Több sebből vérzik az új árstop-szigor: mi lesz az automata kutakkal, benzineskannákkal?

Kapkodással telt a hétvége a hazai töltőállomásokon azután, hogy csütörtök éjjel megjelent, és pénteken már hatályba is lépett a jogszabály, amely szerint csak a magyar autósok tankolhatnak hatósági árakon, a külföldieknek piaci áron kell adni az üzemanyagot.

Ugyanis át kellett állítani a benzinkutak rendszerét a kétféle árazásra, ám ez még hétfőre sem sikerült minden töltőállomáson – számolt be Grád Ottó, a legnagyobb kúthálózatokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség Főtitkára a Pénzcentrum megkeresésére. Mint hozzátette, reményeik szerint keddre már minden tagvállalati töltőállomáson megoldódnak a problémák.

Korábban a Független Benzinkutak Szövetsége is arról beszélt, hogy ez egy szinte lehetetlen feladat volt: csütörtökön éjfél előtt két perccel megjelent a rendelet, amely pénteken lépett hatályba. Ugyan ez tartalmazott 3 nap türelmi időt az átállásra, de egy ekkora horderejű informatikai változásra még ez is kevés. Voltak olyan MÁSZ-os töltőállomások, amelyek még a hétfői napon is az átállással kínlódtak, korlátozottan értékesítettek

- vázolta a szakember, aki szerint a legtöbb vállalat igyekszik "a Mol-os megoldást alkalmazni", tehát a kútoszlopon piaci árakon lehet tankolni, és a megfelelő okmányok bemutatásával történik a hatósági ár alkalmazása. Azonban számos olyan szoftverfejlesztés volt a múltban, ami nem biztos, hogy ezt lehetővé teszi, ezért is tarthatott bizonyos kutakon több ideig az átállás.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogalkotó nem adott semmilyen iránymutatást arra nézve sem, hogy mi a teendő az önkiszolgáló töltőfejeknél. Sokan ezért inkább le is zárják az automata oszlopokat, amikor nincs kezelőszemélyzet a benzinkúton – eddig sok helyen például éjszaka is lehetett tankolni az automatákon. Emellett a szakember más hiányosságokra is felhívta a figyelmet: nincs egyértelműen meghatározva például, hogy hogyan tankolhat valaki magyar P-s (azaz próba) rendszámmal, de a forgalmi és rendszámtábla nélküli robogók ügye is kérdéses.

A jogszabály nem pontosítja az üzemanyagkanna kérdését sem: ugyan arról van rendelkezés, hogy mennyi az a mennyiség, amit maximálisan kannába vételezni lehet, de az nincs meghatározva, mi történik, ha valaki csak egy kannával sétál be a kútra. Ennek szabályozását a töltőállomásokra bízta a jogalkotó: van, aki azt mondja, hogy a benzineskannának nincs rendszáma, úgyhogy abba csak piaci áron lehet vásárolni, máshol nem is engedik, hogy kannával vigyék az üzemanyagot. De mi van például akkor, ha valaki megtankolja az autóját, majd átteszi a töltőpisztolyt a kannájába? Be lehet menni simán fizetni, vagy le kell állni vitatkozni a személyzettel, hogy ami a kocsiba ment az 480, de a kannás az szabadáras?

- példálózott Grád Ottó, aki szerint még ennél is több olyan részlet van, amelyekre a MÁSZ szerint egyszerűen nem gondoltak a jogszabályok megalkotásakor, nem adtak iránymutatást.

Ez pedig óhatatlanul is azt jelenti, hogy kvázi hatóságként kell döntést hoznia a töltőállomás üzemeltetőjének, vagy alkalmazottjának. Pedig már az is problémás, hogy a forgalmit el kell kérni. Milyen alapon tolják át a felelősséget olyanokra, akiknek amúgy semmilyen hatósági jogkörük nincsen?

- vetette fel a főtitkár, aki szerint épp az ilyen helyzeteken is látszik, hogy milyen lehetetlen a szituáció.

