Pénzcentrum • 2011. november 7. 05:27
Rengeteg közúti baleset történik nap, mint nap országszerte, melyekkel tele vannak a különböző sajtóorgánumok. Legutóbb például az M43-as autópályán történt tömegszerencsétlenségtől volt hangos a média, melyben 14 ember vesztette életét. Akkor a halálos áldozatok között három gyermek volt. Bár az nem kérdés, hogy egy-egy karambol igen megrázó esemény, ugyanakkor szinte a legtöbb közúti baleset - legyen szó a legapróbb koccanásról - rengeteg pénzbe kerül. Éppen ezért van törvényileg előírva, hogy az autósok rendelkezzenek kötelező gépjármű felelősség-biztosítással (kgfb). A Pénzcentrum.hu most megmutatja milyen összefüggések is vannak a baleseti statisztikák és az évről évre kalkulált biztosítási díjak között.
Azt mindannyian jól tudjuk, hogy a Magyarországon érvényben lévő kormányrendelet értelmében minden gépjármű üzembentartójának kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötni és folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani azt. Erről aligha feledkezhetnek meg az autótulajdonosok, hiszen az év végén induló kgfb-kampány hirdetéseivel tele vannak a különböző sajtóorgánumok. Idén az alig egy hete tartó kampány során a négymillió autós kegyét már tizenöt biztosító próbálja eltérő stratégiákkal elnyerni. Azt azonban már kevesebben tudják miért is annyira fontos, hogy az autótulajdonosok évről-évre kifizessék a számukra kalkulált díjat, s így rendelkezzenek érvényes biztosítással.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra azért van szükség, mert a közlekedés résztvevői egyenként nem lennének képesek az általuk potenciálisan okozható káresemények következményeit enyhíteni, a károsult feleket maximális mértékben kielégíteni. Ezért a közlekedés összes résztvevője számára - jogszabályi háttérrel - kötelezővé kellett tenni a felelősségbiztosítás megkötését.
A beszedett díjak összesített - és szükséges - értékét matematikai módszerekkel határozzák meg a biztosítótársaságok. A biztosítási közösség által okozott károkra fedezetet nyújtó "bevételek" meghatározásában - több egyéb tényező mellett, melyek nagy részével a tematikus hét alkalmával külön-külön is foglalkozunk - nagy szerep jut a baleseti statisztikákon alapuló valószínűség számításnak.
A baleseti statisztikákon alapuló valószínűség számítás szerint, minél kevesebb és kisebb kárértékű baleset történik, a biztosítóknak annál kisebb összeget kell a károsultak részére kifizetni, így csökkenhet annak a "kalapnak" a mérete is, melyből ezeket a kárkifizetéseket fedezik. A negyedéves, vagy éves befizetési kötelezettség számaira ezt lefordítva azt jelenti, hogy alacsonyabb időszaki díjakat kell fizetniük a biztosítottaknak. Tehát minél kevesebb anyagi-dologi, illetve személyi sérüléssel járó baleset történik az utakon, annál kevesebb díjra számíthat az autó üzembentartója, amikor megköti a következő évre szóló kötelező biztosítását.
A KSH statisztikái szerint 2011 első félévében 2 százalékkal kevesebb, kimenetelüket tekintve kevésbé súlyos személysérüléses közúti közlekedési baleset történt közútjainkon, mint az előző év azonos időszakában. A halálos balesetek száma nagymértékben, 18 százalékkal csökkent; a vizsgált időszakban közúti balesetben 264 személy vesztette életét, 66 fővel kevesebb, mint 2010 első félévében. A pozitív trend azonban itt még nem ér véget; a súlyos sérüléssel járó balesetek száma mintegy 5 százalékkal csökkent, míg közel azonos számú könnyű sérüléssel járó balesetet regisztráltak a statisztikai hivatal gyorsjelentése szerint.
Bár a baleseti statisztikák évről évre mérsékelt csökkenést mutatnak, azonban az adatok nem adnak reális képet arra nézve, hogy valójában mennyi káresemény is történik országszerte. Mivel a KSH statisztikáiban többnyire a különböző sérülésekkel járó, illetve a halálos kimenetelű balesetek kerülnek górcső alá, így a kgfb-díjak kalkulálásában is szerepet játszó káresemény-volumen általában rejtve marad sokunk elől. A kevesebb személyi sérülés egyébként vélhetően abból is fakad, hogy egyre tudatosabban megépített, biztonságos autókkal rukkolnak elő a gyártók, ami természetesen nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is törte össze valaki a saját, vagy más autóját.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A statisztikai adatokból és azokon túlmenően tehát jól látszik, hogy igen nagy szükség van a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra. Egy-egy baleset ugyanis rengeteg költséggel jár, melyet a káresemény okozói egyenként nem lennének képesek megtéríteni, a károsult feleket maximális mértékben kielégíteni. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a biztosított károkozás esetén milyen mértékő biztosítási fedezettel rendelkezik, vagyis milyen összegű károkozást vállal át a biztosítási díj fejében a társaság.
A biztosító az anyagi/dologi károk esetében káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülésből fakadó károk esetén káreseményenként legfeljebb 1600 millió forint összeghatárig köteles helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.