Mi sem bizonyítja jobban, hogy a vérplazma biznisz egyre nagyobb üzlet Magyarországon, hogy az utóbbi években megsokszorozódtak a donációval foglalkozó cégek. Míg korábban ugyanis csak 2-3 cég foglalkozott a vérplazma begyűjtésével, addig ma már 7 cégnek vannak országszerte gyűjtőközpontjai, így mostanra kijelenthető, hogy az ország - legalább - a nagyvárosok szintjén abszolút lefedettnek tekinthető. Ami azt is jelenti, hogy elméletben senkinek sem kell 1-2 óránál többet utaznia azért, hogy vérplazma donor legyen. 

És akkor a nyugati határhoz közeli osztrák gyűjtőpontokról még nem is beszéltünk, amik mellett még nyomósabb érv is lehet, hogy jóval többet fizetnek ("költség térítenek"), mint a magyarok. Ám ez igazán csak azoknak éri meg, akik közel laknak a határhoz, vagy ami még jobb, Ausztriában dolgoznak és munkájuk során vagy a heti, két heti hazajövetelkor egyszerűen csak beugranak egy plazma adásra, de erről majd később.

Sok a tévhit, de tisztul a kép

Míg 8-10 éve igencsak szép summákat leakaszthatott az, aki Budapesten vérplazmát adott, addig manapság a plazmaadásért járó ellentételezés sokszor tényleg csak jelképesnek tekinthető összeg. Sőt törvényileg is szabályozva van, hogy a vérplazmagyűjtő cégek mekkora költségtérítést fizethetnek a donoroknak: 

- áll a jelenleg hatályos miniszteri rendeletben. Ez számokban az jelenti, hogy: 

jelenleg Magyarországon teljes munkaidő teljesítésekor, órabér alkalmazása esetén 857 forint a minimum bér per óra. Ebből pedig a rendelet szövege szerint az következik, hogy 

Ha ehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon egy donoréven belül 45 alkalommal lehet hivatalosan plazmát adni, akkor rögvest kiderül, hogy elméletben, csak a vérünkkel 365 nap lefogása alatt

A valóságban azonban ez a számítás bonyolultabb, sőt sokak szerencséjére mondhatjuk úgy is, hogy kifizetődőbb. Mindezt az alapján írjuk, hogy összehasonlítottuk az országban működő 7 vérplazma gyűjtő cég költségtérítési adatait. Az adatok egy részét a plazmavevő cégek hivatalos zöldszámán keresztül gyűjtöttük ki, míg más részüket jelenleg is aktív donorok mondták el nekünk. Az adatfelvételek nem egy napon történtek, így a táblázatban írtak tájékoztató jellegűek, az egyes összegek azóta tehát változhattak:

Ha megnézzük a listát, akkor láthatjuk, hogy egyetlen donációval akár 6 000 forintot is lehet keresni, amit ha felszorzunk az évente lehetséges 45 alakalommal máris 270 000 forintnál tartunk, és akkor a bónuszokat még nem is számoltuk. 

A 4 285 forintnál egyébként úgy lehetséges, hogy egy-egy cég több pénzt is tud fizetni, hogy más szolgáltatások címén adják úgymond a plusz pénzt. Így például lehet, hogy maga a donáció mondjuk csak 4 000 forint, de ha a donor kitölt a művelet után egy kérdőívet, kap még 2 000 forintot. Így lehetséges tehát, hogy a "törvényileg meghatározott díjszabás fölé is mehetnek" egyes cégek. 

És akkor a különböző "jubileumi" alkalmak után járó díjazásokról még nem is beszéltünk. Amik, ha a maximális donorévben számított 45 alkalommal számolunk, szépen hozhatnak a kasszába. Mindent egybevetve, egy nem túl merész számítással nagyjából az jön ki, hogy 

És akkor a donációkor kapott energiaszeletekről, üdítőkről, szendvicsekről, kisebb ajándékcsomagokról még nem is beszéltünk egy szót sem. De tényleg mindent csak a pénz mozgatna? Korántsem, sőt!

Eddig persze főleg a vérplazma donáció anyagi aspektusát domborítottuk ki, de nem szabad elfelejteni, hogy a donorok amellett, hogy nagyon komoly orvostudományi kutatásokat segíteni elő, rengeteg rászoruló betegnek is segítenek, sőt életeket mentenek. 

Semmi sem fekete vagy fehér

- hangsúlyozta interjúnk elején Nyíri László Ernő, nemzetközileg elismert, lassan 400-szoros magyar vérplazma donor, akivel a vérplazmaadás hazai helyzetéről beszélgettünk.

- hívta fel a figyelmet Nyíri László Ernő, persze a téma szakértője azt is elismeri, hogy vannak olyanok is, akik megpróbálják kijátszani a rendszert, nem várják meg az előírt pihenési időt, és elmennek egy másik plazmás céghez donálni, akár már másnap. Mindez egyébként úgy lehetséges, hogy a plazmavevő cégeknek nincs összefésült nyilvántartásuk, így azt nem tudják, hogy az egyes egyének más cégeknél hányszor jártak már.

Ezzel kapcsolatban azonban érdemes azt is megemlíteni, hogy ezt sem lehet a végtelenségig csinálni, hiszen a plazmaadás előtti gyorsteszteken, ha nem megfelelőek az adatok - mondjuk a regenerálódási idő rövidsége miatt - akkor kibukhat az illető.

