Napi.hu • 2013. október 14. 09:05
Jelenleg a hazai közúthálózat negyede van annyira leromlott állapotban, hogy gyakorlatilag újjáépítésre volna szükség. Ehhez képest évente a szükséges összeg töredéke jut csak útfelújításra, miután a hazai forrásokat az új utakhoz szükséges önerő szívta fel. Ha nem történik gyökeres változás, pár éven belül a duplájára nő legrosszabb állapotban lévő úthálózat hossza - írja a Napi.hu.
Az elmúlt hét évben, vagyis a most záruló uniós költségvetési időszakban a meglévő közlekedési vagyonnal semmit sem foglalkoztunk, azzal pedig, hogy minden saját forrást a fejlesztésekhez igénybe vett uniós támogatások mellé önrészként használt fel az ország, óriási pusztulás ment végbe a közúti és vasút infrastruktúrában - fogalmazott Takács Miklós, a Főmterv Zrt. igazgatója a Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián. Hozzátette, az EU-szabályozás sem ösztönözte eléggé a hatékony gazdálkodást, a meghatározott célok ugyanis nem fedik le a volt szocialista országok igényeit, azok inkább a rendben lévő alapinfrastruktúrával rendelkező országokra szabottak. Számos esetben ráadásul rosszul előkészített, szigetszerű projektek valósultak meg a most végződő uniós támogatási ciklusban. Sokszor pusztán az volt a cél, hogy az EU-forrásokat le lehessen hívni, illetve most is ez a fő szempont, ami nagy hiba.
A hazai, összesen 31 ezer kilométeres országos közúthálózat (a koncessziós és az önkormányzati tulajdonban lévő utak kivételével) közel negyede, hétezer kilométer tönkrement. Az úthálózat hosszát és a 15 éves felújítási ciklust összevetve adódik, hogy évente kétezer kilométernyi utat kellene rendbe hozni, ehhez képest 600-800 kilométernyi szakasz renoválására kerül sor. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy ilyen tempót alapul véve három év múlva a jelenlegi kétszeresére, 14 ezer kilométerre nőhet a legrosszabb állapotban lévő, "túlhasznált" utak hossza, mivel addigra "beérnek" a most még valamivel jobb kondícióban lévő szakaszok is. Előbb-utóbb nagy baj lesz, krízishelyzetbe kerül a közút - figyelmeztetett a szakember.
Ha a túlhasznált utakat egycsapásra fel akarnánk újítani, Takács előadása szerint 385 milliárd forintra volna szükség - ehhez képest jövőre nettó 24 milliárd jut erre a célra. Az e-útdjíból befolyó pénzek ugyanakkor elvben ha megoldást nem is, de némi gyógyírt jelenthetnének. A használatarányos útdíjat évi 150 milliárd forint többletbevételt megcélozva alakították ki, de már most látszik, hogy ennél több érkezik a kasszába. Ennek kapcsán Szűcs Lajos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a konferencián megjegyezte: úgy számolnak, hogy a bevétel éves szinten mindenképp 200 milliárd forint alatt marad majd. Az útdíjakból viszont évi 100 milliárd forint körüli összeget visz el az M5-ös és M6-os autópálya koncessziós díja, a fennmaradó néhány tíz milliárd forint tehát jól jönne az útfelújításokhoz. A szakma ugyanakkor úgy látja, hogy ezt a pénzt már rég elköltötték más célokra a költségvetésben, illetve a közúti fuvarozók is szívesen látnák, ha ebből a forrásból további kompenzációt kaphatnának.