Pénzcentrum • 2011. június 21. 04:44
A válság óta csökken a magyar nem élet biztosítási ágazat mérete Magyarországon. A családok és a vállalkozások ugyanis költségcsökkentési okból inkább kockáztatnak és felmondják a biztosításaikat. A jelenségre a biztosítótársaságok díjcsökkentéssel reagáltak. Most azt remélik, hogy az ismétlődő természeti csapások ismét rábírják az ügyfeleket arra, hogy biztosítással védjék értékeiket.
Tavaly óta számos természeti csapás keseríti a magyar családok és a vállalkozások életét. 2010 tavaszán Borsod megyében és a Tisza mentén az árvíz, majd nyáron szinte az ország minden részében a vihar okozott komoly károkat. Ha valaki azt gondolta, hogy a katasztrófák sorozata aligha ismétlődik meg rövid időn belül, annak csalódnia kellett: a viharszezon idén júniusban szinte menetrendszerűen megérkezett Magyarországra.
Az hihetnénk, az elöntött házak, a kidőlt fák, a szétdúlt háztetők látványa elég elrettentő volt ahhoz, hogy az önkormányzatok, a vállalkozások és a családok észbe kapjanak és védelmet keressenek a váratlanul bekövetkezett katasztrófák ellen. Ám a biztosítótársaságok adatai éppen az ellenkező képet mutatják.
Csökkenő díjbevételek
A Magyar Biztosítók Szövetségének nemrégiben közzétett jelentése szerint a piac 2011 első negyedében 6,3 százalékkal, azaz 15,3 milliárd forinttal csökkent. Ezév január és március között a biztosítási díjakból ugyanis csak 230,6 milliárd forintot szedtek be a társaságok. (Ebben a számban benne van az életbiztosítások díja is.) Különösen elgondolkodtató viszont, hogy a piac 54 százalékát kitevő nem-élet biztosítási üzletág bevételei 2,5 milliárd forinttal estek vissza 2010 hasonló időszakához képest.
Nagy kérdés, vajon miért alakult mindez így? Ha egyre több kárt okoz a kiszámíthatatlanul viselkedő természet, akkor arra az ügyfelek miért biztosításaik leépítésével reagálnak? A képtelen helyzetet a válságra adott reakciók magyarázzák. A magyar családok java része kénytelen volt szembesülni azzal, hogy korábban devizában felvett hiteleiért jóval többet kell fizetnie. Ez több családnál is megrendítette a költségvetést, amire az emberek kiadásaik visszafogásával válaszoltak.
A válságtól persze azok is megijedtek, akiknek nem okozott gondot a hiteltörlesztés. A munkanélküliségtől való félelem vagy a tartalékok hiánya miatt sokan kezdtek takarékoskodni. Mivel pénzük nem lett több, valószínűleg ezek a családok is igyekeztek lefaragni a kiadásaikat. A leépítendő kiadások között minden bizonnyal előkelő helyen szerepelt az addig biztosításra költött pénz megspórolása, hiszen a biztosítás egy esetleg, ám korántsem biztosan bekövetkező esemény ellen nyújt védelmet. Sokan gondolhatták, hogy ha eddig nem történt velük baj, ezután sem fog.
Spórolás és kockázat
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A lakossághoz hasonló helyzetbe kerültek a vállalkozások is. A válság miatt spóroló lakosság kevesebbet vásárolt, így megfogytak a megrendelések és ezzel a bevételek is. A cégek a családokhoz hasonlóan igyekeztek költségeiket csökkenteni. Elhalasztották a beruházásaikat, mérsékelték költségeiket. A költségcsökkentésre itt is kézenfekvőnek tűnt a biztosítások felmondása.
A megváltozott piaci helyzetre a biztosítóknak is reagálniuk kellett. Meg kellett tartaniuk ügyfeleiket, amire leginkább akkor volt esély, ha a biztosítások árát csökkentik. Ádáz versengés indult be a piaci szereplők között, egymás alá ígérve egyre olcsóbb biztosítást kínálva próbálták túlélni a válságot.
Ezek a lakossági és vállalati döntések bár logikusak, de meglehetősen kockázatosak. Arra ugyanis, hogy nem következik be semmiféle vagyonunkat fenyegető katasztrófa, semmiféle garancia nincs. Ellenben ha megtörténik a baj, annak rendkívül súlyos következményei lehetnek. Egy komoly természeti csapás ugyanis akár a vállalkozás létét fenyegeti, míg egy család esetében a teljes ellehetetlenüléshez vezethet. A bekövetkező károk mértékéhez képest a biztosítási díjak elenyészőnek tűnnek. Biztosítói körökben gyakran hangoztatják, hogy egy megfelelő otthonbiztosítás például havonta egy pizza árába kerül.
Hol állunk Európában?
Nagy kérdés, vajon mennyire jellemző speciálisan Magyarországra a cseppet sem szívderítő vagyonbiztosítási helyzet. A biztosítási szektor felett hatóságként őrködő Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrégiben megnézte, hogyan teljesít a magyar biztosítási szektor nemzetközi összehasonlításban. A rossz hír, hogy díjbevételeket az össznemzeti termékhez mérve (GDP) az európai piachoz képest a magyar biztosítási piac fejletlenebb. Jó hír viszont, hogy a közép-kelet-európai országok szintjéhez képest nem állunk rosszul, Magyarország gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított.
Azt a felügyelet tanulmánya is megállapítja, hogy a válság miatt már 2009-ben drasztikusan, 6 százalékkal csökkentek a biztosítók díjbevételei. Ráadásul a válság Magyarországon jobban megviselte az ágazatot, mert a térség más országainak átlagához képest nálunk jóval nagyobb volt a díjbevétel csökkenés. Az európaihoz képest a nem életbiztosítási ágazat felépítése is más. Tőlünk Nyugatra a baleset- és egészségbiztosításokra, valamint a gépjármű biztosításokra költenek legtöbbet az emberek, míg Közép-Kelet Európában a vagyonbiztosítási ágazat súlya legnagyobb, azon belül is a lakossági gépjármű és lakásbiztosításokból fogy a legtöbb.
A magyar nem-élet biztosítási ágazat valószínűleg akkor tér majd magához, ha vége a válság elmúltával a vállalkozások és a családok bevételei is emelkednek. Némi kereslet élénkülés azonban már előbb is bekövetkezhet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ugyanis a természeti csapásokról szóló híradások láttán sokan megijednek és nehézségeik ellenére is kötnek biztosítást.