Egyszerű, mint az egyszer egy

A sokszoros donor szerint egyébként csupán négy fontos kritériuma van annak, hogy valaki plazmát adhasson:

• megfelelő kor, 18-60, 63 év
• megfelelő súly, 50-150 kg
• makulátlan egészségi állapot, olyannyira, hogy még egyszerű megfázás esetén is hetek kell kihagyni
• felkészült testi-lelki állapot a donáció napján

Ha mindez megvan, akkor egy plazmadonációs próbavételt követően - ha ott mindent rendben találnak - kb. 8 nap eredményvárás után, már el is kezdődhet a donációs évünk. Ahogy azt korábban már írtuk egy évben 45-ször lehet plazmát adni, ez a szám korábban egyébként csak 33 volt. Érdekes egyébként, ha kitekintünk Magyarországon túlra, akkor azt látjuk, hogy Ausztriában és Németországban 50-szer lehet adni vérplazmát, de például az USA-ban 104-szer. 

Itt érdemes megjegyezni, hogy a donorév jelen esetben azt jelenti, hogy ha valaki április 15-én ad például először vérplazmát, annak a donoréve 2020. április 15-én jár majd le, de ha mondjuk a 45. plazmáját januárban már leadja, akkor a fennmaradó 3 hónapot ki kell hagynia "pihenés" jogcímen, és csak ez után kezdődhet el a 2. donoréve. Ideális esetben persze. 

Nyíri László ezen felül kiemelte azt is, hogy a Magyarországon működő cégek közül vannak olyanak is, akik kizárólag idehaza használják fel a donált vérplazmát kutatásra vagy betegek gyógyítására. Így, akinek ez egy fontos tényező, érdemes utánanéznie a cégeknek, hiszen ez alapján is dönthet arról, hogy hová megy donornak. 

A vérplazma donáció szakértője azt is kiemelte, hogy az utóbbi években észrevehetően egyre többen és többen adnak vérplazmát, így a donációt támogatók bázisa is egyre nagyobb. Ezzel szemben megvannak a vérplazmaadás ellenzői is. 

- mondta el véleményét a Pénzcentrumnak Nyíri László Ernő. 

Bombaüzlet a határon túlon?

Ha a hazai vérplazma helyzetről beszélünk érdemes megemlíteni azt is, hogy Ausztriában is, Bécsben vagy ahhoz közel magyar nyelven is toborozzák a donorokat. Rövid keresgélés után találtunk is olyan céget, amelyik egyetlen donációért 25 eurót kínál, átszámolva 8 050 forintot, ami majd nem duplája a magyarországi alap összegnek. És erre természetesen még itt is jönnek különböző "jubileumi" bónuszok.  Sőt, ahogy azt már írtuk, Ausztriában egy donorévben 50-szer lehet plazmát adni, 

Nem is csoda, hogy a nyugati országhatárhoz közeli településekről szervezett járatokkal is szállítják a donorokat, sőt vannak olyan baráti, ismerősi társaságok, akik hetente, kéthetente tesznek egy kis túrát, ami 4-5 fővel számolva elhanyagolható benzinköltséget jelent, amit bőven fedez a költségtérítés.

- számolt be élményeiről Zsolt, aki korábban Mosonmagyaróváron élt. A sokszoros donor azt is elmondta, hogy a kinti plazmacégeknél nem egyszer találkozott Ausztriából hazafelé tartó vendégmunkásokkal is, akiknek nagyon is bele volt kalkulálva az idejükbe és a gázsijukba is a kitérő.

- mondta el lapunknak Zsolt, aki azt is hozzátette, régi egyetemista barátainak nagyon is számított ez a "kis heti mellékes" az életükben.

Mindenki nyer

Bárhonnan is nézzük a vérplazma adás itthon is, Ausztriában is meglehetősen kifizetődő, főleg úgy, hogy hetente igazából 1-2 óránál többet nem vesz el az ember életéből. Ráadásul bárki is álljon donornak, az segíti az orvostudomány tudományos előrehaladását és/vagy emberi életeket is ment.

Mindehhez ráadásul hozzátartozik még az is, hogy a donáció rendkívül komolyan szabályozott keretrendszerben történik, és a cégek figyelnek is a donorokra, akik igazából már Magyarországon is rengeteg lehetőség közül választhatnak. A mértékletesség azonban itt is fontos, a rendszert kijátszani pedig az egyén részére is veszélyes lehet, ami hosszú távon nem biztos, hogy megéri. 

A cikkben felmerülő kérdéseken felül egyébként kíváncsiak voltunk többek között arra is hogy,

• megközelítőleg hányad adnak ma vérplazmát Magyarországon, illetve, hogy miként alakult a donorok a hazai donorok száma az elmúlt 5-10 évben;
• hatósági oldalról mennyire lehet ellenőrzini, hogy valaki ténylegesen betartja-e az előírt donáció számot;
• kaphat-e büntetést az, aki az előírtnál többször ad vérplazmát és lebukik.

Ezért megkerestük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet, illetve rajtuk keresztül az Emmit is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre. Amint érkezik reakció, frissítjük írásunkat.