Rengeteg magyar autós bukja kártérítését: hiába sérült súlyosan a kocsi, egy fillért sem fizet a biztosító

A Magyar Közút által üzemeltetett utak vonatkozásában 2022-ben 980, míg 2023-ban 1397 kárbejelentés érkezett, ezek nagyobb része burkolathibák miatti bejelentések voltak - vagyis ennyi közlekedő állította, hogy gépjárművükben az úthibák miatt esett kár, közölte a vállalat a Pénzcentrum kérdésére. Hozzátették, hogy ők az országos közutakat, vagyis a településeket összekötő fő- és mellékutakat, illetve ezen utak településeken átvezető szakaszait kezelik, ami összesen 31 ezer kilométernyi utat jelent - azaz a teljes magyar úthálózat 20 százalékát.

Mint elárulták, a bejelentések száma évről-évre változik és hektikus, nagyban függ az adott év időjárásától. A legtöbb burkolathiba a téli időszakban alakul ki, akkor gyakoriak a fagyási-olvadási ciklusok váltakozása, ez felel elsősorban az új burkolathibák kialakulásáért. A tavalyi év nagyon változékony és csapadékos is volt, ezért is nőhetett a bejelentések száma - magyarázták.

Arra a kérdésünkre, hogy a bejelentett károk jellemzően mekkora hányadát ítélik meg jogosnak, illetve utasítják el, a társaság közölte, az elutasítások és a befogadott igények száma is évről-évre változik.

Minden bejelentést egyedileg, külön bírálnak el a szakemberek, de általánosságban elmondható, hogy a kárbejelentések nagyjából harmadánál volt jogos a bejelentett igény

- tette hozzá a Magyar Közút. A káresetek kapcsám kiemelték: a bizonyítási teher mindig a bejelentőké, tehát a károsultnak kell igazolnia, hogy a kár ott és úgy következett be, ahogy ő bejelenti.

Pontosan le kell írni, hogy hol, mikor, mi történt. A benyújtott adatok alapján áll módunkban elbírálni a bejelentéseket, szükség esetén kárszakértőt is bevonunk, hogy megalapozott döntést hozhassuk, hiszen társaságunk felelőssége nem objektív, így az események kivizsgálása és körülményeinek tisztázása minden esetben elengedhetetlen. Azért, hogy minél gyorsabb és pontosabb vizsgálat születhessen a lehető legrészletesebb dokumentációra van szükség (fotók a burkolathibáról, a jármű sérült részéről, javítások igazolása számlával stb.)

- sorolta a társaság. Ugyanis

a legtöbb esetben azért nem állapítható meg a kárigény, mert nem áll rendelkezésre elegendő információ annak elbírálásához vagy éppen az derül ki, hogy nem ott és nem úgy történ az eset, mint ahogy azt bejelentették.

Ez a szabály Budapesten

A másik nagy hazai útkezelő, a Budapest Közút a kárigényekre vonatkozó tájékoztatásában annyit ír, hogy a 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendelet alapján járnak el minden bejelentés esetén. A rendelet egyebek mellett a következőket írja:

• A Budapest Közút Zrt. köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni, és a kárigény bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy kárigény elutasításáról.
• Ha a Budapest Közút Zrt. megállapítása szerint a közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, köteles a kárigény bejelentés beérkezésének a napjától számított 30 napon belül a kárigény bejelentést ehhez a személyhez vagy szervezethez áttenni, és erről a kárigény bejelentőjét egyidejűleg írásban értesíteni.

Erre figyelj, ha károd keletkezik

Mint korábban kiderült, a hazai közutak felét fel kellene újítani itthon ezt mondták a csatorna híradójának nyilatkozó szakemberek. A váltakozó hőmérséklet és a csapadékos időjárás miatt ilyenkor a forgalmasabb szakaszokon órák alatt akár egy nagyobb kátyú is kialakulhat.

Általános tapasztalat, hogy az adott útszakaszt jól ismerő autós is gyanútlanul fut bele olyan gödörbe, amely előző nap még nem volt ott

- hívta fel a figyelmet korábban Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. A tapasztalatok szerint a legtöbb kátyúkár defekt, ezek egy részében a felnit is javítani kell, illetve  gyakran előfordul olyan eset is, hogy sérül a futómű, sőt, szélsőséges esetben személyi sérüléses baleset is lehet a kátyúba futás következménye, ami már milliós nagyságrendű kártérítéssel is járhat. Ha pedig valakinek nincs kátyúbiztosítása - ezeket jellemzően a kötelező biztosítás vagy casco mellé lehet kötni, egyes biztosítóknál önálló termékként is jelen van -, úgy csak az adott útszakasz kezelőjéhez fordulhat kártérítésért.

Papp Lajos is megerősítette, hogy az elbírálás során az útkezelők általában a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el.

De azok sem számíthatnak kártérítésre, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet. Fentiek miatt az elmúlt évek tapasztalatai szerint a pórult járt autósok az esetek jelentős részében nem tudják érvényesíteni kárigényeiket

- magyarázta. Ugyanakkor, ha van biztosításunk, akkor is körültekintőnek kell lenni, hiszen a kárt ilyenkor is pontosan dokumentálva kell bejelenteni, csak nem az út kezelőjének, hanem közvetlenül a biztosítónak, viszont biztosítástól függően akár a figyelmeztető táblával ellátott útszakaszokra is fedezetet nyújtanak egyes termékek. Mint a szakértő kifejtette, egy-egy kátyúkár összege manapság beleférhet 100 ezer forintba, emiatt az általában 100 ezer forintos minimális önrésszel megkötött casco biztosítások ilyen esetekben nem jelentenek megoldást. Kiemelte, hogy káresetek dokumentálásánál az alábbiakra kell figyelni, akár a biztosítónak, akár az útkezelőnek nyújtunk be kárigényt:

• Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni.
• Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt.
• Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen.
• A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA