Itt van minden, amit eddig az omikron koronavírus-variánsról tudni lehet: tényleg annyira veszélyes?

Magyarország felé is egyre rohamosabb léptekkel közeledik a frissen felfedezett koronavírus-variáns, az omikron. Ez a mutáns Dél-Afrikából indult, és már több tudományos szakember is szupermutánsként hivatkozik rá. Nem is olyan rég a Pénzcentrum is közölte Kemenesi Gábor, magyar virológus kommentárját az új vírustörzs kapcsán. Ő azt írta, „kifejezetten aggasztó a Dél-Afrikából származó variáns megjelenése, mert kiugróan sok mutáció jelent meg a vírus tüskefehérjéjén”. Ezt erősíti az a tény is, hogy az omikron mutánst szakmai szervezetek az „aggodalomra okot adó” kategóriába sorolták.

Kemenesi beszélt arról is, hogy az omikron-variáns miatt számítani lehet arra, hogy ez a mutáns jobban terjedhet a világban, mint az eddigiek. Sőt, az eddigi védőoltásaink hatásosságát is érintheti, ám mindezekről a kérdésekről előbb még a tudósoknak bizonyosságot kell szerezni. Most, hogy a legfrissebb hírek szerint az omikron Covid-variáns már Ausztriában is felütötte a fejét, a Pénzcentrum annak járt utána, hogy nemzetközi hírű, amerikai tudósok, akiknél már jelen van a vírus, miként vélekednek az omikron-variáns veszélyességét illetően.

Még nem jött el a világ vége

A WHO bár az omikront „aggodalomra okod adó” variánsként tünteti fel, hiszen vizsgálataik szerint a tüskeproteinben található nagyszámú mutáció elképzelhető, hogy átvihetőbbé és immunkerülőbbé teheti a változatot. A kulcsszó azonban a „talán”, hiszen azt az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozta, egyelőre sok a bizonytalanság az omikron variánssal kapcsolatban. Ezáltal a szakember még azt sem tudja, hogy ez a mutáns befolyásolhatja-e a világjárvány lefolyását, és ha igen, hogyan.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a nagy felhajtás oka most egyértelműen az, hogy a mutációk nagy száma, ami az omikronnál fennáll, minden bizonnyal problémásabbá tehetik a variánst, ám ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy még így sem lesz jelentős hatással az eddigi oltóanyagokra vagy terápiákra. A bizonytalanság azonban egyelőre nagy. Ezt erősítette meg a HuffPost-nak adott interjújában Isaac Bogoch, a Torontói Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó orvostudósa is, aki egyelőre úgy gondolja a sok ismeretlennel kapcsolatban, hogy azért nem árt kellő óvatossággal közelítenünk az omikron variáns felé.

Mit tudunk eddig az omikronról?

Egyelőre azt már tudni, hogy a variáns több mint 30 mutációt tartalmaz a tüskeproteinben. Ez az a része a vírusnak, amelyik kötődik a sejtjeinkhez. Ez első hallásra azért lehet problémás, mert az oltásaink egy része is úgy működik, hogy a vírus e tüskeproteinjeire tanítják meg az immunrendszerünket biztonságos körülmények között. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a most talált mutációk között vannak olyanok is, amelyeket már eddig is észleltek a béta-, gamma- és alfa-variánsoknál is. Ezek mindegyikére pedig az eddigi oltások is megfelelőek voltak.

Isaac Bogoch szerint ekkora tudás viszont még édeskevés ahhoz, hogy egy új mutáció esetén meg lehessen mondani, hogy az miként viselkedik a való világban. Tény persze, hogy a vírusok mutálódnak, viszont a nagyszámú mutáció önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy a vírus veszélyesebb is lesz – persze ezt vizsgálni kell még akkor is, ha a legtöbb mutációnak nincs jelentős hatása a vírus viselkedésére.

Dél-Afrikával kapcsolatban, ahonnan az omikron indult, megjegyzik azonban, hogy a közelmúltbeli ugrásszerű megbetegedéseket egyáltalán nem biztos, hogy önmagában ez a változat okozta, könnyen lehet, hogy az egyes régiókban tapasztalható nagyon alacsony oltási arány ennek a fő okozója, nem pedig az új variáns. A Washington DC-ben székelő Lucy McBride belgyógyász például úgy vélekedik, hogy mielőtt pánikba esnénk három aggasztó problémára kell fényt deríteni:

• okoz-e a mutáció megnövekedett átvihetőséget,
• okoz-e a mutáció súlyosabb betegséglefolyást,
• roncsolja-e a mutáció a meglévő vakcináink hatékonyságát.

