Renegeteg embernek vált rémálommá a nyaralás Görögországban, amikor egy vihar csapott le a Szithónia-félszigetre. A heves széllel érkező viharnak 70 sérültje volt, és két halálos áldozatot is követelt az időjárás: egy román nőt és egy gyereket egy étterem leszakadó teteje ütött agyon, egy orosz férfira és gyerekére egy szél által kicsavart fa dőlt rá - írja a Blikk. A viharban autók és épületek is megrongálódtak, túlzás nélkül állítható, hogy a helyi utcákon háború utáni állapotok uralkodtak. A közműszolgáltatások egy része és a telefonos térerő is hosszabb órákra kiesett.

Hasonló eset történt Olaszországban is: Pescarában a narancs nagyságú jégdarabok okoztak hatalmas károkat, ott közel 20 sérültje volt az időjárásnak. Ez pedig sajnos a klímaváltozásnak köszönhetően egyre gyakoribb. De nem is kell messzire mennünk, idén június végén például több ezer káresemény történt hazánkabn is, köztük egy vasútvonal is ideiglenesen használhatatlanná vált. De emlékezetes az is, hogy pénteken akkora jégeső volt a Vas megyei Káldon, mintha havazott volna. Feltételezhetjük, hogy az ilyen események egyre gyakoribbak lesznek.

Mit fizet a biztosító, ha külföldön kár ér minket?

Amikor narancs méretű jégdarabokról hallunk, akaratlanul is elképzeljük, ahogy fejtetőn kólint minket egy. Ilyen esetben sokszor nem kell gondolkodnunk a további teendőkről, de nem mindegy ugyanakkor, hogy családtagjainknak fizet-e a biztosító. Amennyiben van egészségbiztosításunk, úgy egészen nyugodtak lehetünk külföldön is: gondtalanul sétálgathatunk a narancsméretű jégdarabok alatt, hiszen tudjuk: az életbiztosító fizetni fog családtagjainknak (mi azért ezt nem javasoljuk, helyette inkább húzódjunk szilárd tetővel ellátott, fedett helyre. Ha tehetjük, ne a gépjárműbe vagy nem kellően szilárd szerkezetű teraszok alá meneküljünk).

De mi történik, ha esetleg túléljük? Ha betört koponyával szállítanak minket el az itáliai mentősök, megkapjuk-e a számlát az ellátás végén? Vagy egyáltalán, ellátnak-e minket? Ha az EU területén tartózkodunk, uniós egészségbiztosítása kártya esetén igen, baleseti ellátásra jogosultak leszünk. Ebben az esetben is lehet azonban a térítésnek önrésze, nagyjából 20 százalékos arányban. Ha nincs ilyen kártyánk, akkor bizony fizethetjük a milliókat (hiszen egy sürgősségi ellátásnak ára van). Ambuláns ellátást egyébként ingyen nem kaphatunk, de a viharkárokhoz ennek nincs köze. ha nem az EU-n belül nyaralunk, akkor nem csak fizikailag, de anyagilag is fájni fog a koponyatörés. Épp ezért azt javasoljuk, hogy

külföldre utazás előtt mindenképp köss utasbiztosítást!

Egyáltalán nem kell ugyanis egyéb finanszírozásban gondolkodnunk, ha megkötünk egy utasbiztosítást. Ez a fajta biztosítás ugyanis minden baleset, káresemény esetén térít (természetesen előzetesen olvassuk el a megkötött szerződést és a feltételeket), általában teljes összegben. Ráadásul ennek díja naponta pár száz forint - Pescarában ennek a többszörösét fagyizzuk el naponta a nyaralás alatt (ha épp nem bombáznak minket giganarancsjéggel). Teljesen irracionális tehát utasbiztosítás nélkül külföldre utazni - sajnos mégis dívik ez a rossz szokás a magyarok között.

Álljunk meg egy szóra! Itthon is agyonüthet a villám, nem kell ahhoz délre menni! Ilyenkor fizet a biztosító?

Az élet- és balesetbiztosításra ugyanaz vonatkozik belföldön is, ráadásul itt ingyenes orvosi ellátásban is részesülünk, ha rendesen fizetjük a TB-t. Sokkal inkább életszerű azonban, hogy a lakásunkban keletkezik kár. A káresemények nagy része villámcsapáshoz, beázáshoz és jégveréshez köthető. Tudni kell, hogy a lakásbiztosítások többsége fedezetet nyújt az ilyen helyzetekre.

Az első és legfontosabb, hogy a biztosító megállapíthatja, hogy a kár nem kizárólag a vihar miatt keletkezett. Ha például 200 éve fel nem újított tetőnket fújja el a szél, akkor a biztosító mindne bizonnyal nem téríti meg a teljes összeget. A biztositas.hu ismertetése szerint az sem mindegy, mekkora a szél: a biztosítási szabályzatok az 54 km/h feletti szelet definiálják viharnak, az építésügyi szabályok viszont 120 km/h-től minősítik viharosnak a szelet. A két érték között bizony lehet, hogy a biztosító a kármegosztás lehetőségével él.

Felújítanád a lakást? Keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

A biztosító megtéríti a beázást is, gond lehet azonban a portál szerint, ha a padlózat talajszint alatti - ekkor beinthet nekünk a biztosító. A víz kiszivattyúzásának költségének megtérítését azonban ekkor is kérhetjük. A biztosítók egyébként az ilyen esetek nagy részét szemle nélkül, telefonos bejelentés alapján intézik - a viharok meglétét elég könnyű ugyanis ellenőrizni. Minél hamarabb, 48 órán belül jelentsük be a kárt, ha később tesszük, az egy kizáró ok lehet. Ha helyszíni szemlére kerül sor, akkor addig ne próbáljuk meg rendbe hozni az épületet, hagyjuk meg olyan állapotában, ahogy a vihar után láttuk - ezzel megkönnyítjük a biztosító dolgát is. Nem kérdés, fényképet mindenképpen készítsünk az eseményről.

Én még be tudok szaladni a narancs méretű jegek elől a házba, de mi lesz a kocsival - avagy fizet-e a casco?

Ha van az autónkon casco, akkor általában a biztosító megtéríti a viharkárokat (a helyzet az, hogy eléggé hozzá vannak szokva a jégveréshez és a kidőlt fák okozta károkhoz). Ilyenkor sem mindegy persze, hogy milyen értékű casconk van, általában az az eljárás, ami balesetkor. A káreseményről készítsünk fotót, és jelentsük be azt minél előbb a biztosítónál. Természetesen saját magunk is enyhíthetjük a kárt vagy csökkenthetjük a kockázatot, ha:

• nem parkolunk fa alá
• nem parkolunk olyan helyre, ahol könnyen beázik az autó
• van nálunk egy erre a célra készült takaró, amellyel kétes időjárás esetén lefedhetjük az autót

Érdekes eset az is, amikor nincs cascónk. Kevesen tudják, de ilyenkor is megpróbálhatjuk mással megfizettetni a kárunkat. Például egy vihar folytán lehulló cserép esetén hibáztathatjuk a lakástulajdonost, így megkísérelve áthárítani a felelősséget és az anyagi terheket. Ez azonban macerás eljárással, sok papírmunkával és sok nekünk címzett "kedves" szóval jár együtt.