Február 27-én kedden a lipcsei Szövetségi Közigazgatás Bíróság kimondta a jogerős ítéletet, mely szerint ki lehet tiltani a dízelautókat Düsseldorf és Stuttgart belvárosából. A döntés ráadásul precedens értékű, így könnyen elképzelhető, hogy hamarosan több tucat német nagyváros is követi előbbi kettő példáját a környezetszennyezés csökkentése érdekében.

A táblázatból jól kiolvasható, hogy jelenleg nincs olyan német nagyváros, amely ne haladná meg a levegőben megengedett átlagos nitrogén-dioxid tartalmat. Stuttgart és Düsseldorf mellett kifejezetten rossz a helyzet Münchenben, Reutlingenben, Kielben és Kölnben is.

A szövetségi bíróság döntése tehát könnyen láncreakciót indíthat be (hiszen a már fent említett két város lakosai mellett, más nagy városok lakói is joggal követelhetik a tisztább levegőt a jövőben), ami összességében 15 millió, jobbára német gyártású dízel autót érintene csak Németországban.

A szövetségi bíróság precedenst teremtő, a káros autók kitiltását engedélyező döntésével kapcsolatban azonban mindenképpen fontos kiemelni, hogy:

• minden esetben figyelni kell az arányosság elvének betartására, azaz csak a legvégső megoldásként rendelhetik el a dízelautók kitiltását,

• ha meg is születik egy kitiltás, az nem léphet azonnal életbe, fokozatosan kell bevezetni azt, tehát hagyni kell időt a járművek tulajdonosainak arra, hogy felkészüljenek a váltásra, valamint lesznek olyan járműcsoportok, például céges teherjárművek, akik dízelautóikkal is behajthathatnak majd a belvárosokba (Stuttgartban például a döntés kimondja, hogy a szigorítás nem léptethető életbe 2019. szeptember 1-je előtt),

• a kitiltás elvben minden belső égésű járműre érvényes lehet ugyan, de most még jellemzően (a két említett városban is) az Euro 6 alatti környezetvédelmi besorolású dízel autók vannak terítéken, úgy hogy még az Euro 5-ös besorolásúak is hosszabb türelmi időt kapnának, mint az alacsonyabb szinten levők.
  

Leáldozóban a dízelek kora?

A dízelmeghajtású személygépkocsik 2015 szeptemberében kapták az első durva pofont, amikor is kirobbant a dízelbotrányként hírhedté vált ügy. Ennek kapcsán derült ki ugyanis, hogy a Volkswagen csoport (és más nagy gyártók is) manipulálta dízelautóik motorvezérlő szoftverét. Mindezt ráadásul 2016-ban (RDE rendszer bevezetése) és 2017-ben (uniós rendeletek) törvényi szigorítások is követték, aminek következtében idén januárra

Mindez pedig azt mutatja, hogy bár teljesen racionálisan, de a német dízelautó tulajdonosok félelmükben sorra fordulnak el ettől a meghajtástól. A már említett, 2,5 éve kirobbant botrány és a mostani kitiltások engedélyezéséről szóló bírói döntés értelmében könnyen elképzelhető, hogy a német autósok által leselejtezett dízelautók eredeti árukhoz képest jóval olcsóbban árasztják majd el Kelet-Európát, így Magyarországot is.

Ahogy azonban azt korábban írtuk a kitiltások nem egyik napról a másikra mennek végbe Németországban, sőt a gyártóknak lehetőségük -egyelőre nem teljesen tisztázott technológiai megoldásokkal- van a különböző, alacsony Euro környezetvédelmi besorolású autóikat átalakítaniuk úgy, hogy azok egy magasabb kalapba kerüljenek, ez azonban rendkívül költséges.

Mindezek fényében kíváncsiak voltunk tehát arra, hogy miként reagált a magyar használtautós-piac a 2015-ös dízelbotrányra, és hogy ezek hatásaiból milyen következtetések vonhatóak le a jövőre nézve. Azaz ténylegesen várható-e a közeljövőben, hogy a több száz különböző típusból álló, több mint 10 millió járművet számláló autópark egy jelentős része, szinte aprópénzért szakadjon Kelet-Európa, és ezzel együtt Magyarország ölébe.

A benzinimádó magyarok

Ha összevetjük az új és használtautó értékesítés adatait az elmúlt tíz évből, akkor egy meglepő, egymáshoz képest teljesen ellentétes irányú eladási kép rajzolódik ki a szemünk előtt.

