Kiszámoltuk, mennyivel emelkedhetnek a szeszesitalok árai 2025-től, és kiderült, a benzinkutakon sem kizárható egy 8-10 forintos áremelkedés az inflációkövető adóemelés hatására.
Fellélegezhetnek a pár millió forintos tételben az interneten kereskedő adózók, akiket az elmúlt években tetemes összegű közteherrel sújtott az adóhatóság. A Kúria egy ügyben hozott döntése szerint nem minősül üzletszerűnek a 2012. január elseje előtti értékesítés, ha az ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt, vagyis a 4, illetve az 5 millió forintot. Ezekben az esetekben jogtalanul állapított meg az adóhatóság brutális összegű személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást. A magasabb bevételű eladások esetében viszont helybenhagyta a Kúria az üzletszerűségre vonatkozó megállapítást. Döntésében általános jogelvekre hivatkozott, amelyekkel lényegében felülírta az szja-törvény kogens szabályát.
A Pénzcentrum.hu több ízben közölt cikkeket az interneten értékesítőket sújtó adóellenőrzési gyakorlat visszásságairól. Az adóhatóság az elmúlt években folytatott ellenőrzések során nem a hatályos jogszabályokra, hanem a közfelfogásra hivatkozott határozataiban, amelynek eredményeképpen tetemes adóhiányt és bírságot varrt az éves szinten pár milliós tételben értékesítő adózók nyakába.
Rászáll a hatóság az interneten kereskedőkre: tetemes adót állapít meg
Nem kegyelmez a NAV az interneten értékesítőknek
Reszkessetek, adózók! Fenyeget az új alkotmány réme
Az ellenőrzésre kiválasztottak egy része egyáltalán nem fizetett adót ingó vagyontárgyainak értékesítése után. Más részük azonban a hatályos szabályok szerint adózott, mégis megbüntette az adóhatóság. Tény: a jövedelem után adót kell fizetni, a kérdés csak az, hogy mennyit.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), mint első- és másodfokon is eljáró hatóság 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben hozott határozataiban rendre úgy ítélte meg, hogy az ellenőrzött magánszemélyek üzletszerű tevékenységet folytattak, ezért nem az ingó értékesítésre vonatkozó kedvezőbb rendelkezések, hanem az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kellett volna adózniuk.
Miért nem mindegy, hogy önálló tevékenység vagy ingó értékesítés?
Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor - a 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint - a bevételből le kellett vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha viszont nem lehetett megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nem volt meg róla a bizonylat, akkor a bevétel 25 százaléka számított jövedelemnek. Jelentős kedvezmény volt az ingó értékesítésnél, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kellett utána adót fizetni. Vagyis 25 százalékos nyereséghányadot feltételezve évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehetett eladni az ingó vagyontárgyakat.
Ezzel szemben az adóhatóság rendre üzletszerűnek minősítette az internetes értékesítéseket, ezért az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta. Ha nem volt meg az eladott termékekről a beszerzési számla, a NAV azt állapította meg, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Emellett az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka). Lásd összehasonlító táblázatunkat!
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2005. január 1-től 2011. december 31-ig hatályban lévő rendelkezése kimondta, hogy akkor "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik".
Mit jelent ez? Az adott időszakban az az adózó folytatott üzletszerű tevékenységet,akinek volt adószáma (nem azonos az adóazonosító jellel!), és még le is vonhatta az áfát. Az ellenőrzött magánszemélyek viszont nem jelentettek be adóköteles tevékenységet, nem kértek adószámot, nem vontak le általános forgalmi adót. Az szja-törvény szerint tehát nem folytattak üzletszerű tevékenységet - magyarázta korábban lapunknak Angyal József okleveles adószakértő.
Közfelfogás kontra törvény
Az adóhatóság a hatályos törvény rendelkezései helyett a közfelfogásra hivatkozott eddigi határozataiban, amelyekben a következőket írta: "a közfelfogás szerint üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel végez a magánszemély ellenérték fejében, haszonszerzés céljából". Az adóhatóság érveléséből azt a következtetést lehetett levonni, hogy már az is üzletszerű tevékenységet folytatott, aki bármilyen összegben, akár egy évben egyszer értékesített valamit, s ehhez adószámot kellett volna kérni.
