Szánthó Péter • 2023. szeptember 20. 19:03
Összességében javultak a budapesti dugóstatisztikák 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. Az egyik navigációs szolgáltató adatai szerint tavaly Budapest a 18. legbedugultabb európai város volt, de Bécsben és Krakkóban is hasonló volt a helyzet. Ellenben Bukarest épphogy lemaradt a dobogóról, ott majdnem fél órába telt megtenni 10 kilométert a belvárosi dugóban átlagosan, ugyanehhez Budapesten tavaly kevesebb mint 22 perc kellett.
Javított Budapest a dugófronton egy friss statisztika szerint: mint a TomTom navigációs szolgáltató friss adataiból kiderült, 2022-ben egy 10 kilométeres út során az átlag pesti autós összesen 92 órát ült a dugóban a belvárosban - ez még mindig majdnem 4 nap, de 2 órával és 10 perccel kevesebb, mint a 2021-es adat.
A vállalat azt is megvizsálta, a legrosszabb időszakokban átlagosan mennyi időbe telt 10 kilométert megtenni Budapesten: ez 2022-ben 21 perc és 40 másodperc volt, nem sokkal, csak 20 másodperccel, de kevesebb, mint 2021-ben. A TomTom azt is közölte, hogy a tavalyi évben a legrosszabb budapesti nap szeptember 22-e volt, amikor 26 perc és 40 másodperc alatt lehetett 10 kilométert araszolni a fővárosban.
Az összegzés szerint a belvárosban mind a délelőtti, mind a délutáni csúcsidőszakban 22 kilométer/óra volt az átlagsebesség egy 10 kilométeres útszakaszon. Reggel 26, délután pedig 27 perces extra utazást jelentettek a dugók.
Ha nem csak a belvárost, hanem a külvárosi és agglomerációs területeket is megnézzük, akkor egy 10 kilométeres útszakasz megtétele 38 órányi extra utazást jelentett egy átlagos autósnak a dugóban. Ez 1 órával és 7 perccel kevesebb az egy évvel korábbihoz képest a navigációs szolgáltató szerint. Összességében ezen a területen átlagosan 13 perc alatt lehetett megtenni 10 kilométert, a legrosszabb tavalyi nap pedig szintén szeptember 22-e volt, amikor mindez 15 percbe és 10 másodpercbe telt.
Ezekkel a statisztikákkal tavaly Budapest volt Európa 18. leginkább bedugult városa, világviszonylatban pedig a 40. helyen áll a főváros az összegzésben. A környező nagyvárosok közül Bécs (17.) és Krakkó (19.) nagyjából hasonló szinten áll dugó-ügyben, Bukarest viszont sokkal rosszabbul teljesített. A román főváros a negyedik legdugósabb európai nagyváros, tavaly átlagosan 27 perc 20 másodpercbe telt megtettni 10 kilométert. A rangsorban csak Milánó, Dublin és London előzi meg.
Nagy a vita és a dugó az M0-son
Pont a héten jelent meg, hogy a Magyar Közút 2022-es forgalomszámlálási adatai szerint bár az elmúlt években volt kapacitásfejlesztés, továbbra is nagy a terhelés az M0-s körgyűrűn, déli szakaszain tavaly naponta átlagosan több mint 20 ezer teherautó közlekedett, azaz minden ötödik ott közlekedő jármű kamion volt. A nullás az ország legforgalmasabb gyorsforgalmi útszakasza: tavaly a legterheltebb részén, a 6-os és az 51-es főút közötti, 14 km-es szakaszon a kapacitáskihasználtság 130 százalék körül alakult.
A körgyűrű körül komoly vita alakult ki a hetekben, ugyanis az Építési és Közlekedési Minisztérium nem cáfolta, hogy jövőre fizetőssé tehetik az M0-s mindeddig ingyenes szakaszait is, így a Megyeri híd és a Deák Ferenc híd is bekerül a fizetős útszakaszok közé - ezekre eddig még nem kellett semmilyen matricát vásárolni, az első lehajtóig ingyenes volt a hidak használata. Nemrég viszont a tárca nem cáfolta az értesüléseket, és azt írták, azon autósok, akik gyakran járnak az említett szakaszokon, vegyenek Pest megyei matricát.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A Fővárosi Önkormányzat szerint a teljes M0-s és a két Duna-híd fizetőssé tétele súlyosan terheli a Budapesten élőket, hiszen az intézkedés miatt növekszik a város belső úthálózatán a forgalom, ami nagyobb torlódásokat és több károsanyag-kibocsátást okozhat. Mint kifejtették, a hidak fizetőssé tétele azoknak fájhat igazán, akik a külső kerületek között szeretnének közlekedni.
Az adatok szerint Óbuda és Újpest, valamint délen Budafok, Csepel és Soroksár között naponta több mint 17 600 utazás történik, ami Budapesten is indul és ott is végződik. Ezek az autósok vagy fizetnek januártól, vagy kerülőutakat keresnek a városon belül. Sőt, a díjkötelezettség az erre közlekedő BKK-járatokat is érinti. Összességében a főváros arra számít, hogy napi hatezer jármű kerülheti el az M0-st Budapesten keresztül. A belső hidak közül az egyébként is legnagyobb forgalmat szállító Árpád hídon és a Rákóczi hídon növekedne leginkább a forgalom.
Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár az ügy kapcsán arról beszélt, az M0-s jelentős része eddig is fizetős volt, a Pest megyei matrica egy hónapra vetítve 500 forint alatti összegbe kerül, és a budapesti külvárosi és agglomerációból közlekedő autósok jelentős része eddig is megváltotta. Véleménye szerint az M0-s fizetőssé tétele érdemben Budapest forgalmára, különösen a Hungária körúton belüli sűrű városszövet forgalmára nem lesz hatással. Vitézy szerint Budapest szempontjából jogos felvetés lehetne, hogy a körgyűrű fizetőssé tételéből befolyó bevételek segítsenek az agglomeráció megoldatlan és régóta hiányzó kötött pályás fejlesztéseinek finanszírozásában - inkább ezzel kéne érvelni a vitában.
Egyébként az értesülések szerint az M0-s mellett ezeken a gyorsforgalmi szakaszokon szűnhet meg az ingyenesség:
- az M44-es a Lakitelek/Tiszakécske csomóponttól Békéscsabáig,
- az M30-as Miskolc észak és Miskolc dél közötti szakasza (eddig ez volt az egyetlen díjmentes rész ott)
- az M6-os Bátaszék és az M6-M60 csomópont között,
- az M4-es Jászberénytől Abony-északig és Abony-kelettől Szolnok-nyugatig,
- és az M76-os Balatonszentgyörgytől Keszthely-Fenékpusztáig.
Címlapkép: Mónus Márton, MTI/MTVA