Szánthó Péter • 2022. április 20. 11:03
Bár még nem okoz komolyabb fennakadásokat a helyhiány a budapesti temetőkben, de a kisebb, az idők során körbeépített, ezért bővíthetetlen sírkertekben előbb-utóbb el fognak fogyni a parcellák. A folyamatot lassítja, hogy a Budapesti Temetkezési Intézet szerint a lakosság mintegy 40 százaléka nem váltja újra szerettei sírhelyeit. A temetési szolgáltatások az elmúlt években brutálisan megdrágultak, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke szerint több tényező is közrejátszott az áremelkedésben - de legfőképp a kellékek drágulása, és a minimálbér emelkedése.
Érdekes beszélgetést csípett el március végén az egyik kisebb, fővárosi temetőben a Pénzcentrum egyik munkatársa: két, szerettükhöz kilátogató idősebb hölgy arról diskurált éppen, hogy a sírkert eléggé szűkös, bővíteni a környező épületek miatt nemigen lehetne, és elvileg fogynak már a szabad parcellák. Kollégánk rákérdezett a gondnoki irodában, ahol azt mondták, hogy bár valóban nincs lehetőség a temető bővítésére, de egyelőre ez nem jelentett akkora problémát.
No, de nem álltunk meg itt, a megtelő temetők ügyében megkerestük a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-t, akik kérdésünkre közölték, hogy
a BKM Nonprofit Zrt. tulajdonában lévő köztemetők tekintetében, - bár vannak olyan kis temetők, ahol helyszűke jelentkezett, - általánosságban elmondható, hogy a meglévő bővítési területek révén, illetve a parcellák átalakításának lehetősége miatt jelenleg sírhelygazdálkodásunk kiegyensúlyozott.
Mint kifejtették, a lejáró sírhelyek növekvő aránya lehetővé teszi a jövőben, hogy új parcellákat alakítsunk ki ott, ahol a sírhelyek újraváltási hajlandósága alacsony, - ennek felmérése folyamatban van. Mint a vállalat közölte, adataik szerint a lakpsság 40 százaléka jellemzően nem váltja újra sírhelyeit, amely a temetkezési szokások változásához is kapcsolódik: ma már 80-90 százalékban jellemzően hamvasztással összefüggő szertartások megrendelésére kerül sor, ebben az arányban a hamvak kiadása és a hamvak szórása is szerepel - ez utóbbi két megrendeléstípushoz sírhelyek nem kapcsolódnak.
Általánosságban elmondható, hogy a kiküldött lejárt sírhelyek levélben történő értesítései gyakran célba sem érnek, mivel a lakhelyváltozást ritkán vagy egyáltalán nem jelentik be a sírhelyek rendelkezői
- ismertették, majd pedig újból leszögezték, hogy a BKM Nonprofit Zrt. temetkezési divíziója 14 köztemető üzemeltetését és fenntartását végzi el Budapesten, bővítésükre fentiek fényében még nem volt szükség, ezért arra eddig nem került sor. További – a fővárosban – működő temetőkkel kapcsolatos információk nem állnak rendelkezésükre.
Idővel jelentkezhet helyhiány?
A helyszűke azonban Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke szerint a jövőben komolyabb problémát jelenthet a hasonló, kisebb, az idők folyamán körbeépített sírkerteknél.
Viszont a temetkezési szokások alakulása fékezheti ezt a tendenciát, mivel jelentősen emelkedik a hamvasztásos temetések számossága, illetve növekvőben van az úgynevezett alternatív temetési szertartások igénybe vétele, mint például hamvak szórása. Illetőleg 2013 óta a törvényi szabályozás lehetővé teszi a hamvak hazavitelét, illetve nem temetőben történő elhelyezését
- vázolta Palkovics Katalin, aki a sírhelyek megváltási díjai kapcsán elmondta, hogy azok mértékének megszabása a temető tulajdonosok hatásköre, így a köztemetők esetén az adott település önkormányzatának képviselő testülete hoz döntést az árak meghatározásáról, egyházi temetők esetén pedig az adott felekezet hozza meg ezt a döntést.
Ráadásul, mint az elnök emlékeztetett: az önkormányzatok kezelésében lévő temetők esetében a mindennemű áremelés az érvényben lévő veszélyhelyzetre való tekintettel, központilag korlátozva van, olyan árat nem emelhetnek, ami közfeladat ellátásához tartozó tevékenységhez kapcsolódik.
Ennek okán áremelkedésekről nem igen tudunk reflektálni, viszont azt mindenképpen megjegyezném, hogy az ország különböző településein és régióiban szélsőséges különbségek mutatkoznak. Míg egy vidéki településen egy huszonöt évre megváltható koporsós sírhely 5 000 forint, addig egy megyei jogú városban ez 20 000 - 50 000 forint között van, a fővárosban pedig 100 000 forintot meghaladó összeg is lehet
- ismertette.
Rendesen elszálltak az árak
A temetési szolgáltatások jócskán megdrágultak Magyarországon az utóbbi években: a KSH friss adatai szerint egy koporsós temetés átlagosan 310 030 forintba került idén márciusban, mialatt 2018 januárjában ugyanezért 214 700 forintot kellett fizetni, tehát bő 5 év alatt majdnem 44,4 százalékkal emelkedtek az árak.