A legkorábbi, jelenleg elérhető jelentések egyébként arról számolnak be, hogy a betegség lefolyása továbbra is az oltatlanoknál a legrosszabb. Miközben az omikronnal fertőzött beoltottak esetében, akik általában fiatalabbak, enyhébben a tünetek, ha egyáltalán vannak ilyenek. Lucy McBride szerint az első jelentések ezek alapján azt sugallják, hogy a vakcináink jellemzően továbbra is megvédenek a súlyos betegséglefolyástól, korházi kezeléstől és végső soron a haláltól.

Mi lehet az omikron variánsból?

Bár egyelőre azt még nem tudják a tudósok, hogy az omikronnak pontosan milyen hatása lesz a vírus lefolyására, nem árt felkészülni a bizonyos forgatókönyvekre. A legfontosabb kérdések továbbra is azok, hogy jobban átvihető-e ez a variáns, okoz-e súlyosabb megbetegedéseket, illetve van-e valamilyen új, immunelkerülő tulajdonsága.

A legjobb forgatókönyv, feltételezve, hogy jobban átvihető, az hogy kevésébe súlyos, és az omikron egy enyhe légúti betegség, olyan amivé várhatóan idővel maga a Covid-19 is válik majd. A legrosszabb forgatókönyv, hogy az omikron súlyosabb megbetegedéseket okoz, illetve hogy elkerüli az eddigi oltások elleni immunvédelmet – mondom ezt úgy, hogy szerintem eszerint a forgatókönyv szerint sem csöppenünk vissza 2020 legrosszabb időszakába. A konkrétabb jóslatokhoz azonban több adatra és több időre van szükség

- vélekedett Lucy McBride. A lehetséges forgatókönyvek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a tudomány azért a járvány kezdete óta sokat tanult a koronavírusról, és most már eszközeink is vannak ellene: vakcinák, maszkok, lélegeztető berendezések, tesztelések, antitest-mérés, és már vírusellenes gyógyszerek is. Ezeket mind-mind lehet használni a megjelenő koronavírus-variánsok ellen is.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a védőoltások megtanították a szervezetünket az eredeti törzzsel szembeni védekezésre, és küzdelemre, ami azért jókora előny a variánsokkal szemben is. Lévén, hogy immunrendszerünk egy meglehetősen összetett rendszer, ezért ebből fakadóan simán termelhet új antitesteket, amelyek segítségével semlegesítheti az új variánsokat is.

A lapnak Dr. Bogoch is arról beszélt, meglepődne, ha látna olyan Covid-mutánst, amely teljesen elkerüli a védőoltásaink nyújtotta védelmet. Azt persze elképzelhetőnek tartja, hogy rontja a védekezés hatékonyságát, de hogy az összes előnyét eltörölje az oltásoknak, azt nem gondolja. Bogoch beszél arról is, hogy most még minden gondolat erős spekuláció az omikronnal kapcsolatban, az azonban látszik, hogy az erősebben immunizált régiók jobban állják a sarat, mint a kevésbé, és ez természetesen az oltottak – oltatlanok különbségtételére is igaz.

Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjának vezetője rámutatott arra is, hogy a variáns miatt lehet szükséges lesz fokozottabb emlékeztető vakcinázásra, az már most látszik, hogy az omikron variáns létrejötte nem a 3. oltások hiányából, hanem az első két oltás hiányából fakad. Végső soron, még ha a vakcinák nem is akadályoznak meg minden egyes omikron fertőződést, a szakértők azt gyanítják, az oltások továbbra is jelentősen akadályozzák  a súlyos betegséglefolyást, illetve az esetleges elhalálozást. Adalja szerint azért azt már most is látni kell, hogy 2021 novembere még az omikron megjelenésével is teljesen más, mint 2020 januárja volt. Ezt pedig nem szabad szem elől téveszteni. Ahogy azt sem, amivel Kemenesi Gábor zárta gondolatait a napokban:

Ne féljünk! A tudomány teszi a dolgát és hozza a megoldásokat is, bízzunk benne továbbra is.

Mik az omikron tünetei?

Bár az eddigi minták és kutatások elég korlátozott számban állnak rendelkezésre, a szakértők olyan tüneteit emelik ki az omikron variánsnak, mint a fáradtság, izomfájdalom, gyengeség és levertség. Ezeket a jellemző tüneteket Szlávik János kiegészítette még a fejfájással és szapora szívdobogással is.