Üzemanyaghiányt hozhat a nyár?

A közelgő vakáció-szezon kapcsán megkérdeztük a főtitkártól, hogy mire számíthatunk a nyáron: mint elmondta, szinte biztosra vehető, hogy lesznek ellátási nehézségek.

Hogy milyen mértékűek, az kérdés, hiszen ez nagyban függ attól, hogy mennyire tudja normalizálni a fogyasztást a mostani jogszabályváltozás. Ha a hatósági ár bevezetése előtt értékesített mennyiséget vesszük 100 százaléknak, abból 70-et fedezett a hazai finomító, 30-at pedig az importált üzemanyagok. A külföldiek tankolását korlátozó intézkedés előtt már legalább 20 százalékkal több üzemanyag fogyott Magyarországon, mint az árstop előtt, miközben az import a töredékére esett vissza – gondolom, nem kell magyarázni, hogy a 600 forint feletti literáron előállított üzemanyagot miért nem hozzák be 480-ért Magyarországra. Tehát nemhogy a korábbi teljes forgalom, de még annál bő 20 százalékkal több is terhelődik az egyetlen hazai finomítóra

- húzta alá Grád Ottó, aki szerint komoly nehézségek elé nézhetünk, hiszen jelen pillanatban is tart a schwechati olajfinomító karbantartása, ami a jelek szerint nem fog határidőre elkészülni, így még kevesebb import üzemanyag érkezhet az osztrákoktól. Mint fogalmazott, az a fő kérdés, hogy a fogyasztásnövekedéshez mennyiben járultak hozzá a benzinturisták, és mennyi volt ebből a hazai többletfogyasztás. Hiszen az árstopnak a magyar fogyasztókra nézve is lehet pszichológiai ösztönző hatása: ha valami olcsóbbnak tűnik, akkor abból könnyebben vásárolunk.

Pontosabb képet a júniusi fogyasztási adatokból kaphatunk, de jön a nyári szabadságolási szezon, amikor jellemzően minden évben megnő az üzemanyagforgalom az országban. A főtitkár megjegyezte, hogy a tranzitforgalom is jelentősen megnő, és ezek a külföldiek nemigen lesznek tekintettel a korlátozásra: az átutazók jellemzően nem csak azért állnak meg Magyarországon, mert itt kevesebbe kerül a benzin vagy a gázolaj, hanem mert már fogytán van a tankjuk. Az is biztos, hogy számukra a térségben sem előttünk, sem utánunk nem lesz olcsóbb az üzemanyag, úgyhogy a piaci árazás ellenére is itt fognak tankolni.

Ráadásul már a Mol-os vezetők is jelezték, hogy tavaszról ugyan eltolták a finomító ütemezett karbantartását, de ezt sem lehet húzni a végtelenségig, valamikor már le kell állítani. Ez tovább nehezítheti az ellátást, mert a mostani helyzetben szinte lehetetlennek tűnik, hogy a leállás idejére megfelelő mennyiségű készletet fel lehessen halmozni

- mutatott rá a főtitkár.

Uniós per elé nézhet Magyarország

Ausztriában már felröppent a hír, hogy több autóklub is az EU elé tervezi vinni a magyarországi intézkedés ügyét, mert az szerintük diszkriminálja az uniós állampolgárokat Magyarországon. Ennek kapcsán Grád Ottó szerint az a kérdés, hogy kivel szemben indítják meg a peres eljárást: hiszen az eltérő árazást maga a töltőállomás végzi a külföldiekkel szemben, csak éppen a jogszabályi kötelezettségei alapján.

Ha itt uniós perek lesznek, azoknak valamilyen szinten biztosan lesz következményük, hiszen az intézkedés valóban EU-s alapjogot sérthet, felettébb aggályosan megkülönbözteti az állampolgárokat. Egy per esetén pedig nagyobb annak az esélye, hogy alperesként a benzinkutakat idézik be, nem pedig a jogszabályokat bevezető magyar államot

- jelentette ki Grád Ottó.