Pénzcentrum • 2023. július 31. 09:50
A büntetés elmaradhatatlansága lehet visszatartó erő a gyorshajtók számára Major Róbert szerint. A rendőr ezredes elmondta, hogy hatékonyabb sebesség-ellenőrzési rendszer kiépítésére lenne szükség és a bírságok mértékét is meg kéne emelni annak érdekében, hogy csökkentsük a az árpád hídi balesetekhez hasonló esetek számát.
A megsokasodott extrém közúti kihágások apropóján Major Róbert rendőr ezredes volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, és kezdésként górcső alá vette az emberek reakcióját. "Ha valamilyen nagyon-nagyon csúnya baleset történik, akkor a közvélemény a törvények szigorítását kezdi el követelni. Rosszak a törvények, nem sújtanak le kellő szigorral, ezt szoktuk mondani, miközben a jelenlegi jogi környezet megfelelő, nincs olyan jogszabály, hogy az Árpád hídon 100 km/h fölötti sebességgel szabad közlekedni" - tette világossá.
A feladat tehát az szerinte, hogy a meglévő szabályokat kell betartatni a járművezetőkkel. "Ennek van egy rendészeti oldala. Nyilvánvalóan a rendőrségnek komoly feladata, hogy a közlekedési szabályokat betartassa. Ugyanakkora közlekedésbiztonsági helyzet problémáit nem szabad a rendőrség nyakába varrni. Ez egy össztársadalmi feladat. A járművezetők sajnos nagy százalékban nem fogadják el azt, hogy a közlekedés egy veszélyes üzem. Márpedig azok a vezetők, akik semmibe veszik a saját kötelezettségüket, és azt gondolják, hogy nekik csak joguk van, azok teremtenek ilyen veszélyes helyzeteket" - ecsetelte.
"Egyrészt a büntetés elmaradhatatlansága a legvisszatartóbb erő. A járművezetők fejében tudatosítani kell azt, hogy bárhol és bármikor ellenőrzés alá kerülhetnek, mindenhol és mindenkor be kell tartaniuk a közlekedési szabályokat. Ám ez nem érvényesül. A rendőrség régóta szeretne hatékonyabb sebesség-ellenőrzési rendszert kiépíteni - nemcsak Budapesten, de országos szinten is -, de egyelőre erre nem kapott felhatalmazást. Ez volna az úgynevezett section control, vagyis szakaszos sebesség-ellenőrzés. Az említett Árpád híd egyébként egy kiváló helyszín lenne erre: felhajtáskor, lehajtáskor ellenőrizni a járműveket, és a technikai berendezések kiszámolják a sebességet. Régóta szeretnénk ezt."
A másik visszatartó erőként szóba került a büntetés mértéke. "Jelenleg a 2008-ban a magyar közlekedési jogba bevezetett objektív felelősség elve alapján működő közigazgatási bírsággal sújtandó a sebességtúllépés. Azóta, tehát 15 éve nem változtatta meg a büntetési tételeket a jogalkotó, divatos szóval élve elinflálódtak a büntetések" - írta le a helyzetet. Márpedig az ilyen balesetekben jellemzően részt vevő, nagy értékű autók tulajdonosainak egy-egy 30-45-60 ezer forintos bírság "a vicc kategóriájába tartozik", ezért is kellene lépni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A büntetőpontokkal kapcsolatban megjegyezte: aki jogsértő életmódot folytat, annak teljesen mindegy, mennyi ilyen pontot kap, egészen addig, amíg nagyon komoly szankcióval nem kell számolnia. Például szabadságvesztéssel járó büntetéssel. Major Róbert még azt is szorgalmazza, hogy az ilyen extrém jogsértőknél magát az elkövetés eszközét (a gépjárművet) kobozza el a hatóság.