Angyal József az általa okleveles adószakértőként képviselt ügyekben végig azt az álláspontot vallotta, hogy azok az adózók biztosan nem folytattak üzletszerű tevékenységet, akik az általános forgalmi adóról (áfa) szóló törvényben az adott évre meghatározott alanyi adómentességi bevételi határnál kisebb összegben értékesítettek. Az áfatörvény szerint 2008-ig évi 4 millió, 2008-tól pedig 5 millió forint árbevételig alanyi adómentességet lehetett kérni. Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy az eladó nem számít fel, és nem is vonhat le forgalmi adót. Az áfa szempontjából tehát nem végez adóköteles tevékenységet. Mindebből az következik, hogy aki az alanyi adómentességre vonatkozó összeghatárnál kevesebb bevételre tett szert ingó vagyontárgy értékesítéséből, annak nem kellett bejelentkeznie az adóhatóságnál, és adószámot sem kellett kérnie. Így az ingó értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kellett adót fizetnie.
A Kúria ítélete, amely kincsesbánya a pár millió forintért értékesítőknek
Az adószakértő érvelését a Kúria is megerősítette - tudtuk meg Angyal Józseftől. A december elején hozott, de csak a napokban kézbesített ítélet leszögezi: az üzletszerűség feltétele "az adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követően következik be". Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy arra az évre vonatkozóan, amikor az értékesítés ellenértéke nem lépte túl az alanyi adómentességre meghatározott összeghatárt (a 2006. évre vonatkozóan 4 millió forintot), jogszerűtlenül állapította meg az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Az adott évi jövedelem meghatározásakor az ingó értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami - mint a táblázatunkban bemutattuk - nagyságrendekkel kedvezőbb az adózó számára. Erre az évre új eljárás lefolytatását rendelte el a Kúria.
A döntés megnyithatja a jogorvoslati lehetőséget azon adózók előtt is, akik szintén az alanyi adómentes határ alatti összegben értékesítettek ingóságokat, de az adóhatóság megállapította, hogy üzletszerű tevékenységet folytattak, és tetemes bírságot, adót és egészségügyi hozzájárulást rótt ki rájuk. Felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, akiknek jogerős adóhatósági határozattal lezárt ügyük van, de nem fordultak bírósághoz, illetve azok, akikkel szemben még zajlik az adóvizsgálat. Perújítást lehet kérni, ha bíróság döntött az adózó kárára. Mindkét esetben az említett ügyben hozott Kúria-döntésre kell hivatkozni, amely új ténynek, körülménynek számít, aminek ismeretében az adott ügyben más ítélet születhetett volna - magyarázza Angyal József.
Ellentmondásos ítélet: amikor a konkrét jogszabályt általános jogelv írja felül
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A perben érintett magánszemély 2007-ben és 2008-ban már az alanyi adómentességre meghatározott 4, illetve 5 millió forintnál nagyobb összegben értékesített ingóságokat az internetes aukciós portálokon. Az adózó nem rendelkezett adószámmal, és nem tett eleget adóbevallási kötelezettségének sem.
A Kúria ítéletében megállapította, hogy az szja-törvény szerint akkor minősült üzletszerűnek az ingó értékesítés, ha:
1. Az átruházás ellenérték fejében történt;
2. A magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen bejelentkezett;
3. Az adólevonási joga megnyílt, vagyis az alanyi adómentesség határát át kellett lépnie.
Az ítélet nyomán egyértelművé vált, hogy az adóhatóság jogtalanul hivatkozott határozataiban a közfelfogásra, mivel a vonatkozó jogszabály egyértelműen rendelkezik. A Kúria leszögezte, osztja a felperes, vagyis az érintett adózó álláspontját abban, hogy az szja-törvény szerint a fenti feltételek együttes megvalósulása esetén minősül az ingóértékesítés üzletszerűnek.
