Pénzcentrum • 2018. szeptember 23. 10:00
A felnőtt lakosság 70 százaléka szokott valamilyen gyakorisággal kerékpározni. 17 százaléknak ez az elsődleges közlekedési eszköze, 38 százalék legalább hetente biciklire ül. Dél-Alföld a legbringásabb régió, a budapestiek 16 százaléka hetente többször közlekedik biciklivel -derül ki egy friss felmérésből. A lakosság túlnyomó része támogatja a kerékpárosbarát infrastruktúra-fejlesztést, ami a legfontosabb húzóerő lehet a bringára váltáshoz.
Népszerű állítás, hogy a lakosság többsége autózik, ez azonban tévedés. Bár a nagyvárosokban a legtöbb közterületet az autók foglalják el, a magyar lakosság 67 százaléka elsősorban nem autóval jár a mindennapokban. A kutatásból kiderült, hogy a lakosság 37 százalékának elsődleges közlekedési eszköze az autó, 31 százalékának a közösségi közlekedés és a magyarok 17 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Ezt követi a gyaloglás 10 százalékkal, a motorozás 2 százalékkal, az egyéb közlekedési módok 1 százalékot tesznek ki, és a lakosság 1 százaléka nem jár sehova -derül ki a Magyar Kerékpárosklub az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával készült hiánypótló kerékpáros kutatásából.
A felnőtt lakosság 70 százaléka szokott kerékpározni, 38 százalék hetente többször biciklire ül. A felnőttek 17 százaléka naponta így közlekedik, hetente többször 12 százalék, heti 1-2 alkalommal 9 százalék biciklizik. Csak hétvégén a lakosság 5 százaléka bringázik, ennél ritkábban 27 százalékuk ül kerékpárra. A kutatásból az is kiderült, hogy a nők bringáznak többet a mindennapokban.
Budapesten a felnőtt lakosság 6 százaléka minden nap kerékpározik, 16 százalék hetente többször, összesen 51 százalék - minden második ember - szokott biciklizni. Érdekesség, hogy a lakosság számarányához képest többen kerékpároznak Budán, mint Pesten.
Fontos kiemelni, hogy a felnőtt lakosság 84 százaléka fér hozzá működőképes kerékpárhoz, és 67 százalék rendelkezik is ilyennel. Ez lehet az egyik oka a kerékpáros fejlesztéseket támogatók magas arányának. 1 és 5 közötti skálán 4.2 pontot kapott, hogy az államnak és az önkormányzatoknak - akár más területek kárára - többet kellene a kerékpározás fejlesztésére költeniük.
Ilyen magas kerékpáros lakossági arányok alapján hangsúlyozzuk, hogy nem lehet autós és kerékpáros társadalomról beszélni, hiszen a lakosság közel háromnegyede szokott biciklizni. Autósok és kerékpárosok helyett közlekedőkről érdemes beszélni, akik az adott útjukhoz választanak különböző közlekedési eszközöket.
Hol, és hogyan kerékpároznak
Azt is megmértük, hogy a régiók felnőtt lakosságában mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Ezt a sort a Dél-Alföld régió nyerte 34 százalékos kerékpáros aránnyal, utána Észak-Alföld következik 30 százalékkal, és Nyugat-Dunántúl lett a harmadik 20 százalékos aránnyal. Észak-Magyarország és Észak-Dunántúl 34-34 százalékos arányt hozott, Dél-Dunántúl 13 százalékkal maradt le. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Közép-Magyarország régióban a legalacsonyabb, 8 százalék.
A felnőtt lakosság 70 százalékát kitevő legalább alkalmanként kerékpározók között a bevásárlás a legnépszerűbb cél, amit a sportolás és a munkába járás követ. Érdekes, hogy majdnem annyian járnak munkába kerékpárral, mint sportolni.
A kerékpározás melletti legfőbb érveket a testmozgás/egészség, a környezetvédelem, és a szabadság/rugalmasság vezetik, amit az olcsósága, a közvetlensége követ, illetve az, hogy nem kell rá várni.
Sokan gondolják, hogy a fiatalok közt igazán népszerű a kerékpározás, az adatok szerint viszont csak 60 év felett csökken jelentősen a bringázási hajlandóság. Utánanéztünk a kerékpározók KRESZ ismeretének is, ahol újabb tévhit dőlt meg azzal, hogy kiderült: a jogosítvánnyal rendelkezők 73 százaléka szokott kerékpározni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kerékpárosbarát - és egyben fenntartható - városfejlesztés egyik kulcsa lehet, ha nem kell túl messzire utazni munkahelyekre, iskolákba, boltokhoz. A legtöbb kerékpárral megtett út maximum 5 kilométer hosszú, míg Budapesten egyhuzamban ennek jellemzően dupláját tekerik le a kerékpározók. Hosszabb utakon a közösségi közlekedés és kerékpár közti átszállási lehetőségek fejlesztése, csomóponti kerékpárparkolók fejlesztése jelenthet megoldást, amire nagy igény és hajlandóság is mutatkozik.
Kerékpáros igények
Megkérdeztük, hogy a kerékpárral járók mennyire elégedettek az úthálózattal. A felnőtt lakosság kerékpározó hányada elég kritikus: 5 fokú skálán a legjobb pontszám 3,5 volt, amit a kerékpártárolás kapott. Az útburkolatok minőségével és a kerékpározásra használandó utak szélességével a legelégedetlenebbek a bringázó magyarok.
Gyalogosoktól és az autóforgalomtól is elválasztott, kétoldali irányhelyes kerékpározásra kijelölt infrastruktúrán tekernének a legszívesebben, de az autóforgalomtól elzárt, illetve kis forgalmú utcák is a népszerűbbek közé tartoznak. Az elválasztás nélküli, járdán vezetett kerékpárutakat, és a nagy forgalmú utakat nem kedvelik, és járdán sem szívesen kerékpároznak.
A felmérés alapján megállapítható, hogy a kerékpározással szembeni legnagyobb visszatartó erő az autóforgalom nagysága, amit kerékpárosbarátabb úthálózattal és a közlekedők közti együttműködés fejlesztésével lehetne ellensúlyozni. A biciklis közlekedés elfogadottságát jelzi, hogy a bringás közlekedéssel szembeni utolsó ellenérvként (5 fokú skálán 2,3-as pontszámmal) hozták fel, hogy az ismerősök furcsállnák, ha biciklivel jelennének meg.
Legtöbben a kerékpározásra kijelölt infrastruktúra terén látnak fejlődést az elmúlt 10 évben, míg az autóvezetők hozzáállásában és az előzési oldaltávolság terén a többség nem lát változást.
Azt is megtudtuk, hogy a lakosság 33 százaléka használna közbringát, ha elérhető lenne a lakóhelyén, 12 százalék pedig bizonytalan a kérdésben. Főleg a fiatalok nyitottabbak erre a megoldásra. A budapesti MOL Bubi rendszernek akkor lehetne sokkal több felhasználója, ha külön regisztráció helyett BKK bérlettel is használni lehetne a közbicikliket.