Így bukta el a táppénzt a békési közmunkás: veled is megtörténhet

Veres Dóra2018. augusztus 16. 11:02

Mi történik akkor, ha valakinek határozott idejű munkaszerződése van és a szerződés lejárata előtt szenved balesetet? Mennyi ideig jár neki a táppénz? Mégis milyen ellátásra jogosult az, aki egészségügyi állapota miatt nem tud új munkát vállalni, de munkaviszonya sincs? Olvasónk példáján keresztül ennek jártunk utána.

Tamás, akinek nevét kérésére a cikkben megváltoztattuk, egy éven keresztül dolgozott egy Békés megyei településen gyógymasszőrként, határozott idejű közfoglalkoztatási szerződéssel. "

Alapvetően nem erről volt szó, de amikor az otthonomtól mintegy 200 kilométerre fekvő települsre érve kész tények elé állítottak, nem igazán volt választásom, kellett a munka.  Mit tehettem volna? Aláírtam

- mondja.

Idén június 30-án járt le a szerződése, de nem bánta, ugyanis kapott egy jobb álláslehetőséget. Csakhogy június 19-én balesetet szenvedett, eltörött a bal könyöke. Azonban a balesetet nem ismerték el üzemi balesetként, hiába történt munkaidőben.

11 napig - vagyis a szerződés lejártáig - kapott táppénzt, július 1-je óta viszont nincs semmilyen bevétele. Az új állás is ugrott, hiszen jelenleg egészségi állapota miatt nem tud munkát vállalni.

Közmunkásként foglalkoztatottak, e mellett egyszerűsített munkavállalásról szóló határozott idejű szerződésem volt. Összesen nettó 114 ezer forintot kerestem

- magyarázza Tamás. Az új helyen többet is keresett volna és közelebb lett volna a családjához is, akik Heves megyében élnek. Azonban a baleset közbeszólt.

Kórházba került, megműtötték, jelenleg lábadozik.

15 gyógytornát írtak elő, ebből még 7 hátravan. Alkalmanként ez ezer forint, ehhez jön még hozzá az utazási költség, ugyanis be kell utaznom a megyeszékhelyre. Ezt senki sem téríti meg nekem

- mondja. A Magyar Államkincstárhoz fordult, ám ott közölték vele, mivel nincs munkaviszonya, semmilyen pénzbeli ellátásra nem jogosult. Egyetlen reménye az álláskeresési járadék volt, csakhogy egészen július végéig nem kapta meg az előző munkáltatótól az igazolást a befizetett munkaerő-piaci járulék összegéről, márpedig ez elengedhetetlen az álláskeresési járadék megállapításához.

Ugyan az egészségi állapotom miatt egyelőre nem tudok dolgozni, augusztus elején mégis elmentem a területileg illetékes munkaügyi központba. Nyilvántartásba vettek, igényeltem az álláskeresési járadékot is

- jegyzi meg Tamás, hozzátéve, jelenleg a család és a barátnője segít neki talpon maradni.

Mi lenne, ha senkim se lenne? Ki segítene?

-  majd hozzáteszi, szükséghelyzetből ment a munkaügyi központba is, nem tudja, mit fog csinálni, ha a közeljövőben kivezénylik valahová dolgozni, hiszen a bal könyöke még nem gyógyult meg, rendszeresen jár kontrollra és gyógytornára is.

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A jövőben is masszőrként szeretnék dolgozni, szükség lesz a karomra, muszáj, hogy rendbe jöjjön, mielőtt munkát vállalok.

Az út szélén maradnak a rászorulók

Megkerestük az ügyben a Magyar Államkincstárat, amely megerősítette: Tamás munkaviszony nélkül semmilyen pénzbeli ellátásra nem jogosult. A Pénzcentrumnak azt írták, ha a biztosított balesete nem minősül üzemi balesetnek (vagyis a balesetet nem a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben szenvedte el; és az nem is munkába vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben következett be), akkor a keresőképtelenségére tekintettel a biztosított "csak" táppénzre válhat jogosulttá.

A táppénz esetében pedig valóban igaz, hogy az csak addig folyósítható, amíg a biztosítási jogviszony fennáll.

Ha a keresőképtelen biztosítottnak megszűnik a biztosítási jogviszonya, akkor táppénz méltányosságból sem állapítható meg részére, "tekintettel arra, hogy méltányossági jogkörben kizárólag biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető pénzbeli ellátás".

Mivel Tamás álláskeresési járadékot igényelt, 90 napig nem kell külön TB-t fizetnie, vagyis egészségügyi szolgáltatásra - vagyis természetbeni ellátásokra, orvosi ellátásra - jogosult.  Ugyanakkor jogilag Tamás nem minősül biztosítottnak, hiszen nem áll munkaviszonyban, nem közalkalmazott, nem áll közfoglalkoztatotti, sem egyéni vagy társas jogviszonyban.

A biztosítottak jogosultak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát a természetbeni (orvosi) ellátások mellett a pénzbeli ellátásokra (például táppénzre) is. Ugyanakkor, ha valaki nem biztosított, hanem csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult (például mert GYES-ben, ápolási díjban, nyugdíjban, rokkantsági ellátásban stb. részesül, vagy megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot), akkor pénzbeli ellátást nem, hanem csak természetbeni ellátást vehet igénybe

 - tudtuk meg a Magyar Államkincstártól. Vagyis ezek szerint

azok, akiknek határozott idejű szerződése van, és a szerződés lejárta előtt szenvednek balesetet, csúnyán pórul járnak. Ugyanis csak és kizárólag a szerződés lejártáig jár a betegszabadság vagy a táppénz.

Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?

Táppénz kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló (illetve a munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) a naptári évre járó betegszabadságát kimerítette. 2018-ban is 15 nap betegszabadság jár a munkavállalóknak. Vagyis a betegség időszakának első 15 napjára betegszabadság jár, a táppénz pedig a fennmaradó időszakra. Elvileg táppénzre csak a betegszabadság maradéktalan letelte után lehetne menni, ám vannak kivételek.

Ha a munkavállaló (munkaviszony jellegű jogviszonyban dolgozó) veszélyeztetett terhessége, üzemi balesete vagy foglalkozási betegség miatt lesz keresőképtelen, akkor a keresőképtelenség első napjától jár táppénz, illetve üzemi baleset, foglalkozási betegség esetén a baleseti táppénz.

A betegszabadság összegét a munkáltató fizeti ki, míg a táppénzt az állami egészségbiztosítási pénztár állja.

A táppénz összege legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának, vagyis a fizetésnek a 60 százaléka, 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás időtartama alatt a táppénz alapjának 50 százaléka. Még ha valaki kifejezetten jól keres, az is megérzi a bevételkiesést: a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. Vagyis a 2018-as bruttó 138 ezer forintos minimálbérrel számolva a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 9200 forintot.

Címkék:
biztosítás, baleset, munka, táppénz, betegszabadság, magyar államkincstár,