NapiCsárt • 2019. augusztus 22. 15:02
Bát évente egyre kevesebben halnak meg a magyar utakon, azért még így is elég sokkolóak az Eurostat friss számai. A legtöbb közlekedési baleset a gyorshajtás, vagy a mobilozás miatt következik be: sok magyar fittyet hány a szabályokra, egyesek szerint pedig nem is veszélyes a telefonon pötyögni vezetés közben.
Egymillió EU-s állampolgárra 50 halálos közlekedési baleset jutott 2017-ben az Eurostat adatai szerint. Abban az évben összesen 25257-en haltak meg valamilyen közúti baleset következtében az unióban. Egyébként ez egy dícsérendő szám, ugyanis 10 évvel korábban még több mint 43 ezer halálos kimenetelű baleset volt az EU-ban.
A legfrissebb adatok szerint az elhunytak csaknem fele (46%-a) személygépkocsi vezetője, vagy utasa volt, 21 százaléka gyalogos, 15 százalék motoros, és 8 százaléknyian vannak a kerékpárosok. Az Eurostat emellett az "egyéb közlekedési eszközökön" elhunytak arányát 10 százalékra teszi.
Ahogyan a fenti csárton is látható: a régióban a legtöbben Romániában haltak meg közúti balesetben, 1951-en, második helyen Bulgária áll 682 halálesettel, a harmadik pedig Magyarország - hazánkban 625 ember halt meg 2017-ben közúti balesetben. A lista másik végén Szlovénia áll, ahol 104-en hunytak el balesetben, Szlovákiában pedig csak 276 haláleset történt.
Tesznek a szabályokra
Az autóbalesetek jelentős része a sofőr figyelmetlensége, illetve a gyorshajtás miatt következik be: a K&H Biztosító tavaszi kutatást ig végzett a témában, és a magyarok is osztják ezt a véleményt. A megkérdezettek 79 százaléka szerint a magyar autósok a sebességhatárra, illetve 84 százalék szerint a vezetés közbeni telefonhasználatra vonatkozó előírásokat nem tartják be. 67 százalék ismerte be, hogy a sebességhatárt ő maga sem mindig tartja be, ebből 12 százalék szerint ez gyakran előfordul vele. 57 százaléka a megkérdezetteknek saját bevallása szerint lakott területen belül betartja az 50 km/h-s sebességhatárt. A magasabb jövedelműeknek azonban csak a 47 százalékára igaz ez. Az autósok 40 százaléka 51-60 km/h-s sebességgel közlekedik lakott területen, 3 százalékuk pedig 60 km/h-nál is gyorsabban megy.Más a helyzet, ha 90 km/h a sebességkorlátozás, ezt a szintet a megkérdezett autósok 49 százaléka tartja csak be, 7 százalékuk azonban ezeken a helyeken is több mint 100 km/h-s sebességet mondott. A sofőrök 5 százaléka viszont 141 km/h-nál is gyorsabban megy, ha a sztrádán vezet.
A mobilozás legalább ennyire elterjedt, és mint kiderült, nem is érezzük a súlyát annak, hogy mennyire veszélyes: a magyarok 40 százaléka bevallottan pötyög a volán mögött. Az Aegon biztosító felmérésében a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy veszélyes telefonozni vezetés közben, de 24 százalék szerint nem kockázatos bizonyos szituációkban mobilt nyomkorászni. Ugyanakkor a válaszadók 90 százaléka jelentette ki, hogy lelkiismeret-furdalást érez, ha vezetés közben telefonozik - de többségük így is nyomkodja tovább. 7 százalék mondta csupán azt, hogy egyáltalán nem veszélyes a mobilozás.
Holott 50 kilométers tempónál a sofőrök 40-70 métert mennek teljesen vakon, egy üzenet elolvasása alatt. Az autópályán ez még rosszabb, mert 130-nál akár 200 métert is megtehet úgy a kocsi, hogy a sofőr figyelme le van foglalva a mobillal, és közben nem érzékeli, mi zajlik előtte az úton - na, ennyire veszélytelen a mobilozás...
Ezek az ország halálútjai
Annak ellenére, hogy még mindig rengeteg a halálos kimenetelű baleset hazánkban, a tendenciák rengeteget javultak 10 év alatt. Ez nyilván a technika fejlődésének, a biztonságosabb járműveknek is betudható, de azért elég beszédes, hogy 2008 óta majdhogynem felére esett vissza a közúti balesetben elhunytak száma Magyarországon. Ennek megfelelően, az autó- és kerékpárbalesetben elhunytak száma is jelentősen lecsökkent.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ennek ellenére, ahogyan korábban is megírtuk, Magyarország kifejezetten rosszul szerepelt az összesített EU-s listán, ugyanis a halálesetek számát tekintve a magyar utak a 6. legveszélyesebbek az unióban.
Külön kiemelendő a 4-es út például, amelyen az elmúlt hat évben összesen 1188 halálos baleset történt. Korábban a KSH adatai alapján az Index szedte össze, a hazai halálutakat:
- 4-es út Budapest-Szolnok-Debrecen közötti (1188)
- 1-es Budapest-Győr-Hegyeshalom között (693)
- 3-as út Budapestről Miskolc felé (679)
- a Hajdú-Bihart, Békést és Csongrádot is átszelő 47-es út (661)
Forgalomarányosan is megvizsgálták a balesetek számát, egymillió autóra vetítve. Így a 6-os főút (40 baleset/év) megelőzi a 4-es utat (39,4), a 47-es a harmadik (37,9) és még bejön a képbe a 61-es út is (37,3). Forgalomarányosan a legtöbb halálos baleset megintcsak a 4-es úton történt.
Romlik az utak állapota
Nem csak a halálutak, de a a több más hazai útburkolat sincs a legjobb állapotban. A Magyar Közút egy ötös skálán szokta osztályozni az utakat, minél kisebb ez a szám, annál jobb az adott út minősége. A vállalat megyei igazgatóságainak adataiból az látszik, hogy Veszprém megyében a legjobbak az útállapotok (3-as átlag), a legrosszabbak pedig Komárom-Esztergomban (4,5).
Osztályozzák az utakat a balesetveszélyes nyomvályúk mélysége alapján is. Az országos átlag 1,3, és a megyék adatai is 1,1 (Nógrád) és 1,5 (Komárom-Esztergom, illetve Bács-Kiskun) között szóródnak. A gyorsforgalmi és főutakon már nem ennyire derűs a kép, az országos átlag 1,7, és több megyében is látni 2 fölötti értékeket.