Forrás Dávid • 2016. július 26. 05:35
A kockázati életbiztosítások és kiegészítő fedezeteik ideális megoldásnak tűnnek azok számára, akiknek egyáltalán nincs vagy nagyon kevés a megtakarításuk. Azonban a biztosítótársaságok piaci gyakorlata szerint ezek a biztosítások legtöbbször csak szervi eredetű megbetegedések esetén szolgáltatnak. Mutatjuk, miért baj ez.
Hazánkban elképesztően alacsony a megtakarítási ráta. 2014-ben ez az érték 10 százalék körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy a lakosság, jövedelmének csak minden tízedik forintját tudta félretenni megtakarításként. Ha ezt a megtakarítási rátát ráhelyezzük egy átlagkeresetű magyar munkavállaló fizetésére, akkor azt láthatjuk, hogy húsz év alatt is csak pár millió forintot fog tudni félretenni.
Ha neked is kevés a megtakarításod, továbbá nem számítasz arra, hogy ez jelentősen változni fog, akkor neked is érdemes lehet kockázati életbiztosítást kötni, egészségügyi kiegészítő fedezetekkel.
Kockázati életbiztosítás? Tessék?
A különböző biztosítótársaságok ajánlatai eltérhetnek egymástól, de nagyvonalakban a termék úgy működik, hogy:
- életkorunk alapján fizetünk egy néhány ezer forintos havi biztosítási díjat, és
- ha meghalunk, akkor kedvezményezettjeink markát sok millió forintos szolgáltatás üti.
Egy ilyen biztosítás alapesetben persze csak a legrosszabb helyzetekben nyújt szolgáltatást, de a legtöbb biztosítónál lehetőség van kiegészítő biztosításokat kötni, egészségügyi problémák esetére is.
Ezek a kiegészítőbiztosítások legtöbbször úgy működnek, hogy
- rettegett betegségek (rák, infarktus, stb) esetén nagyobb, míg
- kórházi kezelés esetén kisebb,
- műtétek esetén pedig a helyzet súlyosságától függő mértékű
szolgáltatást nyújtanak.
Ennek megfelelően, ezeket a biztosításokat nevezhetnénk a szegény ember megtakarításának is, hiszen beláthatjuk, hogyha van néhány százmillió forint megtakarításunk, akkor nem érdemes olyan biztosítást kötni, ami például ötezer forint szolgáltatást nyújt minden kórházban töltött napért.
Milyet köthetek?
Ebből kiindulva néztünk körül, hogy milyen kockázati életbiztosítások vannak a magyar piacon. Azokat a biztosítókat vizsgáltuk, akiknek a rendszeres díjas életbiztosítási piaci súlyuk legalább 10 százalék volt 2014-ben.
Ez alapján az NN, a Generali, az Aegon és az Allianz ajánlatait vettük górcső alá.
Ahogy korábban is írtuk, a biztosítási ajánlatok pontos kondíciói eltérnek egymástól, ám egy dologban rendkívül nagy egység uralkodik a piacon:
Igazságtalan, nem?
Ezt az általános szabályt csak egy-egy kiegészítő, rettegett betegségek esetére szóló biztosítás szegi meg, de azok sem általános jelleggel. Az igazi probléma azonban nem ezzel van, hiszen egy rettegett betegség biztosítás konkrétan megnevezi azokat a betegségeket, melyek bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújt, tehát itt elég egyszerű tájékozódni.
A problémát az okozza, hogy sok esetben fel sincs tüntetve egyértelműen, hogy egy-egy biztosítási szerződés nem terjed ki a pszichiátriai kórképekre, vagy az azokból adódó káreseményekre. Olyan kreatív megoldásokat alkalmaznak a biztosítók, minthogy a sokszor több tíz oldalas biztosítási feltételek kizárásai között tüntetik fel, hogy
Természetesen megkérdeztük a vizsgált biztosítókat, hogy
- miért vannak kizárva a pszichiátriai kezelések a fedezett kockázatok közül, illetve,
- nem gondolják-e, hogy üzletpolitikájuk hozzájárul a pszichiátriai betegek társadalmi megbélyegzéséhez, és ezen keresztül súlyosan diszkriminatív.
De mit gondolnak erről a biztosítók?
