Pénzcentrum • 2010. február 23. 10:17
Bár a Mabisz statisztikái szerint az életbiztosítási üzletág 411 milliárd forintos bevétele 11 százalékos elmaradást mutat, számos apró jel mutat arra, hogy új folyamatok indultak el a piacon - írta a Napi Gazdaság.
A legszembetűnőbb, hogy az éves szinten komoly, 23,8 százalékos díjbevétel-visszaesést mutató - egyszeri díjas életbiztosításokba az év utolsó három hónapjában csaknem 60 milliárd forint folyt be, ami a teljes éves egyszeri díjas bevétel 44,7 százaléka. Sokáig kell visszamenni, amíg ilyen sikeres három hónapot találunk: a válság előtti év, 2007 utolsó három hónapjában volt az abszolút csúcs - akkor 81 milliárd érkezett a biztosításokba -, ezenkívül ugyanakkor csak két "kamatadós" negyedév, az adónem bevezetésének éve, 2006, illetve az éves átkötés miatt 2007. III. negyedéve tudott jobb teljesítményt felmutatni.
A folyamatos díjas életbiztosítási szegmens - szerény, éves szinten 2,91 százalékos - visszaesésével szembe ment a folyamatos díjas unit-linked állomány, amely az életbiztosítási üzletágon belül egyedüliként volt képes növekedést felmutatni 2009. második negyedévétől, ha az előző év bázisadataival vetettük össze őket. Most pedig az egyszeri díjas - döntően unit-linked - biztosítások őszi tavasza az újabb jel erre. (Igaz ez még akkor is, ha tudható, hogy a hihetetlenül erős egyszeri díjas díjbevételugrást egy társaság szeptemberig jegyzett, ám piacra csak októberben kerülő kibocsátása segítette.)
Az utolsó három hónap adatai - és persze az összességében 3,51 százalékkal zsugorodó nem életági piac - hozzásegítették az életbiztosítási területet ahhoz, hogy a díjbevétel tekintetében az üzletág ismét megközelítse a "bűvös" 50 százalékos mértéket: az év végén az életág súlya 49,82 százalék volt, szemben például 2009 márciusával, amikor 100 biztosítóhoz érkező forintból mindössze 42,15 forint származott életbiztosításból. (Ez utóbbinál rosszabb arányt 2005. szeptember végén láttunk a negyedéves jelentésekben.)
Az életbiztosítások komoly hendikeppel indulnak a 2009-es év szabályozói környezetéhez képest. Az életbiztosítások adókedvezményének megszüntetése és a hosszú távú megtakarítási formák közötti diszpreferálása meglehetősen kellemetlen helyzetet teremthet. Mindez olyan pillanatban, amikor a tíz évvel ezelőtt megkötött hagyományos életbiztosítási szerződések egyre nagyobb részben futnak ki - ennek tudható be a folyamatos díjas állomány erodálódása. Nem nehéz elképzelni, ilyen helyzetben milyen nehéz rábeszélni az ügyfeleket, hogy összegyűjtött pénzüket ismét hasonló konstrukcióba fektessék.