Pénzcentrum • 2024. december 20. 12:28
A Honda és a Nissan egyesülésének terve a kínai elektromosautó-gyártók növekvő piaci nyomására adott válasz, amely alapjaiban rengeti meg a hagyományos autóipart. Az egyesülés célja a költségek csökkentése és a versenyképesség növelése, de szakértők szerint a japán autóiparnak gyorsan kell alkalmazkodnia az EV-k által diktált digitális forradalomhoz.
A Honda és a Nissan esetleges összeolvadása inkább védekező jellegű, mivel a kínai versenytársak viharos gyorsasággal hódítják meg a világot - írja a Reuters. Bár a kínai villanyautók látszólag végtelen innovációs képessége minden hagyományos autógyártó számára kihívást jelent, Japán számára ez különösen nagy fenyegetés az ország gazdasági motorját jelentő, hatalmas autógyártási ellátási láncra nézve.
A Honda, Japán második legnagyobb autógyártója, és a harmadik helyen álló Nissan mélyebb együttműködésről, sőt egy holdingcég létrehozásáról tárgyal – közölték szerdán az ügyet ismerő források. Az egyik forrás szerint a vállalatok egyesülésének lehetőségéről is szó van. Mindkét cég, ahogyan más külföldi autógyártók is, jelentős piaci részesedést veszített Kínában, a világ legnagyobb autópiacán, ahol a BYD és más hazai márkák innovatív szoftverekkel ellátott elektromos és hibrid autóikkal hódítják meg a vásárlókat.
A Honda 15%-os profitcsökkenésről számolt be a múlt hónapban, amelyet a kínai visszaesés okozott, és emiatt csökkenti munkaerejét az országban. A régóta küzdelmekkel terhelt Nissan globálisan 9000 munkahely megszüntetését és gyártási kapacitásának 20%-os csökkentését tervezi a Kínában és az Egyesült Államokban tapasztalható gyenge értékesítések miatt. Fukao Sanshiro, a tokiói Itochu Kutatóintézet ügyvezető szakértője arra figyelmeztetett, hogy a kínai EV-gyártók innovációs sebessége miatt a Hondának és a Nissannak „nincs ideje” a megszokott üzleti stratégiákra.
Már nem abban a korban élünk, amikor az autógyártók összefognak, profitot termelnek a méretgazdaságosság révén, majd öt év alatt átszervezik magukat
– mondta. Mások rámutatnak, hogy Japán autóiparának bármilyen meredek visszaesése különösen fájdalmas lenne. Az autóipar Japán legerősebb ágazata, miközben az ország pozíciója más kulcsfontosságú iparágakban, mint például a fogyasztói elektronika és a chipek gyártása, az évek során meggyengült.
„Japán számára végső soron minden az autókról szól. Ha az autóipar nem javul, akkor az egész japán gyártás nem fog előrelépni” – mondta Tsunoda Takumi, a Shinkin Central Bank Kutatóintézet vezető közgazdásza.
Japán autóipari ellátási lánca idén májusban mintegy 60 000 vállalatból állt, a Teikoku Databank kutatóintézet felmérése szerint. Az összes üzleti tranzakciót 42 billió jenre (270 milliárd dollárra) becsülték, ami a 2023-as pénzügyi év nominális GDP-jének 7%-át tette ki. Az ágazat összességében több mint 5 millió embernek ad munkát, ami a teljes munkaerő 8%-ának felel meg, a Japán Autógyártók Szövetsége szerint.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az egyesülésekkel megvalósuló konszolidáció segíthet a költségek csökkentésében és az erőforrások összevonásában, de kérdéses, hogy Japán autóipara – az amerikaihoz vagy a némethez hasonlóan – képes lesz-e versenyképesen belépni az EV-piacra. Japán autógyártói mélyen gyökereznek az ország „monozukuri”, azaz a kézműves gyártás hagyományaiban, és a piacvezető Toyota (7203.T) hatása alatt állnak, amely forradalmasította a modern gyártást karcsú termelési rendszerével és az alkatrészek időben történő szállításával.
Ezek a módszerek a 1970-es évek végétől elősegítették a japán autóipar felemelkedését. Azonban az akkumulátoros okosautók térnyerése a vásárlók figyelmét inkább a szoftveralapú önvezető funkciókra és a járművek belső digitális élményére irányította – olyan területekre, ahol a kínaiak kiemelkednek.
A japán autógyártók közül a Toyota volt a leghangosabb az EV-k drámai térnyerésének lehetséges ártalmairól. Akio Toyoda elnök októberben arra figyelmeztetett, hogy egy kizárólag EV-re épülő jövő számos munkahely elvesztéséhez vezetne, különösen a beszállítóknál és a motorok gyártásában dolgozók körében. A Toyota régóta szorgalmazza az úgynevezett „többirányú” stratégiát, amely magában foglalja a hibridek, hidrogénautók és EV-k gyártását is.
Suzuki Eikei, a kormányzó Liberális Demokrata Párt képviselője, aki a Honda gyárának és a Suzuka versenypályának otthont adó Mie prefektúrát képviseli, reményét fejezte ki, hogy a Honda és a Nissan integrációja növelheti globális versenyképességüket. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az egyesülés negatívan hatna a helyi gyártásra és foglalkoztatásra, az szembemenne Ishiba Shigeru miniszterelnök politikáival, aki Japán vidéki gazdaságainak újjáélesztését ígérte. „Reméljük, hogy figyelembe veszik a regionális foglalkoztatást Japánban” – mondta.