Az NN Biztosító PR felelőse a Pénzcentrum megkeresésére közölte:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Arra a konkrét kérdésünkre nem reagáltak, hogy elképzelhető-e a következő eset:
- A "935" jelű kiegészítő biztosításuk alapján szolgáltatást teljesítenek egy ügyfélnek, mivel Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, és erre kiterjed a rettegett betegségek biztosítása, de
- ugyanezen betegnek nem fizetnek kórházi napi térítést a "918" jelű biztosításuk alapján, mert a pszichiátriai osztály, ahol bent fekszik átmenetileg az ügyfelük, nem minősül a feltételeik szerint kórháznak.
További érdekesség, hogy a már említett kiegészítő biztosítás kiterjed például némaságra, de arra nem terjed ki, ha valaki pszichiátriai okokból némul meg.
Az Aegon PR szakértője, a Pénzcentrum kérdésére azt a választ adta, hogy üzletpolitikájukat, többek között, a következők miatt nem tekintik diszkriminatívnak:
Az Allianz Hungária Biztosító és a Generali Biztosító cikkünk megjelenéséig nem reagált kérdéseinkre. Méretük alapján beemeltük őket a kutatásba, biztosítási feltételeik pedig általánosságban szintén szolgáltatási körön kívül helyezik el a pszichiátriai megbetegedésekből eredő károkat.
Akkor mutatjuk, mi a gond
Alapvetően több probléma van a fent vázolt üzletpolitikával:
- A pszichiátriai betegségek ugyanolyan sokrétűek, mint a szervi eredetű rendellenességek, ezért elvárható lenne egy biztosítótársaságtól, hogy ezeket is cizelláltan kezelje.
- A kockázati életbiztosítások és kiegészítő biztosításaik olyan embereknek ideálisak, akik kevés megtakarítással rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek megtakarítással. Ilyen esetben fogyasztói oldalról nagyon káros, ha azt hisszük, alapvetően biztosítva vagyunk olyan helyzetekre, amikor megbetegszünk, de aztán kiderül, hogy mégsem.
- A pszichiátriai betegekkel kapcsolatos tévhitek és az őket sújtó diszkrimináció jelentős probléma Magyarországon, és az üzleti szféra ilyen jellegű, tömbszerű döntései nem segítik elő a helyzet rendezését.
A Szomszédokban sem volt ilyen
Magyarországon nem számít kirívó esetnek, hogy idős nénik beszélgetnek a villamoson a reumájukról, vagy várandós anyukák cserélnek tapasztalatot fogorvosaikról egy bevásárlóközpont liftjében. Az is teljesen természetes, hogy a korábban egészséges kollégánktól megkérdezzük hétfőn a munkahelyi konyhában, hogy mitől kezdett el újabban bicegni.
Ezen helyzetek természetesnek hatnak, ezért úgy tűnhet: Magyarországon nem számít tabunak egészségügyi problémáink megbeszélése, akár a legszűkebb családi vagy baráti körünkön kívül sem.
Ritkán hallani ugyanakkor, hogy valaki a munkahelyi asztalánál telefonálva, mások számára is hallhatóan beszélné meg a pszichiáterével, hogy mik az első tapasztalatai azzal az antidepresszáns gyógyszerrel kapcsolatban, amit a múlt héten kezdett el szedni.
Ez persze nem biztos, hogy probléma, lévén, az egészségünk nem feltétlenül tartozik a munkahelyi közösségünkre. Mindemellett szembetűnő a különbség aközött, ahogy szervi eredetű problémáink közül sokat teljesen nyitottan kezelünk, míg lelki eredetű bajainkat semmi szín alatt nem tesszük ki az ablakba.
A számok is minket igazolnak
Ha azt gondolnánk, hogy ez csak egy megérzés, akkor rosszul gondoljuk. Dr Harangozó Judit és Dr Sebes Júlia előadásából kiderül, hogy
Ez az elképesztő arány is azt mutatja, hogy a társadalomnak sokat kell még változnia ahhoz, hogy lelki eredetű problémáink felvállalása ne járjon kéz a kézben társadalmi megbélyegződésünkkel.
A témával a következő hetekben várhatóan még bővebben is foglalkozni fogunk.