Pénzcentrum • 2010. március 10. 13:02
A gazdaságilag aktív lakosság döntő többsége nem érzi magát biztonságban a jelenlegi hazai egészségügyi ellátó rendszerben, s biztonságérzetük még romlott is az elmúlt 12 hónapban - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AXA megbízásából a GKI készített februárban az egészségügyi ellátás minőségének megítéléséről.
Az aktív népesség több mint kétharmada hajlandó lenne előre kiszámítható többletköltséget is elviselni annak érdekében, hogy időben és megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz jusson. A jobb ellátás érdekében a válaszadók mintegy 38 százaléka fizetne havi 1-2 ezer forintot, míg további 35 százalék akár havi 3-5 ezer forintot is hajlandó lenne áldozni a színvonalas egészségügyi szolgáltatásokért - mutat rá a felmérés.
Az egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével elvégzett, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a válaszadók többsége (67%) úgy érzi, a kapott egészségügyi ellátás szakmai minőségét meg tudja ítélni. A válaszadók többsége (75 százalék) a kapott ellátást leginkább saját korábbi tapasztalatára támaszkodva értékeli, ám a bizonyosság érdekében többen (44 százalék) más orvos szakvéleményét is kérik a kapott kezeléssel kapcsolatban, és sokan (39 százalék) az interneten is tájékozódnak. A legfeljebb érettségivel rendelkezők körében ritkább (36 százalék), hogy más orvos véleményét is kikérik, a fiatalabbakat (a 18 évtől 39 évig terjedő korosztályt) pedig az interneten található információk inkább orientálják a véleményalkotásban, mint a 40 év felettieket.
A jobb szakmai minőség érdekében a válaszadók a jó hírű orvosokat keresik, amiben leginkább kapcsolati hálójukra támaszkodnak, s e célból csak ritkán vetik be a paraszolvenciát. Akik már jártak magánorvosnál, sokkal nagyobb arányban (59 százalék) mennek újra magánrendelésre a magasabb színvonal érdekében, mint akiknek korábban is csak állami ellátásban volt részük (25 százalék).
Az aktív népesség a háziorvosi ellátást erős, míg a szakrendelői valamint a kórházi szakellátást gyenge közepesre értékeli. A felmérés válaszadói szerint az ellátás színvonalában érezhető romlás ment végbe az elmúlt 12 hónap során, mely különösen a szakellátást és a kórházi ellátást érinti. A magánegészségügy szolgáltatóit az aktív lakosság minden tekintetben jobbnak értékeli, mint a társadalombiztosítási rendszer intézményeit. A legkisebb különbséget az orvosszakmai felkészültségben látják, de a műszerezettségben és a kényelmi funkciókban igen markánsak a különbségek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
"A felmérésben résztvevők 95 százaléka szerint a finanszírozáson kívül az egészségpénztárnak szerepet kell vállalnia abban is, hogy a tagok magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthassanak hozzá." - mondta Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke. "Ennek elősegítésére a tagok elsősorban a szolgáltatók színvonalát garantáló minőségbiztosítási rendszer működtetését várják el a pénztártól. Fontos elvárás az is, hogy a pénztár a legjobb szolgáltatókkal szerződjön és vegye figyelembe a szolgáltatókról adott tagi értékelést. Az AXA a napokban elinduló kiegészítő szolgáltatásával hamarosan bizonyítékát adja annak, hogy az egészségpénztári tagok elvárásainak maradéktalanul megfelel."- tette hozzá.