Pénzcentrum • 2017. április 19. 11:31
Az elmúlt hetekben Romániában jelentősen nőtt a kanyarós megbetegedések száma. Itthon nincsen járvány és a legtöbben védettek a betegség ellen. De vajon mit tehetnek az aggódó nagyszülők, akik nincsenek beoltva kanyaró ellen? Nekik érdemes kérni a védőoltást? Mennyibe kerül egyáltalán a vakcina?
A szomszédos Romániában már szinte az egész országot érinti a kanyarójárvány. 2016. szeptembere óta több ezer beteget regisztráltak, közülük 21-en vesztették életüket. Romániában az után ütötte fel a fejét a kanyarójárvány, hogy a szülők tömegesen kezdték megtagadni a betegség elleni védőoltás beadatását gyermekeiknek.
Friss sajtóhírek szerint ráadásul az EU több tagállama mellett már Németországban is terjed a kanyaró. Hazánkban még márciusban ütötte fel a fejét a betegség, de vajon van miért aggódnunk?
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban az igazolt kanyaró megbetegedések száma összesen 16, amelynek többségét Csongrád megyében regisztrálták, de még tovább 51 estben merült fel a kanyarógyanú. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltást, vagyis, akik ennél korábban születtek nem feltétlen védettek a betegség ellen.
- tudta meg a Pénzcentrum az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkárságától.
Az 1969 és 1978 között születettek pedig a csak egy védőoltásban részesültek. Az 1978 után születettek azonban szinte kivétel nélkül két védőoltást kaptak. Ők ugyanis már 11 évesek voltak 1989-ben, amikor az újraoltást bevezették iskolai kampányoltások keretében. Az oltási naplót azért az ő esetükben érdemes lehet ellenőrizni és kérni estelegesen a második védőoltást is.
Kinek kell beoltatnia magát?
A kisgyermekek az első (kötelező és ingyenes) oltást 15 hónapos korban kapják meg, ezért joggal merül fel az aggódó nagyszülőkben a kérdés, hogy esetleg most érdemes-e maguknak beadatni az elmaradt kanyaró elleni védőoltást, nehogy még a végén ők fertőzzék meg az unokájukat. A Pénzcentrum ugyanis már több esetről is hallott, ahol a nagyszülők az elmúlt időszak hírei miatt kérték a védőoltást.
A fentieket figyelembe véve, ha valaki nincs beoltva kanyaró elleni (két dózisban), akkor érdemes kérnie a vakcinát, ha:
- olyan helyre utazik, ahol kanyarójárvány van,
- illetve ha, magas a fertőződés kockázata. Például ismerten kanyarós beteg van a környezetben.
- tette hozzá az államtitkárság.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kanyaró elleni védőoltást a háziorvos vényre írja fel, amelyet a gyógyszertárakban tudunk kiváltani, majd azt ebben az esetben a háziorvos adja be. De kérhető a kanyaró elleni vakcina az utazókat ellátó oltóhelyeken is, valamint a volt OEK Utazás- egészségügyi és Oltóközpontjában.
A védettség a beadatás után 10-14 nappal alakul ki. A jelenleg alkalmazott MMR kombinált védőoltás kétszeri alkalmazásával élethosszig tartó immunitás hozható létre. Érdemes azonban tudunk, hogy egyetlen védőoltás sem nyújt 100 százalékos biztonságot. Ritán előfordulhat kanyaró megbetegedés akár a beoltott embereknél is, náluk azonban enyhébben jelentkeznek a tünetek.
Mire kell figyelni, hogy ne kapjuk el?
A kanyaró heveny, nagy fertőzőképességű kiütéses vírusbetegség, amely napjainkban főleg oltatlan emberek körében okoz kiterjedt járványokat. A kórokozót a beteg orr- és garatváladékával üríti. A fertőzőképesség a jellegzetes kiütések kezdete előtt négy nappal kezdődik és 4 napig tart.
A kanyaró elkerülése érdekében az ÁNTSZ az alábbiakat tanácsolja:
- Érdemes lehet elhalasztani az utazásunkat
- Mindig tájékozódjunk, hogy az úticélnál van-e beteg
- Ha láz, légúti tünetek jelentkeznek, akkor maradjunk otthon, ne menjünk közösségbe
- Kerüljük a zsúfolt helyeket (pl. bevásárlóközpontokat)
- Tartsuk be a légúti higiénés etikett és a kézhigiénés szabályokat
A betegség kezelésére nincs specifikus terápia. A kanyaró szövődményei, pl. a tüdőgyulladás, középfülgyulladás, laryngotracheobronchitis gyakoriak, különösen a kisgyermekek körében. Az akut agyvelőgyulladás az, amely gyakran maradandó agykárosodáshoz vezethet, körülbelül minden 1 000 eset közül egyben alakul ki.
A halál elsősorban a légzőszervi és idegrendszeri szövődmények következménye lehet. Az utóbbi európai járványok során minden 5 000 beteg közül egy esetben fordult elő. A halálozás az 5 éven aluliak és az immunkárosodott személyek között magasabb.
Ezen túlmenően a fertőzést követően hat-nyolc év múlva ritkán kialakulhat egy központi idegrendszert érintő betegség (szubakut szklerotizáló agyvelőgyulladás, SSPE), amely viselkedési és értelmi képességeket érintő károsodással és görcsökkel jár. Ez a ritka kórkép 100 000 egy éven aluli gyermek elsődleges kanyarófertőzését követően átlagosan 18 esetben alakul ki.