Pénzcentrum • 2020. augusztus 24. 14:01
A magyar fiatalok közel kétharmada (66,2 százalék) fogyasztott már valamilyen étrend-kiegészítőt, ugyanakkor 23,6 százalékuknak problémát jelent megkülönböztetni őket a gyógyszerektől. Egy felmérés szerint több mint negyedük tévesen úgy véli, ezek a szerek gyógyító hatással bírnak - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI idei közös kutatásából.
A 2020 júliusában készült felmérésből kiderült, hogy a fiataloknál a vásárlás leggyakoribb indoka (79,2 százalék), hogy az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, továbbá fontos motivációjuk az egészség megőrzése is (66,4 százalék). Ugyanakkor a válaszadók csaknem fele (46,8 százalék) szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.
Kedvezményes személyi kölcsönöket kínálnak a bankok! Nézd meg az alánlatokat Pénzcentrum kalkulátorában!
A 18 és 30 év közötti korosztályban a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt, az elfogyasztott mennyiség pedig az életkor növekedésével emelkedik: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).
A vizsgált fiatal felnőtt korosztály 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, azonban közel negyedük (23,6 százalékuk) tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket. A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy azok a fiatalok, akik a gyógyszerek egy csoportjának tartják az étrend-kiegészítőket, nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket (62,7 százalék).
- emelte ki Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke hozzátette: aggasztó az a kutatásieredmény, miszerint a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, és az ezekhez fűződő rossz tapasztalatok pedig nem csak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.
A kutatás a fiatal felnőttek online vásárlással kapcsolatos ismereteire is kitér. A válaszadók 69,2 százaléka tisztában van azzal, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesíthetnek webáruházat, ahol vény nélkül kiadható gyógyszereket és egyéb termékeket, többek között étrend-kiegészítőket forgalmazhatnak. A kérdőívet kitöltők 14,4 százaléka úgy gondolja, hogy a patikákban megtalálható termékek mindegyike forgalmazható online, míg 16,4 százalékuk szerint nem működhetnek gyógyszertárak az interneten.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a HENT elnökhelyettese. Hozzátette: bíztató, hogy egyre tudatosabbak a magyar fiatalok és online étrend-kiegészítő vásárlása esetén a kétharmaduk már csalásra gyanakszik, ha a kínált terméket csodás, gyógyító hatást ígérve kínálják, 48 százalékuk pedig figyelmeztető jelnek tartja, ha a honlapon nem szerepel magyarországi elérhetőség. Van még hova fejlődni, ezért a fiatalok fogyasztói tudatosságának növelése érdekében továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk a folyamatos szemléletformálásra.
A silány minőségű termékek forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében jött létre a Biztonságos Étrend-kiegészítő Program, amelyet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége (GYNSZ) és a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ) hívott életre 2018-ban. A Program legfőbb célja, hogy a fogyasztókhoz csak garantált minőségű, hamisítástól mentes termékek juthassanak el.