Pénzcentrum • 2020. július 2. 14:01
Arányaiban 65 közúti balesetben elhunyt jutott egymillió magyarra 2018-ban ezzel ugyan nem állunk olyan roszul, de például Szlovákiában, Ausztriában, de még a szlovénoknál is sokkalta jobb a helyzet. Ugyanakkor Románia a legrosszabb ebben a tekintetben a vizsgált országok közül.
3 339 ember halt meg közúti balesetekben az EU-ban 2018-ban, az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 45 százalékuk személygépkocsik utasai, 21 százalék gyalogos, 15 százalék motorkerékpáros, 8 százalék kerékpáros és 12 százalék az egyéb kategóriák aránya (például a könnyű és nehéz tehergépjárművek, az autóbuszok, a mopedek vezetői). Az utóbbi 10 évben az EU-ban a közúti balesetek áldozatainak száma csökkent az Eurostat szerint. 2008-hoz képest a közúti tragédiákban elhunytak száma több mint 13 ezer fővel (-37%) esett vissza.
Ha a népesség arányában vizsgáljuk a statisztikákat kiderül, hogy egymillió lakosra 2018-ban Írországban jutott a legkevesebb halálos áldozat, 29 fő. Dániában ugyanez 30 elhunyt/egymillió lakos, Svédországban (32) és Hollandiában (35) is hasonló az arány, de Máltán sem emelkedett 40 fölé az arány (38), ls Spanyolországban is 39 haláleset jutott egymillió lakosra, Németország fereken 40 az arányszám.
A rangsor ellenkező végén Románia áll, 96 haláleset jutott egymillió lakosra, Bulgáriában pedig 87 az arányszám. A harmadik legrosszabb helyen szintén egy környező ország, Horvátország áll, ahol egymillió főre leoszva 77 tragédia történt 2018-ban. Lengyelország sem áll sokkal jobban 75-tel.
Magyarországon ez az arányszám 65 áldozat/egymillió lakos, a csehek is hasonlóképp állnak (62), viszont a többi környékbeli állam mind az EU-átlag (52 áldozat/egymillió fő) alatt van. Szlovákiában 48 az arányszám, Ausztriában pedig leosztva 46 elhunyt jut ugyanennyi lakosra. Szlovéniában még ennél is jobb az arány, 44 áldozat egymillió főre számolva.
Több ezren sérültek meg tavaly hazánkban
2019-ben összesen 287 halálos közlekedési baleset történt hazánkban, 2776 esetben súlyos kimenetelű volt a karambol, és 7802 esetben szenvedtek könnyebb sérüléseket az érintettek - összesen 10 865 autóbaleset történt tavaly Magyarországon. Korábban a KSH azt is megküldte a Pénzcentrum megkeresésére, hogy mely autómárkákkal hányszor baleseteztek, illetve milyen súlyosan. A statisztikai hivataltól kikértük azt is, hogy melyik autótípusokkal baleseteztek a legtöbbször tavaly: itt találod a márkalistát.
Tesznek a szabályokra a magyarok
Az autóbalesetek jelentős része a sofőr figyelmetlensége, illetve a gyorshajtás miatt következik be: a K&H Biztosító tavalyi felmérése szerint a magyarok is osztják ezt a véleményt. A megkérdezettek 79 százaléka szerint a hazai autósok a sebességhatárra, illetve 84 százalék szerint a vezetés közbeni telefonhasználatra vonatkozó előírásokat nem tartják be. 67 százalék ismerte be, hogy a sebességhatárt ő maga sem mindig tartja be, ebből 12 százalék szerint ez gyakran előfordul vele. 57 százaléka a megkérdezetteknek saját bevallása szerint lakott területen belül betartja az 50 km/h-s sebességhatárt. A magasabb jövedelműeknek azonban csak a 47 százalékára igaz ez. Az autósok 40 százaléka 51-60 km/h-s sebességgel közlekedik lakott területen, 3 százalékuk pedig 60 km/h-nál is gyorsabban megy.
Más a helyzet, ha 90 km/h a sebességkorlátozás, ezt a szintet a megkérdezett autósok 49 százaléka tartja csak be, 7 százalékuk azonban ezeken a helyeken is több mint 100 km/h-s sebességet mondott. A sofőrök 5 százaléka viszont 141 km/h-nál is gyorsabban megy, ha a sztrádán vezet.
A mobilozás legalább ennyire elterjedt, és mint kiderült, nem is érezzük a súlyát annak, hogy mennyire veszélyes: a magyarok 40 százaléka bevallottan pötyög a volán mögött. Az Aegon biztosító felmérésében a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy veszélyes telefonozni vezetés közben, de 24 százalék szerint nem kockázatos bizonyos szituációkban mobilt nyomkorászni. Ugyanakkor a válaszadók 90 százaléka jelentette ki, hogy lelkiismeret-furdalást érez, ha vezetés közben telefonozik - de többségük így is nyomkodja tovább. 7 százalék mondta csupán azt, hogy egyáltalán nem veszélyes a mobilozás.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Holott 50 kilométers tempónál a sofőrök 40-70 métert mennek teljesen vakon, egy üzenet elolvasása alatt. Az autópályán ez még rosszabb, mert 130-nál akár 200 métert is megtehet úgy a kocsi, hogy a sofőr figyelme le van foglalva a mobillal, és közben nem érzékeli, mi zajlik előtte az úton - na, ennyire veszélytelen a mobilozás...
A legveszélyesebb autópálya
A KSH adatai szerint 2019 IV. negyedévében az autópályákon és az autóutakon együttvéve az előző év azonos időszakához képest 32 százalékkal több,
Az összes (161) halálos baleset közül 9 történt autópályán és 2 autóúton. Összességében ez azt jelenti, hogy 27 százalékkal kevesebb halálos baleset történt az autóutakon és az autópályákon 2018 azonos időszakával összevetve. Száz kilométer autópályára vetítve átlagosan 11 baleset jutott, míg ez a szám 2018 IV. negyédévében 8 volt.
Budapest magasan vezet
2019. IV. negyedévben Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt (12,2) megyei viszonylatban a legtöbb, tízezer bejegyzett gépjárműre vetített baleset, de kiemelkedett még Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megye is. Budapesten 12,4, Pest megyében pedig a legkevesebb, 7,3 volt a mutató értéke.
A jelentésből kiderült az is, hogy a legtöbb, száz kilométer útra jutó baleset Komárom-Esztergom megyében, a legtöbb, tízezer lakosra jutó baleset Vas megyében történt.