan vagyontömegnek felel meg.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ugyanakkor a vidéki nagyvárosok közül Debrecen után már csak Veszprém, Győr és Székesfehérvár esetében haladja meg a medián négyzetméterár a 600 ezer forintot. Ezek közül a legkisebb biztosítatlan vagyontömeggel Székesfehérváron találkozhatunk – négyzetméterenként 56 ezer forinttal, ami az átlagos alapterülettel számolva közel 4,6 millió forintot jelent.
A többi vidéki nagyváros esetében egyelőre még 600 ezer forint alatti a medián négyzetméterár, így ezeken a településeken az átlagos lakásbiztosítással még túl is biztosítanánk az ingatlanunkat (a negatív összegek jelzik, hogy négyzetméterenként hány forinttal). A legnagyobb túlbiztosítottság Salgótarjánon jelentkezne – itt négyzetméterenként 307 ezer forintos lenne a túlbiztosítottság.
A vidéki nagyvárosok téglalakásainak medián négyzetméterára is Debrecenben a legmagasabb, nevezetesen 870 ezer forint, ami 270 ezer forinttal haladja meg az átlagos biztosítási összeget. Ez ugyancsak igen jelentős, 22 millió forintot meghaladó biztosítatlan vagyontömeget jelent. A legkisebb mértékben a nyíregyházi téglalakások lehetnek túlbiztosítva négyzetméterenként 3 ezer forinttal, ami az egész alapterületre vetítve 246 ezer forintnak felel meg.
A vidéki nagyvárosok között is számos település található, ahol a medián négyzetméterár még elmarad a 600 ezer forinttól, így ezekben az esetekben elvileg még túlbiztosítottságot is feltételezhetünk. Ezek közül ismét Salgótarján kiemelendő, ahol a medián négyzetméterár mindössze 300 ezer forint, így egy átlagos lakásbiztosítással akár négyzetméterenként 300 ezer forinttal is túlbiztosítanánk az ingatlanunkat.
A helyzet még rosszabb is lehet, de a kampány segíthet
Láthattunk tehát, hogy az említett szakértői adatai szerint az élő lakásbiztosítási szerződések alapján a lakóingatlanok átlagosan csak 600 ezer forintra vannak biztosítva négyzetméterenként, miközben a friss adatok alapján a medián négyzetméterárak Budapesten és számos vidéki nagyvárosban is jelentősen meghaladják ezt az értéket. Bár a fentiekben csak durva becsléseket végeztünk, az azonban látszik, hogy rengeteg olyan ingatlan lehet az országban, melyeket a tulajdonosok – élő szerződéssel rendelkezvén – biztonságban gondolnak, miközben a valóságban a vagyonuk jelentős része nincs ténylegesen biztosítva.
Ráadásul a helyzet sok esetben még annál is rosszabb lehet, mint amit a fentiekben vázoltunk, hiszen a rendelkezésre álló januári adatok szerint a lakóingatlanok 85 százalékánál adódott 600 ezer forint alatti négyzetméterár, Budapesten pedig a lakások 97 százalékát 1 millió forint alatti négyzetméterár jellemezte.
Részben ezt a problémát is felismerve döntött úgy a jegybank, hogy márciusra lakásbiztosítási kampányt hirdet, amely ideje alatt bárki felmondhatja régi, esetleg már elavult lakásbiztosítását és egy újat köthet helyette - függetlenül attól, hogy egyébként mikor járna le a szerződése. Érdemes élni a lehetőséggel, illetve ha végül nem is döntünk új biztosítás megkötése mellett, legalábbis nézzük át a meglévő biztosításunk paramétereit, mert könnyen lehet, hogy már mi is hamis illúzióban élünk ingatlanvagyonunk biztonságát illetőleg.