Pénzcentrum • 2024. augusztus 16. 09:44
Magyarországon eddig nem hoztak jelentős intézkedéseket a régi, szennyező autók városi területekről való kitiltására vagy a használt nyugati autók behozatalának korlátozására, szemben más európai országokkal, ahol egyre elterjedtebbek az alacsony kibocsátási övezetek (LEZ). Ezek a zónák, ahol csak korszerűbb járművek közlekedhetnek, már több kelet-európai nagyvárosban is működnek, és számuk Európában 2019 és 2022 között jelentősen nőtt - derült ki a Portfolio cikkéből.
A Levegő Munkacsoport tanulmánya szerint az alacsony szennyezettségű zónák száma Európában 2025-re tovább emelkedhet, miközben Magyarországon a kormány 2011-es ígérete ellenére sem történt lényegi előrelépés.
Bár Budapesten a legszennyezőbb autók felelősek a közlekedési légszennyezés 60%-áért, gyakorlati intézkedések nem történtek, pedig az alacsony kibocsátási övezetek bevezetésével gyorsan javulhatna a levegő minősége. Eközben Európában egyre több város tervezi meglévő zónáinak szigorítását vagy zéró emissziós területek létrehozását, ahol teljesen kitiltanák a belső égésű motorral hajtott járműveket. Itthon a döntéshozók inkább olyan intézkedéseket hoztak, mint az üzemanyagárstop és a tömegközlekedési forráskivonások, amelyek az autóhasználat növekedéséhez vezettek.
A kormány eddigi stratégiája nem irányult a használt nyugati autók behozatalának korlátozására sem, pedig a 2010-es évek eleje óta drámaian nőtt a hazai járműállomány, amelynek átlagos kora is folyamatosan emelkedik. A helyzet javítása helyett a forgalomcsökkentés érdekében elsősorban az önkormányzatok tettek lépéseket, például forgalomcsillapított övezetek létrehozásával és a parkolási díjak emelésével.