És nem sokkal jöbb a helyzet a hamvasztásos temetés esetében sem, ami 4 évvel ezelőtt még átlagosan 156 750 forintba került, 2022-re már 223 080 forintot kalkulált erre a statisztikai hivatal, ami 42,3 százalékos drágulást jelent 4 év alatt.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ahogy a grafikonon is látható, a temetési költségek a járvány berobbanása után kezdtek rohamosabb emelkedésbe. Palkovics Katalin a statisztikai hivatal adatai kapcsán megjegyezte, hogy azok relevánsak, de átlagárakat jelölnek, ugyanis az árak alakulását rengeteg tényező befolyásolja, mint kellékek, mint az igénybe vett szolgáltatások vonatkozásában.
Az ország különböző területein és régióiban is nagy szórás mutatkozik. Értelemszerűen a nagyvárosokban és a fővárosban, illetőleg annak vonzáskörzetében magasabb árfekvésűek a szolgáltatások. Ennek hátterében állhat a viszonylagos munkaerőhiány és az átlagosan magasabb munkabérek
- ismertette a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke, majd hozzátette, hogy az a nagyjából 20 százalékos áremelkedés is releváns, amit a koronavírus-járvány kitörése óta számítottunk ki, ám szerinte ez az emelkedés még mindig nem reális a nyújtott szolgáltatások és a kellékárak tekintetében.
Nagy hatással volt a temetkezési szolgáltatókra és kellék gyártókra nézvést a tavalyi évben a fa árának alakulása, hiszen minden nemű temetkezési formához koporsó, illetve hamvasztó koporsó társul. Az árképzés a temetkezési szolgáltatásban egyénileg történik, tehát nem hatósági árakról beszélünk. Nem áll rendelkezésre olyan adatbázis, ami biztosít egy átlagár emelkedési mutatót a különböző szolgáltatások tekintetében (az árazás szolgáltató cégenként eltérő lehet, noha minden cég nyilvánosan köteles feltüntetni szolgáltatásainak árait)
- tette hozzá Palkovics Katalin, aki úgy fogalmazott, hogy megnehezítette az árak alacsonyan tartását az alapanyagok (döntően fa) árának nagymértékű emelkedése, valamint az akadozó szállítmányozás a járványügyi időszakban. Emellett, noha az üzemanyag árak jelenleg központi szabályozás által maximalizálva vannak, ezt megelőzően folyamatosan emelkedett, így a temetkezési szolgáltatáson belül a halott szállítás költségei is emelkedtek. Az energiaárak emelkedése - mivel azt nem érinti a rezsicsökkentés a szolgáltatói szektorban - szintén befolyással volt az árak emelkedésére, gondoljunk csak a hamvasztáshoz felhasznált energiára - sorolta a szakember.
A COVID-időszakban külön eljárásrendet kellett követni az elhunytak szállításával és koporsós elhelyezésével kapcsolatban, ami szintén plusz költségeket rótt a temetkezési szolgáltatókra (védőruházat, fertőtlenítés, dupla kellék használat, stb). Ez az árszint emelkedés még mindig elmarad más szektorokhoz képest, hiszen mindössze az infláció plusz mintegy 10 százalék áremelkedés mutatkozik. Miközben például az élelmiszerek ára jóval nagyobb mértékben emelkedett az elmúlt évhez képest
- tette hozzá az elnök, aki szerint a minimálbér évről évre történő központi emelése is jócskán hatással van a temetkezési szolgáltatásban dolgozók bérezésére is.
Speciális szakmai területről lévén szó, a betöltendő állásokra nincs túljelentkezés, mivel a társadalom által kissé degradált szegmensről beszélhetünk, ami szintén nem kedvez e szakma választásához. Nehéz megfelelő munkaerőt találni a piacon. Sajnos az sem segít, hogy jelenleg ez a fajta munkakör nincs szakmásítva, vagyis nincs ma Magyarországon szakirányú képzés
- mutatott rá Palkovics Katalin.
A Budapesti Temetkezési Intézet is küzd a munkaerőhiánnyal, elmondásuk szerint érzékelhető mind a fizikai, mind a szellemi területen a növekvő munkaerőhiány, és komoly feladatot jelent a létszám pótlása.
A Budapesti Közművek létrejöttével ugyanakkor lehetőségünk van az összeolvadásban részt vevő korábbi tagvállalatok közötti szinergiák kiaknázására a munkaerő-gazdálkodás területén is. A Budapesti Közműveknél (amely a temetkezés mellett több más divíziót is lefed) jelenleg mintegy 400 betöltetlen álláshely van
- ismertette a vállalat, amely az árakkal kapcsolatos kérdésünkre közölte, hogy a társaság a Temetkezési törvényben foglalt rendelkezésekkel összhangban, 2020. július 1-jén emelt utoljára árat, minimálisan - az ott meghatározott szolgáltatások szűk körére vonatkozóan - összesen 3,4-4 százalékkal, amely egy teljes temetési szolgáltatást tekintve összesen 2-3 ezer forint többletkiadást jelenthet. A tavalyi évben, illetve idén a divízió nem emelte árait sem a szolgáltatások, sem a termékek tekintetében - tették hozzá.