A perben érintett adózó nem jelentkezett be, nem kért adószámot az adóhatóságtól. Így nem teljesült az üzletszerűségre meghatározott 2. feltétel. A Kúria - annak ellenére, hogy előzőleg kijelentette, az szja-törvény szerint a három feltételnek valóban együttesen fenn kell állnia az üzletszerűséghez - ítéletében úgy döntött, hogy mégiscsak elég, ha kettő feltétel teljesül.
A döntést alapvető jogelvekből vezeti le a legfőbb bíróság. Az indoklás szerint a jog érvényesülése alapvetően az önkéntes jogkövetésen alapul. Önkéntes jogkövetés hiányában a jogszabályok érvényre juttatását az állam kényszerítő ereje biztosítja. Az adóhatóságnak és az adózónak egyaránt kötelessége a törvényeknek való megfelelés, eljárás, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagyis, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni.
Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy mivel az adózó nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségének, értékesítéseire az üzletszerű tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget meghatározni, hiába nem teljesül a törvényben meghatározott feltételek egyike.
Mit mond az okleveles adószakértő?
Angyal József szerint a hatályos jogszabályok arra hatalmazzák fel az adóhatóságot, hogy - ha a bevétel meghaladja az alanyi adómentes határt, és a magánszemélynek tényleg kellett volna adószámot kérnie - a bejelentkezés elmulasztásáért legfeljebb 200 ezer forint mulasztási bírságot kiszabjon. Ezen túlmenően becsléssel kellene megállapítani a fizetendő adót, s annak 50 százalékáig terjedő adóbírságot róhatna ki a NAV. Becsléskor az adott tevékenységgel átlagosan megszerezhető jövedelmet kell alapul venni, ami semmiképpen nem jelentheti 90 százalékos nyereséghányad feltételezését - hangsúlyozza az adószakértő.
Érvelését - anélkül, hogy a kérdést érdemben megvizsgálta volna - elutasította a Kúria, és helybenhagyta a NAV okfejtését. Az adóhatóság szerint az Art. 108. § 7. bekezdését nem lehet alkalmazni erre az esetre, annak ellenére, hogy a rendelkezés úgy kezdődik, hogy "ha az adózó az adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta...", akkor 12 havi működést feltételezve becsléssel kell megállapítani az adó alapját.
Az ügyben érintett adózó várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul alkotmányjogi panaszával arra hivatkozva, hogy a jogbiztonságot veszélyezteti, ha a bíróság ugyanazt és az ellenkezőjét is le tudja vezetni a jogszabályokból. A Kúria egyetért a felperessel abban, hogy három konjuktív feltételnek kell teljesülnie egyidejűleg az üzletszerűséghez, majd az általános jogelvekből levezeti, hogy akkor is teljesülnek a konjuktív feltételek, ha abból az egyik nem teljesül. Másképpen: a Kúria szerint A és B akkor is igaz, ha B hamis. A döntés ellentétes a matematikai logika alapvető szabályaival, ahogy kétszer kettő sem lehet öt - summázza az okleveles adószakértő, matematikus.
Vajon miért adott ki egy hónapja hiányos állásfoglalást a Kúria?
Január 7-én a Kúria Sajtótitkársága közzétett egy tájékoztatót a Kúria elvi állásfoglalásáról a cikkünkben említett ügyben hozott ítéletre hivatkozva. Az irományban egyetlen szó nem esik az ítélet azon részéről, amely az alanyi adómentes határ alatti értékesítés esetén jogszerűtlennek minősítette az üzletszerűség megállapítását.
Az adóhatóság már elkezdett a Kúria állásfoglalására hivatkozni a folyamatban lévő peres ügyekben is. Köztük olyan ügyben is, amelyben egy gyesen lévő feleség és egy munkanélküli férj internetes ingó értékesítésből egészítették ki jövedelmüket. Ők külön-külön az alanyi adómentes határon belül kereskedtek egy éven belül. A bíróságnak a Kúria által közzétett elvi állásfoglalás alapján az adóhatóság, a cikkünkben bemutatott konkrét ügyben hozott ítélet alapján pedig az adózó javára kellene döntenie.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.