A diagramon jól látható, hogy míg 2008-ban az új autók értékesítése magasan vitte a prímet -több mint hatszor annyi volt, mint a használtan értékesített gépjármű- addig 2012-re ez a szám már kiegyenlítődött, mára pedig durván a használt autók irányába tolódott el.

A dízelautókat érő csapások okán megkerestük a Használtautó.hu-t, hogy a soha nem látott magyarországi használt autó őrületből, adataik szerint mekkora szeletet hasítanak ki a dízelek, azon belül is a prémium német gyártmányú gépjárművek.

- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Katona Mátyás, a Használtautó.hu tartalmi oldalának, az Autónavigátor.hu főszerkesztője.

Először tehát megnéztük az oldal keresési eredményeit benzines, illetve dízelmeghajtás kapcsán. Ezekből az adatokból látványosan kiderült, hogy míg 2014 januárjában majd kétszer annyi keresés érkezett a dízelmotorral felszerelt autókra (166 ezerrel több, mint benzinesre), addigra ez a szám 2015 végére (amikor a dízelbotrány kirobbant; 2015. 09.) már csak alig 20 ezerrel volt több.

Mára pedig teljes mértékben a benzines autóké az előny, ráadásul idén februári adatok szerint majd ugyanannyival (több mint 159 ezer) vezetnek, mint anno a dízelesek verték őket négy évvel korábban. Kijelenthető tehát, hogy a tendencia abszolút megfordult a hazai használt autó piacon, és a potenciális vásárlók sokkal nagyobb mértékben keresik a benzines autókat, mint a dízeleseket.

Külön érdekesség, hogy bár a keresések durván a benzines autók felé mozdultak az utóbbi években, addig a hirdetésfeladások arányai között szinte semmi eltolódás sem mutatkozott az elmúlt négy évben.

Olyannyira nem, hogy 2014 januárjától 2018 februárjáig szinte stagnált az 53-47 (plusz-minusz 1-2 százalék) százalékos arány a benzinesek javára.

- mondta el lapunknak Katona Mátyás. Mindezek fényében természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy miként alakultak egyes német gyártmányú dízeltípusok árai a magyar használtautó-piacon.

3 és fél millióval olcsóbb luxusszörnyeteg

Számunkra legérdekesebb, a 10 legnagyobb mértékben értékét vesztő (átlagár) dízeltípus volt. Ezek közül ugyanis 5 német gyártmányú, ráadásul az abszolút éllovas Mercedes-BENZ ML 350 például alacsony, Euro 4-es besorolású.

A statisztikai adatokból kiolvasható, hogy a Top 10-ben szereplő dízel típusok átlagára kivétel nélkül több mint 1,5 millió forinttal csökkent 2014-15-ről 2016-17-re. Ezen belül ráadásul a Top 5-ben szereplők ára több mint két millióval, de a már említett abszolút éllovas Mercedes majd 3,5 millió forinttal lett olcsóbb egyetlen évnyi időszak alatt.

A szakértő szerint azonban a jelentős átlagár csökkenések sokkal inkább magyarázhatók az életkor növekedésével, semmint a dízelautók iránti igény radikális megváltozásával. Sőt Katona Mátyás hozzá tette azt is, hogy

Sőt, a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egy autó külföldről történő behozatali költsége egy dolog, azonban az arra rárakodó többletköltségek óriási mértékben drágíthatják az alapárat. Ennek fényében, ha a jövőben életbe lépnek Magyarországon azok a szigorítások (egy ideje már terítéken vannak), melyek értelmében a regisztrációs adót például emissziós alapon határoznák meg, akkor bizony könnyen elképzelhető forgatókönyv lehet az, miszerint

Mindezek tetejében Tarlós István, Budapest főpolgármestere március elsején arról beszélt, hogy ha még öt éven belül nem is tartja elképzelhetőnek a dízelautók kitiltását, mindenképpen el kell kezdeni arról beszélni, hogy a főváros számára is, minden bizonnyal középtávon el fog érkezni az az idő, amikor dízelautóval nem lehet majd az útjaira hajtani.

A közép-távoli jövőben tehát minden jel arra felé mutat, hogy hosszabb távon egy dízelautó mentes világ képe rajzolódik ki Európában. Ez azonban még nem ma lesz, sőt a jelenben az látható, hogy bizony egyes csúcsdízel márkatípusok ára akár egyetlen éves időszakot tekintve is radikálisan, akár több millió forinttal is csökkenhet. Ezeket tehát érdemes szem előtt tartani egy-egy álomjárgány kiválasztása, majd megvásárlása kapcsán.

(A borítókép illusztráció.)