Pénzcentrum • 2010. szeptember 5. 07:02
A gazdaságilag aktív hazai lakosság tavaly fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki, ami azt jelenti, hogy az aktív lakosság összességében 32 milliárd forintnyi láthatatlan forrással járult hozzá az egészségügyi rendszer működéséhez - derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a gazdaságilag aktív népesség körében a magyar lakosság hálapénz-adási gyakorlata illetve az ehhez fűződő attitűdökkel kapcsolatban. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) úgy véli, hogy hálapénz nélkül az emberek nem kapnak megfelelő ellátást az egészségügyben.
A gazdaságilag aktív hazai lakosság tavaly fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki, ami azt jelenti, hogy az aktív lakosság összességében 32 milliárd forintnyi láthatatlan forrással járult hozzá az egészségügyi rendszer működéséhez - derül ki abból a felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a gazdaságilag aktív népesség körében a magyar lakosság hálapénz-adási gyakorlata illetve az ehhez fűződő attitűdökkel kapcsolatban. A megkérdezettek közel fele (49 százalék) úgy véli, hogy hálapénz nélkül az emberek nem kapnak megfelelő ellátást az egészségügyben.
A kutatás szerint a háziorvosok aktív korú pácienseik negyedétől, a szakorvosok közel harmadától, míg a kórházi orvosok betegeik közel 80 százalékától számíthatnak paraszolvenciára. Különösen meglepő, hogy a magánorvosok - bár szolgáltatásaikért fizetni kell - a betegek közel felétől számíthatnak hálapénzre, ami valószínűleg az állami, illetve önkormányzati intézmények és a magánrendelések összefonódásának is következménye.
A kutatás szerint az orvosok a hálapénz tekintetében kevésbé támaszkodhatnak az egészségpénztári tagokra, ők ugyanis harmadannyi időt sem töltenek kórházban, és 56 százalékuk akkor sem ad hálapénzt a magánorvosnak, ha "állami" minőségben kap kezelést tőle.
Az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet által augusztusban készített kutatásban résztvevő válaszadók 40 százaléka saját bevallása szerint adott már valaha hálapénzt. A gazdaságilag aktív, 18-59 éves lakosság a tavalyi évben egy főre vetítve átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki. Az egészségpénztári tagok átlagosan 7900 forintot adnak, tehát 25 százalékkal kevesebbet, mint a tagsággal nem rendelkezők, holott ők többször találkoznak orvossal. Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 42 százalék elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 43 százalékuknak nincs rá pénze, s csupán 15 százalék azok aránya, akik azért mulasztják el a hálapénz adást, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni. A felmérésben résztvevők 58 százaléka az esetek többségében tudja, hogy mikor "illik" adni, és azt is, hogy mennyit.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A felmérés eredményeinek ismeretében kijelenthetjük, hogy az egészségpénztári tagság nem csak bizonyítottan növeli az egészség-tudatosságot, illetve biztosítja a forrásokat arra, hogy a tagok megfelelő ellátást kapjanak, de bizonyos szempontból véd a paraszolvencia intézménye ellen is hiszen az egészségpénztári tagok a kötelező társadalombiztosítási ellátást - ezáltal a hálapénzt is - sokszor a jobban szabályozott és átláthatóbb egészségpénztári befizetésekből finanszírozott magánorvosi ellátással váltják ki. Mindez nagyban hozzájárul az egészségügyi rendszer "kifehérítéséhez" ¬- mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.